Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-12-15 / 25. szám

Irodalom, zene, film ¥ w KULTÚRÁNK ¥ Az elmúlt három év leforgása alatt a régi és újabb kori magyar irodalom legjobbjaival ismerkedhetett meg a holland közönség. Si­­virsky Antal fordításában megjelent Illyés Gyula két könyve, a Puszták népe és az Ebéd a kastélyban. Sivirsky Antal fordította le Dé­­ry Tibor: Kedves bóóper című könyvét is. majd közreadta József Attila verseinek első holland nyelvű válogatását, amelyet Wil­­liem Brandt holland költő dolgozott át. Meg­jelent hollandul Konrád György: A látogató című műve, a fordítás Hans Horn érdeme. Jómagam A hallgatás tornya címmel (Weöres Sándor verseskötetének címét vettük köl­csön .. .) mai magyar versantológiát szerkesz­tettem s fordítottam. A hazai költők közül Weöres Sándor, Pilinszky János, Csoóri Sán­dor és Oravecz Imre került bele a kötetbe; a határokon túli magyar kortárs költészet pél­dáiként a Jugoszláviában élő Tolnai Ottó, az Egyesült Államokban élő Bakucz József, valamint a kanadai Vitéz György szövegei csatlakoznak a magyarországi anyaghoz. A hazai Európa Kiadó gondozásában néhány éve Elmaradt mennydörgés címmel mai hol­land prózaválogatás került a könyvesboltok­ba. A magyar versantológiára válaszként mai holland költők antológiájának fordítása jele­nik meg rövidesen az Európánál. Megjelent Örkény István: Rózsakiállítása (a könyvet a holland televízió valószínűleg képernyőre vi­szi), és Csoóri Sándor első holland nyelvű versválogatása. A minden év tavaszán Rotterdam városá­ban megrendezett Poetry International nem­zetközi költőfesztiválon 1978-ban részt vett Csoóri Sándor. Tavaly ősszel Amszterdam is megszervezte első költőtalálkozóját, amely a rotterdamit volt hivatott kiegészíteni: ama­zon ugyanis főként az idősebb és ‘középgene­ráció már nemzetközileg is elismert nagyjai szerepelnek, az amszterdami fesztivál szer­vezőgárdája inkább a még csak indulófél­ben levő fiatalabbakat, illetve a kísérletező irodalom idősebb és fiatalabb művelőit hí­vogatják a világ minden részéről. A tavalyi fesztiválon ott volt Moldován Domokos, do­­kumentarista filmes, és a hazai Mozgó Világ hasábjain az eseményekről képes riport je­lent meg. Ez adta azt az ötletet, hogy hív­junk meg a fesztiválra hivatalos ,,Mozgó Vi­lág-delegációt” is. # A magyar film népszerűsítése szempontjá­ból az elmúlt időszak fénypontját az 1978 májusában megrendezett Magyar Filmnapok jelentették. Az első magyar filmhetet 1973- ban az utrechti ’t Hoogt komplex művelődési központ látta vendégül. Az akkori filmhét­hez modern magyar képzőművészeti kiállítás is járult. A kettős bemutatkozás nagy siker lett, olyannyira, hogy másodszorra a magyar filmszemlét már a hivatalos holland—ma­gyar kulturális csere keretében rendezték. A holland nézők Utrechtben, Amszterdam­ban, Rotterdamban, Groningenben és Ensche­­deben kilenc játékfilmet és tíz rövidfilmet láthattak. rí sajtó a műsort egyöntetű elismeréssel fogadta. Mészáros: ök kecten és Fábrí: Az ötödik pecsét című filmjét meg is vették ál­landó forgalmazásra. Később Mészáros: Olyan, mint otthon, valamint Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka című alkotásai kerül­tek a holland közönség elé. A második ma­gyar filmhéttel egy időben rendezte meg az utrechti egyetem szociológiai intézete a szim­­pozionját Balázs Béla Stúdió főként doku­­mentarista munkájáról. A magyar filmek ügye ma Hollandiában már nyert ügynek tekinthető. Majdnem min­den nemzetközi fesztiválon szerepel magyar film. A rotterdami Film Internationalon 1978- ban Gyöngyössy Imre és Kabay Barna: Két elhatározás című dokumentumfilmje aratta a legnagyobb sajtó- és közönségsikert, és telt ház előtt ment András Ferenc: Veri az ördög % feleségét és Mihályfi Imre: Pókháló című alkotása is. A Két elhatározást és a Pókhálót később a televízió is sugározta. Az idei Film Internationalon hét magyar mű szerepel, s ebből a hétből ötöt máris meg­vásároltak. Szeptemberben a lareni Festikon, oktató és közművelődési jellegű filmfesztivá­lon Gyarmathy Lívia: Kilencedik emelet című dokumentumfilmje szerzett mindany­­nyiunknak nagy élményt. Az utrechti ’t Hoogt elhatározta, ezentúl nem ötévenként egyszer, hanem minden második évben rendez Magyar Filmnapokat. A pécsi Modern Képtár, a Kulturális Kap­csolatok Intézete és a holland Kulturális Mi­nisztérium közös szervezésében 1978. feb­ruárjában több holland városban bemutat­kozott a régi és kortárs magyar konstrukti­vizmus (Kassák Lajostól napjainkig). Idén szeptemberben az amszterdami Galerie Appel­ban a legújabb kísérletező áramlatokkal is­merkedhettek meg az érdeklődők. A holland zenekedvelők körében átütő si­kert aratott 1978 márciusában a Muzsikás együttes, majd a Holland Fesztivál meghívá­sára az 1978 nyarán Hollandiában koncerte­ző Vízöntő együttes. Idén szeptemberben újabb hollandiai turnéra jött el a Muzsikás. Fellépésükről több rádiófelvétel készült. Tavaly télen a KRO rádiós társaság Nij­megen városában kelet-európai popfesztivált szervezett, amelyen részt vett a magyar Ome­ga. A sikeres fellépés nyomán újabb szerző­dések születtek. Lemezeik hamarosan meg­jelennek majd Hollandiában. A Magyaror­szágon folyamatosan megjelenő Élő Népze­ne-sorozat is teljes egészében kapható az it­teni zenemű- és hanglemez-kereskedésekben. Ezt a fontos és szép gyűjtést a holland le­mezkritikusok nemrég lelkesen méltatták, mint a világon szinte páratlan kezdeménye­zést. 1977 őszén a munkáspárti VARA-rádió Bu­dapesten és vidéken társadalmi, kulturális riportot készített, amelyet azután két dél­előtt, két-két óra hosszat sugároztak. A hall­gatás tornya című versantológia alapján a mai magyar költészetről s a magyar költők helyzetéről, társadalmi megbecsülésről szóló rádióműsor készült: az egyórás, eredeti ma­gyar népzenével és mai komoly zenével fű­szerezett adást azóta már megismételték. A VPRO-televízió 1979 decemberében Ma­gyarország hétköznapjai címmel szociográfiai dokumentumfilmet sugároz. Rendezője: Ru­dolf van den Berg, tehetséges fiatal holland filmes. Hasonló jellegű dokumentumfilmet csinált már a Magyar Televízió is a holland Frieslandról, a Groningenben élő magyar közgazdász, dr. Sándor Anna közreműködé­sével. A NOS-rádió és a Magyar Rádió megálla­podott abban, hogy az 1980—81-es év folya­mán magyar—holland műsorcserére kerül sor? Holland költők lépnek fel Budapesten élő adásban, illetve magyarok Hollandiában, hogy egymás irodalmát, költészetét, legjobb szerzőit személyesen is megismerhessék. DEDINSZKY ERIKA (Hollandia) 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom