Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-10-04 / 20. szám
BUDAY GYÖRGY ÉS A MAGYAR IRODALOM „Közel tíz esztendeje annak, hogy Szathimáry Lajos, a neves magyar származású amerikai műbarát bűbájos feleségével és közös barátunkkal, a néhai Tábori Pállal meglátogatott coulsdoni műhelyemben és felkértek, hogy a kettejük, valamint Mafckai Ádám és Kabdebó Tamás szerkesztésében készülő nagy angol nyelvű magyar költői antológiát a 25 legkiemelkedőbb poéta portréjával megillusztráljam” — e sorokkal üdvözli a neves fametsző művész, Buday a Petőfi Irodalmi Múzeum Nyugat Emlékmúzeumában 1980 nyarán rendezett kiállítás látogatóit. A sorozat a hetvenes évek elején készült azzal a szándékkal, hogy az angol nyelvű olvasók számára szerkesztett s az Oxfordi Egyetemi Nyomda kiadásában megjelenő Költői Antológiát illusztrálja, illetve a versek alkotóit közelebb hozza idegen nyelvű olvasóihoz. A művésznek a fametszetekhez csatolt jegyzetei bő eligazítást nyújtanak e grafikai lapok képi világához, keletkezésük történetéhez. Buday már a harmincas években megfogalmazta művészi hitvallását: a könyv, a könyvművészet, az illusztráció ízlésnevelő, tudatformáló szerepe mellett kötelezte el magát, s e páratlan portrésor e célkitűzés következetes megvalósítása. Buday György 1907-ben született Kolozsvárott, első önálló kiállítását 1924-ben rendezte szülővárosában. 1926—1930-ig Szegeden joghallgató, a Bethlen Gábor Kör elnöke, majd a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának szervező, irányító tagja. Az ő érdeme, hogy a Művészeti Kollégium fiatal írói-kutatói munkájuk eredményét szép, ízléses, ma már könyvritkaságnak számító külalakban, nem egyszer Buday címlapjával, illusztrációival, tipográfiájával nyújthatták át olvasóiknak. Művészete a szülőföld (Erdély) és a Szeged környéki parasztság világának formakincséből, hagyományából táplálkozott. Első jelentős sikerét a Boldogasszony búcsúja (1931) hozta, amely az év legszebb három könyve között szerepelt. Az Arany János Balladái (1933), Book of Ballads (1935), Radnóti: Űjhold című kötetének, Madách: Az ember tragédiája svéd nyelvű kiadásának, Ortutay Gyulával közösen összeállított balladás kötetek illusztrációi jelzik pályafutásának további állomásait. 1938 óta Angliában él. A Penguin klasszikusok és az Oxfordi Egyetemi Nyomda kiadványaihoz készített illusztrációi művészetének egyre újabb oldalait tárta elénk. A Petőfi Irodalmi Múzeum Nyugat Emlékmúzeumában legújabb fametszeteit mutatta be. Napjainkban a réz- és linómetszet, a különböző maratási eljárások, vegyes technikák mellett kissé háttérbe szorult a fametszet, de Buday György lapjai azt példázzák, hogy a művész magas szinten őrzi a klasszikus eredményeket. Huszonöt írót és öt költőt mutat be Buday György. A sorozat legszebb darabjai az Arany Jánost, Juhász Gyulát, Radnótit, Madáchot ábrázoló metszetek, melyek hátterében a régi élmény erejével törnek fel az e szerzők műveihez készült, korábbi illusztrációi. A Juhász Gyulát ábrázoló fametszeten feltűnő szegedi-alsóvárosi templom sziluettje Buday művészetét egész életén át végigkíséri — a Boldogasszony búcsújától a Szegedi Kiskalendáriumokon át az Angliában megjelenő „Kiskönyvek”-ig — s erős szállal köti a szülőföldhöz. CSORBA CSILLA 1. Arany János 2. Madách Imre 3. Kaffka Margit 4. Karinthy Frigyes 5. Radnóti Miklós 6. Nagy László NOVOTTA FERENC REPRODUKCIÓ» SÓ
