Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-09-20 / 19. szám
Történelmünk képekben 19. mEGFOGVVn BRR, DE TfiRUE RER1 A magyar humanizmus és reformáció kultúrája A magyar művelődés erői megfogyatkoztak ugyan Mohács után, de lendületük nem tört meg, sőt a humanizmus és a reneszánsz hatásához a reformációé is csatlakozott, amely az európai művelődést magyar nyelven szólaltatta meg. A képzőművészet virágzásához Mohács háborús évszázada nem kedvezett, amihez az is hozzájárult, hogy a reformáció kevesebb templommal beérte, és kizárta az igényesebb, figurális ábrázolásokat az egyházművészetből. Ugyanakkor viszont ekkor terjedt el a templom famennyezeteinek és karzatainak toszkán stilusú kifestése, az egyre inkább népivé váló és az ötvösműveken is megjelenő „virágos reneszánsz”. A középkortól eltérően a képzőművészet elsősorban világi célú alkotásokat hozott létre. A török által megszállt, igénytelenségre kárhoztatott területen kívül az egész országot meghódította a reneszánsz ízlés, amely elsősorban az itáliai és hazai mesterek által faragott ajtó- és ablakkereteken, valamint síremlékeken gazdag változatosságban jelentkezett. A nagyobb szabású építkezéseket olasz mérnökök tervezték és irányították. A végvárak ekkor nyerték el korszerű védőműveiket, a tüzérségnek minél kevesebb célpontot nyújtó alacsony, ék alakú, úgynevezett olaszbástyákat. Kiemelkedő erődítmények voltak a Pietro Ferabosco által tervezett pozsonyi és győri, valamint a két Baldigara, Ottavio és Giulio által épített érsekújvári, egri és szatmári várak. A nagybirtokos mágnások lakóhelyüket is védelemre alkalmas, négyszögű és kerek sarokbástyás várkastélyokká alakíttatták át. Sárvár arról is nevezetes, hogy ott létesült 1539-ben az a nyomda, ahol 1541-ben az első hazai magyar nyelvű nyomtatvány, Sylvester János Űjtestamentum-fordítása készült. A reformáció legfőbb fegyverei közé tartozott a nyomtatott betű, az anyanyelvű könyv, s ebben az ellenreformáció is követte. A XVI. századi Magyarországon húsz nyomdában mintegy 850 kiadvány jelent meg. A reformáció már a Mohács előtti évtizedben terjedni kezdett, de ekkor még üldözték, híveit 1523-ban törvény ítélte máglyára, s néhányat közülük meg is égettek. Mohács után azonban a központi hatalom ellenőrzése meggyöngült, s noha mind János, mind Ferdinánd király buzgó katolikus volt, az ország túlnyomó többsége a protestantizmushoz csatlakozott. Ez úgy vált lehetségessé, hogy Magyarországon minden földesúrnak és minden önkormányzati testületnek, tehát a szabad városoknak, valamint a földesúr által szabad papválasztási joggal felruházott mezővárosoknak is kegyúri joga volt, azaz tetszés szerint hívhattak meg plébánost. Előbb a német és magyar városok, majd a mágnások és nemesek protestáns prédikátorokat alkalmaztak, nemcsak azért, mert eltartásuk és szertartásuk olcsóbb volt, hanem mert érveikkel meggyőzték hallgatóikat. Súllyal esett latba az is, hogy a legnépszerűbb szerzetesrend, a ferencesek számos tagja csatlakozott a reformációhoz s áttérítette híveit is. Ferences volt eredetileg az első magyar reformátor, Dévai Biró Mátyás, a „magyar Luther”, Szkárosi Horváth András, a jobbágyok pártját fogó kiváló költőprédikátor, Sztárai Mihály, a drámaíró, Kopácsi István, a sárospataki kollégium alapítója, sőt valószínűleg Szegedi Kis István, a magyarság többségénél a lutheranizmust felváltó helvét (református) irányzat úttörője és nemzetközi hírű teológusa is. A főként mezővárosi környezetben s onnan az egész Tiszavidéken uralomra jutó református felekezet legnépszerűbb vezére, Méliusz Juhász Péter debreceni püspök a hatvanas években elkeseredett hitvitákat folytatott az unitárius tanokat hirdető kolozsvári Dávid Ferenccel, János Zsigmond védencével. A reformátusokat megmentette, de egyben a katolikus ellenreformációt is kezdeményezte az unitáriusokat elnyomó Báthori István. Udvara a hazai humanizmus másodvirágzásának nyújtott otthont. Forgách Ferenc és Gyulai Pál történetírók, Kovacsóczi Farkas politikai bölcselő mellett egy ideig a század legnagyobb magyar íróegyénisége, Balassa Bálint is élt a nagy uralkodó környezetében. Balassa költői lantjának három — politikai, vallási és szerelmi — húrján gyönyörű magyar nyelven, remek verseléssel szólalt meg egy nagy költő, egyéniségében egyesülve a reneszánsz életöröme, a reformáció istenkeresése és a török ellen küzdő magyar nép európai hivatástudata. MAKRAI LÄSZLÖ 10