Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-07-26 / 15. szám
BOBISCH DEZSŐ HEGEDŰMŰVÉSZ Ez év márciusában Budapesten adott hangversenyt Bobisch Dezső Svájcban élő heged Című vész. Bobisch Dezső 1956-ig az Állami Operaház hegedűse, később szólamvezető hegedűse volt. 1957-től négy esztendőn át a Stadtorchester Winterthurban játszott, itt kezdődött szólista karrierje. Az említett zenekar évente csaknem harminc úgynevezett „Freikonzertet” ad, amelyen pusztán jelképes összeget fizet a közönség és jelképes honoráriumot kap a szólista. A sikeres önálló bemutatkozást több meghívás is követte. 1961-ben a művész két évre a hannoveri operaházhoz szerződött. 1963- ban már Luzernben első koncertmester. Repertoárján szerepel Mendelssohn, Brahms, Dvorak hegedűversenyei, Mozart A-dúr szimfóniája és Hacsaturjan hegedűversenye. Az ötvenöt éves művész a visszavonulás gondolatával foglalkozik, legalábbis ami az önálló koncerteket illeti. Szólistaként szeretne búcsúkoncertet adni a luzerni közönségnek és Magyarországon is. * Sárközi Anikó salzburgi olvasónk kedves történettel dicséri meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kezdeményezését, hogy régi magyar népmeséket rögzítettek kazettára. Olvasónk és kisfia nagy élvezettel hallgatta Erős János történetét. * A Katona József-filológia mind a mai napig nem fordított kellő figyelmet Mme Adam született Juliette Lamber (1836—1936) La patrie hongroise című művére, holott A magyar haza 1885-ben egy évvel párizsi megjelenése után már magyarul is olvasható volt. A kiterjedt irodalmi munkásságot folytató és hazánkhoz ezernyi szállal kötődő hölgy elmondja e könyvében, hogy egy időben komolyan foglalkoztatta a Bánk bán színre vitelének kérdése. Tervéről azonban csakhamar lemondott, mivel úgy vélte, hogy a magyar történelemben járatlan francia közönség csak egzotikumot látna a drámában. Mme Ádam nem tudott magyarul, Katona művét egyik barátja, Emmanuel Glaser tolmácsolásában ismerte meg. Ki is volt Emmanuel Glaser? önéletrajza a Párizsi Magyar Egylet aranykönyvében olvasható, melyet a zalai Zichy Múzeumban őriznek: „Glaser Manó író, 1836. szeptember 27-én született Pesten. (...) Később a versek ere megáradt nála és elég szerencsétlenül egy egész kötetet írt tele abból az ízetlen portékából. Azóta egynéhány vígjátékot is férczelt össze, melyről legjobban hallgat. 1864- ben Párizsba jött, még azon évben lett az itteni Magyar Egylet tagjává, azóta házasodott francia nővel, és alkalmasint el is temetik Lutetiában. Míg az megtörténik; a lapokat untatja prózával és szerencsés, hogy kimúlta előtt oly nagy művésszel ismerkedhetett meg. mint Zichy úr, mert szükség volt arra, hogy az élettel kiengeszteljen. October 14. 1877.” NAGY CSABA (A Magylar Nemzet cikke nyomán) Üj, szép, tágas klubhelyiséggel gazdagodott idén a Grazi Magyar Egyesület. Az ünnepélyes megnyitón dr. Sólymos László, az egyesület elnöke mondott beszédet, majd felavatták a grazi magyarok új klubhelyiségét. Képünkön: (balról jobbra) Németh Gyula és Molnár Vince, háttérben Willi Portschy, a burgenlandi Landsmannschaft elnöke, Borda György, a „Christiana Hungária" elnöke és dr. Sólymos László. „Köszönjük a Magyarok Világszövetségének és Szombathelyi Gyula titkár úrnak az áldozatos segítségnyújtást. Köszönjük a magyar ruhákat és tankönyveket." Ezekkel a szavakkal köszönte meg a kanadai brantfordi Magyar Ház tánccsoportja a Magyarok Világszövetségétől kapott ajándékokat, népviseleti ruhákat és a nyelvkönyveket. Ezt követően Zakar Lászlóné, a Magyar Ház elnöke emlékplaketteket nyújtott át a Magyarok Világszövetsége, illetve a nagykövetség munkatársának. Ugyanilyen emlékplakettel ajándékozták meg Mr. McMakarchukot, a város Űj Demokrata Párti képviselőjét, aki több ízben is segítette a brantfordi magyarok egyesületi munkáját. Képünkön: a Magyar Ház népitánccsoportja, középen McMakarchuk és felesége, mellette Szombathelyi Gyula, a magyar nagykövetség titkára és felesége. Janovich György (Kanada) olvasónk küldte szerkesztőségünknek ezt a felvételt, amelyen a magyar fiatalokból álló Stardust zenekart ábrázolja. KASKOVSZKI BÉLA (szül. Kispest, 1919. március 25. anyja neve: Dupák Etel (1948— 1949-ben külföldre ment és Argentínában telepeded le. 1975 óta nem tudnak róla. Feleségét Bérényi Máriának hívják, két fiuk van, Bandi és Karcsi. Keresi Dupák András Sárosáról). PIVARNYIK MIHÁLY, GAZDAG GÉZA, MARESH LÁSZLÓ cukrászokat, akik Nyíregyházán Sipos Gézánál dolgoztak együtt, keresi volt társuk Beke Sándor Venezuelából. BONDY HÉDI (anyja neve: Székely Schwartz Regina), akinek legutóbbi címe: Vina del, Mar Chile, 1972 óta nem ad életjelt magáról. Keresi unokatestvére, Herczeg László Franciaországból. GOODHEART MAGDA (Budapesten született 1901. január, anyja neve: Bazsó Borbála) 1924—1925 körül vándorolt ki külföldre. 1970 óta nem tudnak róla. Keresi özv. Gottlieb Józsefné Budapestről. KAMJÉN JÁNOS (született Mezőtúr, 1934. anyja neve: Kovács Jolán) 1956- ban külfödre távozott. Utoljára 1957- ben írt Brüsszelből. Keresi Kamjén István Jenő Budapestről. Volt barátait — NEMETH GYULÁT (született: 1927-ben Gyomron) 1957- ben vándorolt ki Kanadába, SZÁSZ LÁSZLÓT (Budapesten született 1941 - ben) 1965-ben ment ki külföldre, állítólag Franciaországban él, KARDOS KÁLMÁNT (született Budapesten 1935. április 2.) 1956-tól Kanadában él, GUTÁI FERENCET (Budapesten született 1940. február 10-én), szinten 1956-ban ment ki külföldre és Belgiumban él, keresi Unyi István Gyömrőről. ÖKRÖS IRÉNT (beceneve: „Szatyor”), akivel 1955-ben lakótársak voltak Budapesten a Csengery utcában — keresi barátnője, Horváth Györgyné született Tamási Júlia Svájcból. Nevezett az USA-ban, vagy Kanadában él. 1958 óta nem tudnak róla semmit. SIPAKI JÁNOST, akinek utolsó ismert címe: Melbourne, Ausztrália, keresi Szabó Miklój, ausztráliai lakos. Unokáját. NAGYFALUSY GYÖRGYÖT, született 1954. május 2-án Algériában (Sétif), anyja neve: Viktória, apja neve: János (keresi nagymamája Romániából. 1966 óta nem hallott róla). Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a keres tetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H—1905. 22
