Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-07-26 / 15. szám
BETHLENÜNNEPSÉGEK ősszel ünnepeljük Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király születésének 400. évfordulóját. Ez alkalomból a Hazafias Népfront Bethlen Gábor-emlékbizottságot alakított, amely a jubileumra kimunkálta a megemlékezések méltó formáit, s összehangolja a résztvevő intézmények tevékenységét. A megemlékezések gazdag programjáról, Bethlen Gábor tevékenységéről Pach Zsigmond Pál akadémikus, az emlékbizottság elnöke elmondta: — Uralkodásának tizenhat esztendeje alatt — 1613 és 1629 között — a nagy fejedelem Erdélyben korszerű államot épített ki. Lényegesen korlátozta a nemesi rendek beleszólását az államügyek intézésébe, és fontos lépést tett a fejedelmi abszolutizmus felé. Uralkodását viszonylagos belső béke, gazdasági fejlődés, nagyszabású művelődéspolitika jellemezte. — Messzelátó politikai koncepciójából következett a fejedelemség nem magyar lakossága — a románok, a szászok — iránt tanúsított elfogulatlansága. A nemzeti hagyományok tudatos ápolójára vallanak nagy építkezései. A gyulafehérvári főiskola tanárait a kor nemzetközi tudományosságának képviselői, Európa neves tudósai közül válogatta ki. Központi hatalmának megszilárdításával az volt a célja, hogy a királyi Magyarországot Erdéllyel egyesítse, önálló politikát alakíthasson ki és valósíthasson meg a Habsburg- és török hatalom között. Az őszi megemlékezések programján, október 7-én koszorúzási ünnepség lesz Budapesten, Bethlen Gábor szobránál, a millenniumi emlékműnél Bethlen korát és életművét bemutató kiállítás nyílik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár és a Széchenyi Könyvtár rendezésében. Október 8-án és 9-én nemzetközi tudományos konferencia lesz Debrecenben. Negyven hazai és külföldi korreferens szólal fel. A magyar könyvkiadók — s értesülések szerint a romániai Kriterion könyvkiadó is — több kiadványt jelentetnek meg Bethlen életéről, koráról. Október 10-én Hódmezővásárhely lesz a színhelye az országos jellegű kulturális megemlékezésnek, amely tudományos ülésszakkal kezdődik Bethlen Gábor az irodalomban és a művészetekben címmel. Az ülésszak Keresztury Dezső akadémikus előadásához kapcsolódó műsoros esttel fejeződik be. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több egyetemi tanszék, a református egyház és más intézmények megemlékezései is gazdagítják a Bethlen-évforduló megünneplését. ORBÁN DEZSŐ KIÁLLÍTÁSA LONDONBAN Orbán Dezső, az Ausztráliában élő 96 éves festőművész londoni retrospektív kiállítása alkalmából interjút adott László Balázsnak, az MTI tudósítójának. — Magyarországon a század eleji Nyolcak újító mozgalmának tagjaként emlékeznek Orbán Dezsőre. Mit jelentett pályafutásában a Nyolcak közössége? — Kevesen tudják talán, hogy a Nyolcak megalakításának ötlete az én pesti műtermemben született. Mind a nyolcán rövidebb-hosszabb időt töltöttünk Párizsban, és a francia impresszionizmus hatásai kiütköztek valamennyiünk munkáin. Volt bizonyos egység művészetünkben. Az impresszionizmus szakította meg a szoros kapcsolatot a természet ábrázolása és a képzőművészet között, ezzel indult el az a folyamat, hogy a festészet egyre jobban távolodott a természet utánzásától. — A pesti Japán kávéházban Szinyei Merse Pál volt a festők főpapja, oda járt Lechner, Fényes Adolf, Pólya Tibor, Csontváry. Ott szabadultam fel a nyomás alól, hogy a fényképészeti realitás ábrázolása teszi a jó művészt. — Szeretettel üdvözlöm a magyar művészeket. Örülök, hogy megtartották művészi elkötelezettségüket. Ha meggondolom, Tisza István egykori miniszterelnök még így gyalázott bennünket: „Nem ismerhetjük el az úgynevezett