Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-15 / 23. szám
t&cnfliffi NAGYDÍJ - ÖTÖDSZÖR MAGYAR-BRIT KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Huszonkilencedszer tartották meg októberben a mannheimi nemzetközi filmhetet, amelynek középpontjában — húsz éve már — a világ különböző országaiból érkezett elsőí'ilmes rendezők versenye áll. Idén különösen sok, 16 országból húsz müvet mutattak be a nézőknek. Tudtuk: a magyar filmeket szeretik Mannheimben, három évvel ezelőtt megrendezték a magyar filmek szemléjét — 26 alkotást mutattak be. A sajtóban a legnagyobb elismerés hangján méltatták a magyar filmművészetet, mert a filmek — ez volt az általános vélemény —, ..sajátosan nemzeti s ugyanakkor általános érvényű alkotások, többnyire tömör, sokszor humoros, szatirikus megfogalmazásban”. Mindezen tények ismeretében tartottunk tőle, a sikersorozatnak egyszer vége szakad. Nem így történt. Az idei filmhét nagydíját is magyar film, Vitézy László Békeidő című alkotása kapta. A filmet már a bemutatón nagy tetszéssel, fel-feltörő tapssal, nevetéssel fogadták a nézők. A vetítés után több nyugat-európai kritikus csodálkozva kérdezte: Magyarországon szabad ilyen filmet csinálni? Mi lesz, ha a filmet otthon is bemutatják? Az aggódókat nyomban megnyugtattuk: a film már tavasszal a hazai közönség elé került, falvak tucatjaiba is elvitték, izgalmas ankétokon vitatták meg témáját s a hazai kritikusok megdicsérték. Miről is szól a Békeidő? Előzménye a Mai telepesek című dokumentumfilm, amelyet ugyancsak Vitézy. 1976-ban a tévé számára készített. Annak a filmnek a főszereplője egy téeszelnök volt. aki, megakadályozandó, hogy faluja elnéptelenedjen, az ország más tájairól hívott el sokgyermekes családokat dolgozni s nekik adta a megürült házakat. így szembekerült az általános politikai és gazdasági kívánalmakkal, amelyek szerint az elnéptelenedő falvak önállóságát, tanácsházát, iskoláját meg kell szüntetni s a járásnak. a központnak alárendelni. Két évvel a dokumentumfilm sugárzása után határozta el Vitézy, hogy kihegyezve a konfliktusokat, de ragaszkodva az eredeti, igaz történethez, dokumentarista játékfilmet forgat a témáról. A téeszelnök szerepét ezúttal nem az eredeti elnök játssza, hanem Czink Béla — akit több száz jelöltből választott ki erre a szerepre — aki egyébként maga is téeszelnök, egy másik vidéken. A többi szerepet is civilek játsszák, nagy többségükben magánéletükben is azt a tisztet töltik be, amit a filmen. Járási titkár, párttitkár, tanácselnök, pártfunkcionárius. A film hőse, Bencsik. téeszelnök kemény, elszánt a tekintélyektől nem félő ember. Tudja, mit akar — és végigcsinálja. Aki dolgozik, azt megbecsüli. De amikor rajtakapja a téesztagokat, hogy munkaidőben leülnek inni, falhoz csapja a borral teli demizsont. Felszántatja a gyümölcsöskertet, ha a köz érdeke úgy kívánja, vágóhidat építtet — és szúróháznak nevezi, mert különben nem kap rá engedélyt. De kell a hús a falusiaknak. Veszekszik rendőrrel és párttitkárral, vitázik a feletteseivel, és felrohan a minisztériumba, hogy kölcsönt vagy gépeket szerezzen. Férfi a talpán. A Békeidőnek ítélt díj — elismerése a Balázs Béla Stúdió fiatal művészeinek is. Hiszen az előző négy nagydíj nyertese is innen indult el. Dárday István nagydíjas Jutalomutazás című filmje is egy megtörtént esetet dolgoz fel — civilszereplőkkel. Tarr Béla ugyancsak nagydíjas Családi tűzfészek című munkája is ezt az utat járja. Témája a lakáshiányból fakadó generációs összezártság. A magyar filmek sikere azzal is magyarázható, hogy a rendezők nem küzdenek pénzügyi nehézséggel, az állam szívesen bocsátja rendelkezésükre az anyagiakat, annál is inkább, mert az ő módszereikkel sokkal kevesebbe kerül egy film, mint a fikciós játékfilmek. 