Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-12 / 1. szám
Mielőtt őseink a Himnusz szavai szerint „Kárpát szent bércére” érkeztek, hosszú utat kellett megtenniük. A magyar nyelv szerkezete és alapvető szókincse finnugor eredetű, a honfoglaló magyarokat azonban mohamedán, bizánci, orosz és német kortársaik bolgártörök népnek írják le, a bizánciak torkoknak, a németek hunoknak nevezték őket. Bár a finnugor és a bolgártörök népek egyaránt a nagy uralaltáji nyelvcsaládhoz tartoznak, mégis két különböző anyagi és szellemi műveltséget képviselnek; az egyik az erdőlakó, a másik a pusztai népeké. A magyar népet azonban helytelen volna kizárólag egyikhez vagy másikhoz sorolni, őseink szervesen egybeolvasztották mindazt, amire a kétféle műveltségből a vándorlásuk során folyton változó földrajzi és történelmi viszonyok közt szükségük volt, sőt, a Kárpátmedencében való letelepedésük után is megőrizték ezt a nyitottságot: szívesen fogadták be más népek anyagi és szellemi értékeit. Éppen mivel nem kötötték magukat teljesen egyetlen művelődési körhöz sem. hanem válogatva kölcsönöztek sokféléi, maradhattak meg nyelvükben, öntudatukban magyarnak. A nyelvészek mindig egyetértettek abban, hogy a magyar nép őseit a finnugor népek legkeletibb ágának kell tekinteni, s eredetileg valahol az Oka folyó táján éltek. A régészek viszont sokai vitatkoztak afölött, hogy ennek a . vidéknek melyik leletcsoportját kell az ősmagyaroknak tulajdonítani. Hosszú ideig a koravaskori ananyinói kultúrát tekintettek népünk legrégebbre viszszanyúló hagyatékának, újabban azonban a Varsótól Moszkván át a Volgáig terjedő újkőkori szvidéri kultúrát tartják a finnugor ősnép közös műveltségének, amelyből a magyarok ezelőtt mintegy 4000 évvel váltak ki s lettek nyelvben és műveltségben külön néppé. A Volga-könyökben, az erdők és a füves puszták határán élvén, a finnugor magyarok korán lovasnéppé váltak, anélkül, hogy a földműveléssel felhagytak volna. így csatlakozhattak a tőlük délre pásztorkodó és földet művelő bolgártörök törzsekhez, amelyekkel együtt a hun, majd a kazár birodalmon belül az onogur (= tíz nép) törzsszövetséget alkották. Ebből a bolgártörök elnevezésből vették az európai népek Ungar, hongrois, venger stb. nevünket, s ennek „onogundur” változatából ered a dunai bolgárok ősi magyar neve, a „nándor” is. amelynek emléke a mai Belgrádnak Nándorfehérvár nevében maradt fenn. Történelmünk képekben 3. ŐSEIMET FELHOZOD... Vándorúton a Volgától a Dunáig: magyar őstörténet 12