Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 4. szám
GALL ISTVÁN regényéből a forgatókönyvet irta: KOVÁCS ANDRÁS, Operatőr: KOLTAI LAJOS. Főszereplők: MADARAS JÓ■ ZSEF, BOZÓKY ISTVÁN, FABIAN FERENC, BÍRÖ LEVENTE, BORDÁN IRÉN. Idő: az ötvenes évek eleje. Helyszín: Magyarország aknazárral SB megerősített nyugati határának közelében egy méntelep. A főszereplő, Busó János, iskolázatlan, szakmai tudással nem rendelkező parasztfiú, a méntelep vezetője. A főleg régi méneskari tisz■ tekből, tiszthelyettesekből álló személyzet Busót ellenségesen fogadja. Busó nehezen birkózik új feladatával, a tisztek pedig kárörömmel figyelik és hajtják végre gyakran dilettáns intézkedéseit. • A feszültség Okkor robban, amikor Busó két mént hozat ki a fedeztetéshez, s azok egymásnak rontanak, csaknem halálra marva egymást. Busó barátnőjének, a falu tanítónőjének számol be az ■ eseményekről, s a lemondás gondolata is foglalkoztatja. - Éjszaka, hazatérőben, megtámadják. Azt hiszi, a méntelepiek voltak a tettesek, de amikor megtudja, hogy támadói falubeliek voltak, úgy ■ dönt, hogy a méntelepen marad. Az ellenségeskedés mintha csökkenne, de két esemény lehetetlenné teszi az együttműködést. Az egyik tiszt, Aghi levelet kap ki• telepített feleségétől, aki megírja, hogy elválik tőle, mert terhes valakitől. Aghi úgy érzi, felesége kényszerből hagyja el, összeroppan, öngyilkos lesz. ■ A tisztek elkeseredettek, amit még az is fokoz, hogy a politikai rendőrség - Busó János számára is - váratlanul megjelenik. Busó tiltakozik, de a tiszteknek mégis az a meggyőződése, hogy • ő hívta ide a nyomozókat. Busó János arról is késve értesül, hogy a falu vezetését új, erős kezű ember vette át, aki elhatározza, hogy felszámolja a telepet ■ és letartóztatja a tiszteket. Busó bátyjához, a téeszelnökhöz, országgyűlési képviselőhöz rohan segítségért, de ő - keserű tapasztalataira, egy internáló táborban tett kényszerű látogatására hivatkozva - hallgatást javasol öccsének, mondván, itt most olyan Hi erők működnek, amelyekkel szemben tehetetlenek. Busó János visszamegy a telepre. A tisztek nem hiszik el, hogy U Busó nem tudott semmiről, ezért nekitámadnak, s az összecsapás ■ hevében egyikük leszúrja. A tisztek pánikszerűen menekülnek a határ felé, a biztos pusztulásba ... SOMOGYI L1A OSSZEÄLL1TASA ■ KOVÁCS ANDRÁS: Tv* . .i. Hi „Ért a korszakot a történelmi tudat egyik fehér foltjának is tekinthetjük. Sem a történetírás, sem a szociológia vagy a közgazdaságtudomány nem végezte még el kellő mélységgel az ötvenes évek analízisét; pedig e bonyolult, ellentmondásokkal terhes korszak leírása és elemzése nélkül nehéz megérteni az akkor végbement folyamatokat. Ez az elemzés még a tudományokra vár, de a mm művészetnek nem kell kivárnia a tudományos viták objektív ered* M ményeit; a maga sajátos eszközeivel, akár egy ember sorsának hiteles felidézésével is lényeges összefüggéseket fogalmazhat mm meg ... ... Különösen nélkülözhetetlen a fehér foltok eltüntetése a fiatalabb generáció szempontjából, hiszen a mai harminc éven alumm liaknak legfeljebb homályos, ködös elképzeléseik vannak erről a M korszakról, s még információik is alig vannak... Annak a generációnak tehát, amelyik átélte és tevékeny részvevője volt ennek a periódusnak, elemi emberi kötelessége is, hogy saját tapasztalatait H elmondja és értelmezni próbálja; egyebek között azért, hogy mindaz, ami ebben a korszakban hiba és torzulás volt, ne ismétlődhessen ... M ... Ahhoz, hogy azt a kort megértsük, meg kell értenünk a részvevők emberi motivációit. Gáli István regényében főként az fogott meg, hogy eleven, élő figurákat írt meg, érdekes helyzetekben, s a H maga teljes ellentmondásosságában ábrázolja ezt a periódust.'’ Részlet Zsugán István interjújából. " 0 A felszabadulás utáni magyar prózairodalom második nemzedé- 0 kének jeles képviselője Gáli István. 1931-ben született, húszesztendős koráig Tatabányán élt, amely sok esetben elbeszéléseinek, kis■ regényeinek színtere. Élményvilágának meghatározója a felszabadulás, a Fényes Szellők korszaka, az 1956-os ellenforradalom és a személyi kultusz évei. Első regénye, a Garabonciás diák, 1954-ben jelent meg. Az öreg című kisregényéből 1975-ben nagy sikerű film készült. A Ménesgazda című regénye 1977 könyvsikere volt. Mun■I kásságát 1978-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. ■■ FOTÚ: JÁVOR ISTVÁN
