Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-08-23 / 17-18. szám
fővárosba, Pozsonyba kerül. A magyar rendek minden királytól annak megerősítését követelik: az ország koronája nem hagyhatja el az országot. Az 1848-as szabadságharc idején Kossuth Lajos még Debrecenbe is magával viszi, de a száműzetésbe már nem. Szemere Bertalan negyedmagával elássa Orsovánál. Négy év múlva bukkan rá egy besúgás nyomán Titus Karger osztrák ezredes. A második világháború végén a menekülő Szálasiék a koronát is magukkal vitték, így került amerikai kézbe. Fort Knoxban őrizték 1978. január 5-ig, amikor a koronázási jelvényeket ünnepélyes keretek között visszaszolgáltatták Magyarországnak. és fél év telt el azóta, KÁ hogy a koronázási jelvényékét hazaszállító repülőgép landolt Ferihegyen, s történelmünk legbecsesebb ereklyéi ismét magyar földre kerültek. Azóta a Nemzeti Múzeum nyilvános kiállításán milliók tekinthették meg ezeket a jelvényeket: a koronázási palástot, a jogart, az országalmát, a kardot, s az országkoronát. Mert magyar korona sok volt, de országkorona csak egy. Minden nagyhatalom küldött koronát a hozzá csatlakozó államoknak. Ismerünk latin koronát (az országkoronát), amelyet II. Szilveszter pápa küldött az államalapító I. Istvánnak. István apjának, Gézának a bizánci császár már adott koronát, jelezve a két ország kapcsolatát. A későbbi időkből pedig ismerünk úgynevezett török koronát, amelyet Bocskai István kapott a török szultántól. Ezt ma a bécsi Schatzkammerben őrzik. S majd minden király készíttetett saját koronát is. Köteteket töltenek be a történetek, hányszor menekítették, hányszor rejtették el az országkoronát egy-egy vesztett csata vagy háború után, hányszor „lopták el” az uralkodni vágyók. A tatárjárás idején IV. Béla az Adriáig futott vele, mert tudta, az ország elvesztése nem végleges, míg a korona megvan. Bajor Ottó a későbbi uralkodóval, Károly Róberttel vívott harcában a koronát a lova nyerge mellé kötött hordóban rejtegeti. Amikor Fischamendnál elveszti, napokig keresi a hordót. A gyermek Vencel e nemzeti ereklyével menekül el Budáról Prágába. Csak Hunyadi Mátyásnak sikerül kemény nyolcvanezer aranyért visszaváltani az időközben osztrák kézre került koronát. S hiába választották előzőleg királynak a Duna jegén, csak megkoronáztatása után válik törvényes uralkodóvá. Az országkoronát a török hódítások idején a Habsburgok Bécsben őrzik, de a rendek követelésére 1608-tól az akkori magyar Az ország koronája Ezzel lezárult a korona történetének egy újabb, viszontagságokkal teli szakasza. De „csönd” ma sincs körülötte. A szót most a tudósok vették át, akik a korona évszázados titkait igyekeznek megfejteni. Abban már minden jelentős hazai és külföldi szakértő egyetért, hogy a mai „Szent István-i korona” nem azonos azzal, amelyet II. Szilveszter pápa küldött, hanem jóval később keletkezett. De mikor? És ki készítette? Miért? Sok elmélet született. Deér József, az eddigi legterjedelmesebb koronatörténet szerzője szerint: IV. Béla halálakor az apjával sokat civakodó V. István került a trónra. Lánytestvére, Anna Prágába menekül, s a királyi kincsekkel együtt a koronát is magával viszi, itt egy rablás következtében a korona is eltűnik. V. István kénytelen új uralkodói szimbólumot készíttetni egykori kegytárgyakból, műkincsekből. Egy másik kutató, Győrffy György vitatja ezt az elméletet. Szerinte a mai korona 1074 és 1166 között készült, valószínűleg Könyves Kálmán (1095—1116) uralkodása ideién. Ezen a nézeten vannak „A magyar korona regénye” írói, Benda Kálmán és Fügedi Erik. Szerintük az eredeti koronát — egy 1074 őszén kelt pápai levél szerint — III. Henrik császár megszerezte az 1044-es ménfői győzelménél és visszaküldte „Szent Péter testéhez”, azaz a Vatikánba. Egy 