Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-01 / 22. szám
Róna Viktor párizsi szerződése MESTERKURZUS CANNES-BAN A norvég fővárostól A hattyúk tavának hercegeként köszönt el, a Magyar Állami Operaház évadzáró előadásain a Spartacus címszerepét táncolta. És alig néhány nap múlva már a francia Riviérán, a Centre de Dance International Rosella Hightower (Rosella Hightower Nemzetközi Táncközpont) klasszikus balettmesterkurzusát vezette egy hónapon át. Ezek után bízvást kitalálhatja bárki, hogy a világszerte méltán népszerű magyar sztár nem más, mint Róna Viktor. Itt ülünk most a hipermodern Résidence Gallia megszokott (mert számára immár ötödik esztendeje rendszeresen fenntartott) lakosztályában, Cannes „Rózsadombján”, egy — táncost és táncmestert egyaránt kimerítő — balettóra után és az előzményekről beszélgetünk. — Először két hétre hívtak meg ide, hogy a világ minden részéből összesereglő hivatásos táncosoknak az eszményt, a tiszta klasszika, a szovjet és a magyar balettiskola világelsőként számon tartott, legjobb színvonalát közvetítsem. Aztán három hétre invitáltak, a következő évben már egy hónapra, a negyedik esztendőben pedig közölték, hogy számomra mindig nyitva áll itt az ajtó. És én ezt nemcsak a saját személyem, hanem egyben a magyar balett elismerésének tekintem. — Miből áll itteni munkája? — Minden délelőtt közös gyakorlatot vezetek férfiak és nők részére egyaránt, hetenként kétszer pedig este is adok balettórákat, ahol páros táncot (pás de deux-t) oktatok. Mindezt — többek között — azért szeretem, és azért vállalom rendszeresen, mert így, egy hónap alatt, a táncos világ színe-java megfordul a kezem alatt, amerikaiaktól a londoni Royal Ballet vezető táncosáig, a skandináv országoktól Dél-Európáig. — Ez két szempontból is érdekes számomra. Egyrészt tanulságos együtt látni a legkülönfélébb iskolákban és stílusokban képzett táncosokat. Ezeket aztán közös nevezőre hozni, akadémikus szigorúságra szoktatni rendkívül izgalmas feladat. Jó megfigyelni, hogy ezek az emberek hogyan reagálnak az én instrukciómra... Ezért utasítok vissza már évről évre más meghívásokat és azért térek ide rendszeresen vissza. — Ön hétévi vendégjáték után most végleg búcsút mond Oslónak, hogy Párizsban dolgozhasson tovább . . . — Ez a párizsi meghívás szintén a cannes-i sikereken alapszik, mert itt történt az a fajta „frontáttörés”, amely számomra ezt az egyedülálló lehetőséget hozta. Amikor — mint első magyar — beköltözhetem ősszel a Gamier Palotába, ismét úgy érzem, hogy ez nem csupán az én sikerem, nemcsak 3 egyéni érdem és öröm, hanem az egész magyar balettélet megbecsülése. — Persze, ez nem ment ilyen egyszerűen. Hiszen a párizsi operaház eddig mindig a saját erejéből oldotta meg ilyen irányú problémáit, arról nem is beszélve, hogy ez a világ legősibb klasszikus balettegyüttese. Most, hogy kezemben tartom a szerződést, a több, mint egyévi huzavona után ez a magas beosztás engem ts meglepett. Mert ez nemcsak egy próbavezető és gyakorlatokat adó balettmesteri pozíció, hanem a balettigazgató — Rosella Hightower — mellett az egész együttes művészi munkáját irányító feladat. Emellett a mindennapi, gyakorlati életben is szeretném kivenni a részem. Ezért magam kértem, hogy én is vezethessek gyakorlatot, bizonyos, általam választott művek esetében, így, mindjárt az első premierre, magam taníthatom be a Gajane pás de deux-t (a szovjet Anyiszimova koreográfiája alapján), valamint a Raj monda kettősét az őszi, évadnyitó balettestre. Ezen egyébként — a hagyomány szerint — a harmadik rész a „défilé”, amelyen a növendékektől a „csillagokig” mindenki fölvonul. A mi újításunk most az lesz Rosella Hightowerrel, hogy meghívjuk a színpadra a közelmúltban a színpadtól visszalépett, egykori nagy balettsztárokat is. — És mi lesz budapesti föllépéseivel? — Természetesen, akárcsak eddig, oslói munkám mellett, a Magyar Állami Operaház párizsi szerződésem aláírása után is számít rám — és számíthat is rám. Továbbra is, minden otthoni kötelezettségemnek szeretnék eleget" tenni, ugyanúgy, mint eddig. WAGNER ISTVÁN 1. Orosz Adél és Róna Viktor a Diótöröben FOTO: RUZSONYI GABOR — MTI 2. A Gajane című balettben FOTO: KELETI ÉVA — MTI 3. A Spartacus címszerepében FOTÖ: HORVATH ÉVA - MTI 21
