Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-04-05 / 7. szám
ji és kisegítő gazdaságok tevékenysége agrárpolitikánk szerves része még hosszú távon az is marad. Magyarországon ma már minimálisra szűkült a magántulajdonon alapuló paraszti kisárutermelés: mindössze 12 ezer egyéni parasztgazdaság létezik a mezőgazdasági terület 2,5 százalékán. Ugyanakkor a nagyüzemek kiegészítőjeként kialakult két újfajta mezőgazdasági kistermelési mód, a háztáji és a kisegítő gazdaság. A háztáji tevékenység a szövetkezeti tagok otthoni, kisüzemi munkája. A használatba adott földterület, a gazdasági épület, az állatállomány, a termelési eszköz, valamint a család munkaereje alkotja együttesen a háztáji gazdaságot. A kisegítő gazdaság fogalomkörébe tartoznak a nem mezőgazdaságban dolgozók kezelésében maradt földek, a különféle illetményföldek, a házikertek, meg a családi és hétvégi házak körüli mezőgazdasági műveléssel is hasznosított telkek. A kisegítő gazdaságok száma körülbelül egymillió — tájékoztatott dr. Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. — Milyen szerepe van hazánkban a háztáji és kisegítő gazdaságoknak? — Annak idején Magyarországon kisparaszti gazdálkodás folyt — mondja a szakember —, ennek megfelelően rendezkedtek be a termelők. A gazdasági felszerelésekre, meg az épületekre gondolok. Agrárpolitikánk azt ismerte fel helyesen, hogy ezekben az épületekben, a nagyüzemi termelésre kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas földterületeken, a meglevő eszközökkel, családi erővel is lehet mezőgazdasági termelést folytatni. A több, mint másfél millió háztáji és kisegítő gazdaság szerepe igen jelentős, hiszen a mezőgazdaság termelési értékének egyharmadát ott állítják elő. — Milyen ágazatokban a legjelentősebb a kistermelés? — A sertésállomány fele, 4,5 millió jószág a kisgazdaságokban nő fel, szarvasmarhából is több mint félmillió. A régi portákon meglevő ólak, istállók, ahol ezek az állatok nőnek, gyarapodnak, sokmilliárdos beruházásoktól mentesítik a népgazdaságot. Az elmúlt esztendőkben fellendült a fólia alatti zöldségtermesztés. Összesen 60 millió négyzetméteren termeltünk így zöldséget, ebből negyvenmillió négyzetméternyit kiskertekben telepítettek. Házinyúlexportból évente 40-42 millió dollár bevételünk van, az ehhez szükséges nyuszik kilencven százalékát kistermelők tenyésztik. A méhészek szorgalma pedig tízmillió dollárt hoz az országnak. — Hogyan működnek a kisgazdaságok? Mennyi földje lehet egy tsz-tag kistermelőnek? — A termelőszövetkezeti törvény értelmében minden szövetkezeti tag személyi tulajdonban levő földjéből vagy a szövetkezet közös területéből 0,6 hektár földterületet használhat. Szőlő és gyümölcsös esetén ez a terület 0,3 hektár lehet. Ez nem a családnak, hanem minden tagnak jár. Háromtagú család esetében, ha mindannyian dolgoznak, ez 1,8 hektár. — S ha valakinek nincs földje vagy nem akar földet, hanem állatot kíván tartani? — Akkor megkaphatja az annak megfelelő takarmányt, kukoricát, árpát, szénát. — És aki nem termelőszövetkezeti tag? — Sokan eljárnak a faluból dolgozni, ipari üzemekben vállalnak munkát. Nekik is lehet kiskertjük és földet is vásárolhatnak 0,6 hektárig. Bérbe is vehetnek földterületet. 6
