Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-08-09 / 16. szám
lőmunka a levéltárosé, mondják. Okmányokat rendez és katalogizál, régi Okleveleket tanulmányoz, történelmi források után kutat, máskor vitás jogi esetekben segíti elő a döntést szerződések, okiratok előkeresésével. Budapesten találkoztunk egy párizsi levéltárossal, Kecskeméti Károllyal, aki munkaideje jelentős részét utazással tölti. Május első hetében ugyanis itt tartotta ülését a Nemzetközi Levéltári Tanács, amelynek párizsi titkárságát Kecskeméti Károly mint ügyvezető titkár vezeti. — Az utca embere meglehetősen keveset tud a levéltárak munkájáról ... — Való igaz, legtöbben úgy hiszik, hogy a levéltárak csak régiségekkel foglalkoznak. Holott az államgépezet, a modern államigazgatás s a tervezés sem nélkülözheti a levéltárosi munkát. Az iratokat ma is meg kell őrizni, mégpedig áttekinthető rendben. — Kérem, mutassa be a szervezetet, amelyet képvisel. — A Nemzetközi Levéltári Tanács az UNESCO mellett működő, nem kormányközi, „A” kategóriájú szervezet. Évente kerekasztal-konferenciákat tartunk, minden negyedik évben pedig kongresszust. A kilencedikre — ez év szeptemberében — Londonban kerül sor. A budapesti tanácskozás részben a londoni kongresszust készítette elő. — Milyen aktuális kérdések foglalkoztatják manapság a világ levéltárosait és nemzetközi szervezetüket? — Itt, Budapesten is szóba kerültek bizonyos gazdasági kérdések. Arról van szó, hogy a levéltárakat minden országban az állami költségvetésből tartják fenn, szervezetünk pedig az egyes állami levéltárak hozzájárulásai révén dolgozik. Világszerte takarékossági intézkedésekre került sor, s ez az állami költségvetést, így a levéltárakat is érinti. Pedig a gazdasági nehézségek nem hogy csökkentenék, inkább növelik az irattermelést, a levéltárak munkáját is. Az utóbbi években egyik legfontosabb témánk a levéltári statisztikák szabványosítása volt, vagyis az, hogy egységes ismérvek alapján vegyék számba a levéltárak, hol, mennyi és milyen jellegű anyagot őriznek, milyen a felszerelésük, milyen szolgálatokat nyújtanak stb. Az első nemzetközi levéltári cenzust 1982-re tervezi az UNESCO. A statisztikai munkába beletartozik annak a vizsgálata is, hogy milyen célra használják fel a levéltári anyagokat, hányán kutatnak történelmi, avagy jogi kérdéseket, hányán végeznek genealógiai kutatásokat. 12 PÁRIZS BUDAPEST LONDON utazó levéltáros — A genealógia, azaz a családeredet-kutatás, mostanában Magyarországon is divatos. — Ez világjelenség. S bár másutt is szép számmal vannak, akik puszta sznobizmusból érdeklődnek őseik iránt, de a családeredet-kutatásnak sokféle indítéka lehet, például jogi, vallási, tudományos. Mint érdekességet megemlítem, hogy az amerikai mormon egyház most készíti egymillióUiatszázezer mikrofilmtekercsre vett anyakönyvi adat komputerizált katalógusát. Hitük szerint ugyanis az ősök is áttéríthetők a mormon vallásra. De a modern történelemkutatás is sokszor él a családszerkezet- és leszármazáskutatás eszközével. — Nemzetközi szervezetükhöz 115 ország levéltárai tartoznak. Következő útja hova vezet? — Innen Olaszországba utazom, pár hét múlva Amerikába megyek; évente három-négy hónapot töltök úton. A fejlődő országokban sok helyütt most van kibontakozóban a modern levéltári munka, s ennék segítése szervezetünk egyik fontos feladata. E levéltárfejlesztési akció kapcsán Dél-Amerikától Ázsiáig, mintegy negyven-ötven országban fordultam meg. — Világot járó honfitársainktól rendszerint hallunk néhány érdekes történetet arról, hogy távoli tájakon is találkozni magyarokkal ... — Múltkoriban, egy nemzetközi konferencia szűk körű megbeszélésén, rajtam kívül még két magyar volt a társaságban. Ám mi udvariasságból eltekintettünk attól, hogy — mint ilyenkor szokásos — a többség nyelve legyen a hivatalos nyelv. Togói utamon megjelent a nevem a helyi újságban. Másnap megkeresett egy néger lány, aki felfigyelt a Kecskeméti névre. Kitűnő magyarsággal közölte, hogy ő Magyarországon tanult, a kecskeméti óvónőképzőben. A thaiföldi Bangkokban örömmel fedeztem fel egy magyar éttermet. Igazán magyarosan, kitűnően főztek, kérdem hát, ki a szakács. Meglepetésemre egy thai lépett elő. Mint megtudtam, a hajdani magyar tulajdonos már rég átadta az üzletet, ám mivel a magyar ízeknek sikere volt, a vendéglő megmaradt magyarnak. — Említette, hogy gyakran megfordul Pesten. Csak szakemberként, vagy mint turista is? — Az utóbbi években, ha volt Budapesten öt szabad percem, azt a levéltárban töltöttem. Anyagot gyűjtöttem doktori disszertációmhoz, amelyet az 1790 és 1848 közötti nemesi baloldal politikai gondolkozásáról készítettem. BALÁZS ISTVÁN A SZERZŐ FELVÉTELEI \