művészeket, akik felszedik a francia festők konyhahulladékát ...” Londonban nemrég volt egy nagy sikerű kiállítás a Nyolcak és az Aktivisták munkásságából. Nagy örömömre szolgált, hogy ezzel végre itt is felfedezték a magyar művészetet. Annyi újszerűséget találtak benne, akkora elismerést aratott, hogy elsöpörte a korábbi lebecsülést. HUNGARIAN DIGEST Utcára került a HUNGARIAN DIGEST című angol nyelvű folyóirat 1980 3. száma, amely a politika, a gazdaság, a társadalom, a kultúra, a tudomány, a sport, a turizmus és az élet egyéb területeire vonatkozó cikkeket, tájékoztatásokat közöl. Kiemelkedik a folyóiratból az az interjú, amelyet Földes Anna írónő Illyés Gyulával, a magyar irodalom élő klasszikusával folytatott a család helyzetéről. Ez a világviszonylatban is előtérben álló kérdés Magyarországon is nagy figyelmet igényel. Illyés elismeri ugyan, hogy a régi családtípus a változó idők bizonyos jelenségeit nehezen viseli el, ugyanakkor azonban úgy véli, hogy a családot, mint a társadalom alapvető intézményét, nem lerombolni, hanem az új követelményeknek megfelelően újra kell formálni. Érdeklődésre tarthat számot a legutóbbi magyarországi népszámlálással foglalkozó cikk, csakúgy, mint az az írás, amelyik a magyarok külföldi utazásaival foglalkozik. Ez utóbbinak egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy a külföldi út a magyar állampolgárok számára ma már döntő mértékben szándék és pénz kérdése. Nagy Péter professzor figyelemre méltó írásban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hogyan állja ki az összehasonlítást a magyar intellektuális élet a nyugatival, különös tekintettel az irodalom és a művészet területére. Megállapítja, hogy a magyar kultúra — csakúgy, mint az ország gazdasága — szoros kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal, ugyanakkor azonban arra törekszik, hogy jelentős kulturális kapcsolatok jöjjenek létre a nyugati országokkal is. A HUNGARIAN DIGEST 1980/3. számát ezúttal is bő képes anyag teszi különösen érdekessé. Z. T. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon idén nyáron nagy sikerrel játszották Lehár Ferenc „Víg özvegy" című operettjét FOTO: HUZSONYI GABOR — MTI ÍMíÍKei SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZIRMAI ALBERT FOTO: CSÍKOS GABOR — MTI A világhíressé vált nagyoperettek zeneszerzője száz esztendeje, 1880 július 2-án született Budapesten. S bár 1920-tól New Yorkban élt és dolgozott, élete utolsó percéig magyar zeneszerző maradt. Szerette Pestet és Pest is szerette őt. Olyannyira, hogy Heltai Jenő Tündérlaki lányok című darabjának 1964-ben történt felújításához tőle rendeltek zenét. És a fülbemászó operettmuzsikák, a Táncos huszárok, a Mézeskalács, az Alexandra, a Mágnás Miska s még sok operett és sanzon zeneszerzője boldogan vállalta a megbízatást. Egyik budapesti látogatása alkalmával, 1963-ban beszélgettem a kedves öregúrral. S ő nem pályafutásának nagyszerű állomásait: az Alexandra londoni és New York-i sikereit emlegette, s azt sem sorolta, hogy a Gábor Andor szövegére szerzett muzsikája, a Mágnás Miska hány országot s várost bejárt —, hanem azzal büszkélkedett, hogy New Yorkban szétkapkodják a magyar könyveket, hogy Kodályt és más magyar szerzőt állandóan műsoron tartanak és Bartókot korunk legnagyobb zenei zsenijének ismerik el. Búcsúzóul a fenti fényképpel ajándékozott meg, s a kép hátára a Mézeskalácsból idézett : „Szív küldi szívnek szívesen ...” '•* Szirmai Albert örökszép muzsikája a Magyar Rádióban gyakran felcsendül; születésnapján pedig az Alexandra új lemezfelvételét sugározták. (HERNÁDI) A címlapon Kecskemét Kozák Albert — MTI, a hátsó borítón Hemző Károly felvétele
