Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 8. szám
AZ OPERAHÁZ nak, hanem megtanulják az együtt-táncolás örömét. Hiszen a balett kollektív művészet, annyira, hogy ma a koreográfusok a kartáncot nemcsak aláfestő mozgásként használják, hanem ráépül az egész kompozíció. Üjabb tanterembe lépünk, ahol végzős növendékek gyakorolnak. Arra a kérdésre, hogy Lőrincz György balettmester melyikükben látja a jövő ígéretét, komolyan válaszol: — Évek óta tanítom őket, egyformán kedvesek számomra, egyformán becsülöm testi adottságaikat, szellemi képességeiket. Szünetben megkérdem az egyik növendéket, mik a tervei. — E pillanatban csak a diplomamunkámra gondolok — feleli Kramer György. — A dolgozat címe: Mozgásdramaturgia. Tartalma felöleli a klasszikus és a modern balettirodalom motívumait, s azt vizsgálom, mi mindent lehet tánccal kifejezni. Mi mindent lehet tánccal kifejezni — erről beszélgetünk Barkóczy Sándorral is, akihez ismét visszatérünk. — Az intézet egyik programja, hogy oktatási tervünk egyre nyitottabb legyen, hogy a klasszikus balettet s a legmodernebb irányzatokat tananyagunkba iktassuk, hogy figyelemmel kísérjük a világ és elsősorban Európa balettoktatással foglalkozó intézményeit. Nem véletlen, hogy volt növendékeinket, Csamóy Katalint, Dózsa Imrét, Markó Ivánt hosszabb időre szerződtette a világhírű Bejárt mester, és az sem véletlen, hogy a mi pedagógusaink és a szovjet pedagógusok a balett klasszikus hagyományaira tanítják Béjart együttesét. A stíluscsere, a világ múltjában és jelenében föllelhető táncművészet elemeinek nemzetközi cseréje folyik, ami előtt kitárjuk intézetünk kapuit. Nagy távlatok, munkás hétköznapok, az élet ritmikus rendje ez. Az intézet vezetői 1. A balettintézet növendékei a Csepeli Művelődési Házban a Chopinianát adják elő 2. A klasszikus balett egyik szép motívuma az emeléstan árán 3. A „Dupla fecske" nevű klasszikus balettfigura 4. Gyakorlatok a rúd mellett a próbateremben 5. Domaházi táncok, bemutatják oz Intézet népitánc tagozatának növendékei igyekeznek megoldani az égető problémát, a helyhiányt. Kevés a tanterem, a legcélszerűbben kell beosztani az órákat. De közben új épület ügyében tárgyalnak az illetékes minisztériummal. Szélesebb távlatokat jelent, hogy az intézetet hamarosan előléptetik főiskolává. A növendékek — hogy megszokják a színpadot és a közönséget — operaházi próbákon és előadásokon vesznek részt. Csak át kell menniük a Népköztársaság útja másik oldalára, és ott az Operaház. Pár lépés csupán — no meg kilenc év akaraterő, önfegyelem, tanulás. SOÓS MAGDA 25