170 filmet mutattak be Mannheimben — 30 000 nézőnek. Fee Vaillant asszony és Hans Maier, a filmhét lelkes és értő vezetői úgy válogatták ki az alkotásokat, hogy révükön az emberek — a nézők és művészek —, közelebb kerüljenek egymáshoz és jobban megismerjék a világot. BALÖ LÁSZLÓ Lord Carrington, brit külügyminiszter magyar kollégájának, Púja Frigyesnek a meghívására hivatalos látogatáson Magyarországon járt. A tárgyalások során a külügyminiszterek áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet valamennyi lényeges kérdéséről. Nagy figyelmet szenteltek az enyhülés és leszerelés kérdéseinek, valamint a világ különböző térségeiben meglevő feszültséggócoknak. A nyílt és tárgyszerű légkörben folytatott megbeszéléseket a magyar fél hasznosnak ítéli. Elutazása előtt Lord Carrington sajtóértekezletet tartott, s bevezető nyilatkozatában nagyra értékelte találkozóját Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárával és Lázár György miniszterelnökkel. A magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit barátinak és konstruktívnak minősítette. * Alain Poher, a francia szenátus elnöke Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének a meghívására Magyarországon hivatalos megbeszéléseket folytatott vendéglátójával. A francia vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Lázár György, a minisztertanács elnöke. * Az oxfordi Ashmolean Múzeum és a bókészsabai Munkácsi Mihály Múzeum régészei öt héten át közös feltárást végeztek Sárréten, Szeghalmon és Dévaványán. A szenzációs felfedezésnek tartott újkőkori település ásatása tovább folytatódik. * Az Elnöki Tanács Bori Imrének, jugoszláviai magyar írónak és tudósnak a magyar—jugoszláv irodalmi kapcsolatok fejlesztésében kifejtett munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. * A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta 75. születésnapján Alma Pál, az 1936 óta Párizsban élő zeneszerző. Ebből az alkalomból műveiből Budapesten szerzői estet tartottak. * Még az idén forgalomba kerülnek a magyar—svájci kooperációban gyártott Hermes írógépek, amelyeket nemcsak Magyarországon, hanem külföldi piacokon is értékesítenek. * Amszterdamban az Okura-Intercontinental-szállóban hatodszor rendezték meg a magyar gasztronómiai heteket. * Október végén felavatták az M 3-as autópálya Budapesttől Hatvanig tartó szakaszát. Békéscsabán találkoztak az osztrák, a finn, az olasz, a német szövetségi köztársaságbeli és a szocialista országok nemzetiségi néprajzkutatói. Az Argentínában szereplő Új Budapest vonósnégyes Buenos Aires-i koncertjeit megelőzően a magyar nagykövetség sajtófogadásán nagysikerű bemutatót is tartott, amelyen jeles argentin zeneszerzők, kritikusok, művészek és impresszáriók mellett megjelent az ottani magyarság kulturális életének több képviselője. * Ünnepséget rendeztek Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőházánál abból az alkalomból, hogy a házat száz éve nyilvánították múzeummá. * Bilicsi Tivadart köszöntötték pályájának hatvanadik és vígszínházi tagságának negyedszázados évfordulóján. * Budapesti díszbemutatóval tűzték műsorra Radványi Gézának ismét Magyarországon készített új filmjét, a Circus Maximus-t. * A Vatikánban a Magyarok Nagyasszonya kápolna felavatásával egy időben kiállítás nyílt a pápai könyvtárban és levéltálban, valamint más egyházi gyűjteményekben őrzött magyar vonatkozású dokumentumokból. Láthatók többek közt néhány Corvina, Vitéz János esztergomi érsek kódexei, VII. Gergely pápának László királyhoz írt levelének egykorú másolata. * Az Európa—Helikon Kiadó megjelenteti a Magyar Tudományos Akadémia Kaufmann gyűjteményének egyik legszebb héber kódexét, a XII. századi miniatúrákkal díszes, négykötetes Misne Tórát. * A Református Zsinati Iroda sajtóosztálya kiadja Jean Cadier francia egyháztörténész Kálvin-életrajzát, az 1966-ban elhunyt Bereczky Albert püspök beszédeit és írásait. * Baczakó Péter (90 kilőj olimpiai bajnok és Szalai György (110 kiló) győzött a súlyemelők Honoluluban rendezett Amerika Kupa viadalán. Az olimpiai bajnok ezt követően az egykori világhírű súlyemelő Tommy Kono edzőtáborában maradt, és rajthoz állt Melbourne-ben, az óceániai bajnokságon is. * Dobay Gyula, a hatvanas évek legjobb magyar gyorsúszója jelenleg Kuwaitban edzősködik, s rövid szabadságát töltötte itthon, Budapesten. A címlapon: A szarvasi arborétumban FOTÓ: KOZAK ALBERT — MTI Képünkön: jelenet a Békeidő című filmből 5