1693-ban megjelent, a Vatikánt ismertető munka szerint a Veronika kapu fölött volt felfüggesztve Magyarország koronája, lándzsája és koronázási jelvénye, s valószínűleg innen tűntek el. Sokféle elmélet született arra is, hogy miből készült a mai országkorona. Azt, hogy a korona két részből áll, 1800-ban állapította meg egy pécsi prépost. Az alsó rész, a „görög korona” tekintetében mindenki egyetért, ezt Dukasz Mihály küldte I. Géza királynak, aki 1074-től 1077-ig uralkodott. Legfeljebb azt vitatják néhányan, hogy a koronát nem Géza, hanem a felesége, Szünadéné bizánci hercegnő kapta, mert ebben az időben senki sem viselhette a saját képmását a koronáján. A felső, latin koronát illetően már többféle nézet ismert. Az ez irányú kutatásokat megnehezítette, hogy az első. mai értelemben szakszerű vizsgálat óta (1882-ben végezte Ipolyi Arnold) a koronaőrség nem adott engedélyt a szakembereknek még a korona megérintésére sem. A második világháború után Patrick J. Kelleher amerikai művészettörténész vizsgálta meg a koronát alaposabban, ö azt állítja (német szakértők véleményével egybehangzóan), hogy a latin koronát egy István-korabeli evangéliumos könyv kötését díszítő aranypántokból állították Össze. Deér József szerint a latin korona is a XII. századból származik, s ezt a Krisztus-kép magyaros lábtartásával bizonyítja. Győrffy György pedig legújabb művében arról ír, hogy eredetileg Szent István koponyájának ereklyetartója lehetett, Az elkövetkező években — a most folyó kütatások alapján — néhány vitatott kérdés bizonyára eldől. De a korona keletkezésének titkai, az ezekkel kapcsolatos feltevések sem változtatnak azon, hogy a korona az önálló magyar állam szimbólumaként jött létre, s úgy él a tudományos- és a köztudatban, mint népünk, történelmünk becses ereklyéje, nemzeti kincs. (pokorny) Az ország koronája. Az alsó része az ún. görög korona, egy-egy kör alakú aranypánt, felül oromdíszekkel. A pánton nyolc zománcképecske: mindegyik képen görög cirillbetűs felirat jelzi, kit ábrázolt a művész. Hátul, a tarkórészre forrasztott oromdíszen találjuk meg az adományozó görögj császár Dukasz Vll. Mihály képét, a pánton pedig uralkodótársáét Konstantinét és I. Géza magyar királyét (aki 1074-től 1077-ig ült a magyar trónon). A görög koronán elöl a középső oromdisz bizánci stílusú Krisztus-ábrázolás. Tőle jobbra és balrd négy-négy áttetsző, kékeszöld zománcbevonatú oromdíszt illesztettek a pántra. Ha a sapka bélését eltávolítják, és hátulról fény éri ezeket a díszeket, kékezszöld glória jelenik meg a korona fölött. A korona felső része, az ún. latin korona két aranypánt, amely aranyszegecsekkel kapcsolódik az alsó koronához. A két pánton nyolc apostol zománcképe látható, a pántok találkozásánál a nagy Krisztus-képet középen döfi át a gömböcskékben végződő ferde aranykereszt A királyi jogar arab stílusú munka és Szent István koronájánál is régebbinek tartják. Egyes vélemények szerint Géza fejedelemé, István apjáé lehetett, mások szerint II. Henrik császár ajándékozta I. Istvánnak Az országalma az Anjou-királyok idején készült, az 1300-as években. Az Anjou-család címere díszíti. A kettős kereszt - mint motívum - régebbi keletű, III. Béla honosította meg a XIII. század végén, bizánci minták alapján A koronázási palást eredetileg zárt miseruha volt, amelyet István király és Gizella királyné ajándékozott 1031-ben a fehérvári Mária-templomnak. A majdnem négy és fél méter kerületű palást a XII. században került a koronázási jelvények közé, rajta látható az eredeti Szent István korona egyedül hiteles képe A koronázási kard a legfiatalabb a jelvények közül: XVI. századi munka és valószínűleg Velencében készült. Markolatát reneszánsz stílusú ötvösmunkának tartják FOTO: MTI — RAFAEL. CSABA 31
