Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-04-19 / 8. szám
A Magyar Hírek szorgalmas olvasói bizonyára észrevették már: megszaporodtak — országjárásaink során — a képriportok, amelyeket ezeken az oldalakon is láthatunk. Egy varróműhely: harminc-negyven asszony ül sorban egy szállítószalag mellett. Egy lány arc: előtte furcsa gép, amelyről csak a szakemberek veszik észre, hogy a világ technikai élvonalába tartozik. Néhány csinos lányon egy-két ruhamodell: feltűnően hasonlít azokhoz, amelyeket éppen divatosnak kiáltanak ki Párizs, New York, London divatdiktátorai. S mellettük néhány adat: dollár- és forintmilliókról beszélnek. Ez a hasonlatosság nem a riporterek fantáziájának hiányából származik. Régi közgazdasági tétel: bizonyos iparágakban nem a nagyüzemek, de a néhány száz dolgozót foglalkoztató kis- és középüzemek a legsikeresebbek. Ilyen például a ruházati ipar. Itt a kisebb üzemek gyorsabban tudják a divat szeszélyeit követni, gyorsabban tudnak egyik kis szériáról a másikra átállni. Mozgékonyabbak a piacon. A riportok gyakoriságának oka pedig: egyre több az olyan kis-és középüzem Magyarországon, ahol már nem Noé apánk korába illő technológiával, hanem valóban a modern kor követelte és megalkotta gépekkel, gépsorokkal dolgoznak a képeken szereplő lányok-asszonyok. A mostani képeken csurgói lányok-asszonyok a sztárok. Ha valaki nem tudná: Csurgó Somogyország déli részén fekszik. A magyar históriába eddig csak úgy vonult be, mint Csokonai egykori tanítóskodásának és kicsapatásának színhelye. Itt írta a költő a Somogy szellemi elmaradottságát ócsárló sorokat: Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, De a tudományból részt keveset vehetsz. 1951-ben azonban huszonhat iparos mester összeállt és kisipari szövetkezetei alapított (nem volt az ritka dolog akkoriban). A csurgói huszonhatok megpróbálkoztak mindenféle mesterséggel, fortéllyal, hogy előbbre jussanak. Még az iparágak is versenyeztek egymással, és két ág nyert holtversenyben az első helyen: a fémmegmunkálás és a konfekció. A fémmegmunkáló vasasok „ráálltak” a galvanizáló kádak és berendezések gyártására: nincs is ma Magyarországon valamirevaló nagyüzem, gyár, amely ne csurgói gyártású kádakban galvanizálná termékeit. A szabók pedig felismerték, hogy a gyorsaság a divatiparban sok pénzt ér. Gyorsan pénzt szereztek tehát, azon gyorsan dolgozó, modern gépeket vettek; gyorsan körülnéztek a nagyvilág divatáramlatai között, s gyorsan elkezdték gyártani (no, meg exportálni) az éppen módis ruhákat. A szövetkezet neve Napsugár. Az egykori alapító huszonhatok egyike: Radnóti László. Akkor szabómester volt, ma ő az elnök. Ezenkívül országgyűlési képviselő. Ö mutatta meg a csillogó Napsugár árnyékait is: — Az egykori huszonhatból mára ezeregyszázan lettünk. Mindig a technika modernizálásra törekedtünk. Bérmunkát vállaltunk a Joseph Beyer és a Hummelsheim (Német Szövetségi Köztársaság) cégeknél — és eltanultuk a korszerű gépek használatát, a modern munkaszervezést. És ez volt a legnehezebb. Könnyebb volt megszerezni a gépparkot, mint az igényes, üzemszerű technológiához szoktatni embereinket. Ha ma sikerről beszélhetünk, nem a húszmilliós exportot, a több milliós beruházásokat említjük, hanem azt, hogy az ipari munkához nem szokott somogyi parasztemberek (és asszonyok) kezelni, használni képesek a gépeket; hogy üzemszervezésről beszélhetünk ott, ahol sokáig az üzem is kissé idegen szó volt. A Napsugár ma a környéket is beragyogja. Berzencén, Somogyszobon; Körmenden is a szövetkezet műhelyeiben dolgozik sok aszszony — olyanok, akiknek nem sok munkaalkalmuk volt az állatok etetésén kívül. Mára már azon fő a vezetők feje, hogyan is szervezzék meg a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő fiatalasszonyok helyén a folyamatos termelést. A csurgói szakemberek ma budapesti és párizsi divatbemutatókra, szövetbörzékre járnak. Jól megtanulták a leckét: tessék csak bemenni valamelyik áruházba. Könnyen megeshet, hogy valamelyik „igen jó” minősítésű kabátban, dzsekiben, gyermekoverallban, bőrmellényben csurgói címke szerénykedik. Napsugár, természetesen. S. P. J. 1. Ezen a szalagon csupa kismama dolgozik a Napsugár berzencei üzemében 2. A ballonkabát „fesztávolsága" három és fél méter 3. Kovács Éva a gomblyukazó gép mellett 4. Gyermek-szánkózóruha 5. Keresett exportcikk a síruha foto : Gábor Viktor 9
