Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-09-20 / 19. szám

fii jkori története alig hat­vanéves múltra tekint vissza, déli partján akkor alakultak meg az első fürdőegyletek. 1930-ban Ve­lencét és Gárdonyt hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, s az 1935-ben alakult Velence-tavi Országos Szövetség a déli tópart módszeres kiépítését tűzte ki cé­lul. A lendületes fejlődést a há­ború megállította, s csak 1957-ben, a Velence-tavi Intéző Bizottság megalakulásával indult meg a tervszerű fejlődés. Radikális beavatkozásra volt szükség, hogy a hatvan százalék­ban náddal borított, elöregedő, lágy iszappal telített és ezért mo­csarasodó tavat megmentsék a pusztulástól. A kormány 1969-ben jóváhagyta a 12 év felmérési mun­kálatai alapján készült rendezési tervet, 1971-ben elfogadta a hosz­­szú távú regionális fejlesztési programot, amely az üdülőtáj táv­lati fejlesztését foglalja egységes keretbe. A program célkitűzése az, hogy egyszerre 140 ezer ember nyaralhasson a tó partján. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a tó megmenekült a pusz­tulás közvetlen veszélyétől. S hogy ez így történhetett, hosszú évek megtervezett és végrehajtott mun­kájának köszönhető. A legfonto­sabb feladat a víz minőségének javítása és a vízszint szabályozása volt. A pátkai és zámolyi víztáro­zók megépítésével a tó vízszintje 20—30 centiméteres ingadozással állandósult — a régi „vízjáték” 170 centiméter volt! A dinnyés­­kajtori levezető csatornán zsilip épült, ahol a tavaszi fölös víz­­mennyiséget leereszthetik. Az el­öregedett és túlburjánzott nádfe­lületet tervszerű irtással hatvan százalékról ötven százalékra si­került visszaszorítani. Az optimá­lis nádborítottság negyven száza­lék lenne. A kilencmillió köbméter lerako­dott, szerves anyagokkal telített iszapból eddig ötmilliót távolítot­tak el, főként a partok mentén, s a kiemelt iszapot partfeltöltésre és mesterséges szigetek kialakí­tására használták fel. A feltöltött területek előtt 15 kilométer hosz­­szan partfalat építettek, elsősor­ban a strandoknál. Az iszapkot­rással a tó biológiailag megfiata­lodott, a víz öntisztulása fokozó­dott, s a benne és rajta élő hal- és madárvilág is fejlődésnek indult. Az így nyert nagy szabad vízfe­lületek strandolásra és vízi spor­tokra egyaránt alkalmasak. FÜLÖP CSILLA FOTO: KOVÁCS SÁNDOR 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom