Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-12-15 / 25. szám
IMííItB Közélet — diplomácia Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Barre-na.k, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására, kétnapos hivatalos látogatást tett Franciaországban. A magyar miniszterelnököt fogadta Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke, és Alain Poiher, a szenátus elnöke. A látogatás során Lázár György széles körű véleménycserét folytatott Raymond Barre-ral. Elégedetten állapították meg, hogy a két ország álláspontja több fontos nemzetközi kérdésben hasonló. Megvizsgálták a magyar—francia gazdasági együttműködés eredményeit. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy ennek a találkozónak, valamint Valéry Giscard d'Estaiing 1980 őszén sorra kerülő magyarországi látogatásának igen nagy a jelentősége a magyar—francia politikai párbeszédben. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Raymond Barre miniszterelnököt, aki a meghívást elfogadta. MAGYAR-FRANCIA GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATOK Lázár György, a Minjsztertanács elnöke Franciaországban járt. A két ország államférfiainak, gazdasági vezetőinek találkozói ma már rendszeresek, alig múlik el év anélkül, hogy valamilyen magas szintű eszmecserére ne kerüljön sor. Egy évvel ezelőtt Kádár János franciaországi látogatása nemcsak betetőzte a két ország politikai, gazdasági kapcsolatainak korábbi években tapasztalt fejlődését, hanem új korszakot is nyitott az együttműködés bővítésében. A magas szintű látogatások rendszeressége is jelzi, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedvezően alakulnak, s mindkét ország további bővítésükre törekszik. Különösképp vonatkozik ez a szándék a gazdasági együttműködésre, amelynek szélesítésére mindkét ország szakemberei szerint jó lehetőségek vannak, ám valóra váltásuk, az elképzelések végrehajtása elmarad tőlük. A múlt évben például a magyar vásárlások lényegesen gyorsabban növekedtek, mint a franciáké. Emiatt importunk exportfedezettsége a korábbi évekhez képest is tovább romlott. Érthető tehát, hogy a hazai gazdasági vezetők a magyar export növelését szorgalmazzák. S kétségtelen, hogy a két ország közötti jó kapcsolatok, a találkozón létrejött megállapodások kedvező lehetőséget biztosítanak a magyar vállalatoknak. Napjainkra számos olyan hátrány szűnt meg, amely a korábbi években hátráltatta eladásainkat: csökkent a diszkrimináció, lényegesen javult a kölcsönös piacismeret. Most tehát elsősorban a közösen is elhatározott tervek végrehajtásán van a hangsúly. Ami a magyar kivitelt illeti, kedvező, hogy az utóbbi időben egyre növekszik az ipari fogyasztási cikkek exportja. A Lehel hűtőgépek ma már közismertek Franciaországban, mint ahogyan jó hírnevet szerzett magának több konfekcióipari gyárunk is. Visszaszorult viszont mezőgazdasági kivitelünk, elsősorban a Közös Piac elzárkózó mezőgazdasági politikája miatt, amelynek Franciaország egyik kezdeményezője és haszonélvezője, s ilyenformán exportunk voltaképpen csak specialitásokra, libamájra, élő és lőtt vadra szorítkozik. Változatlanul gondot okoz, hogy kivitelünkben még mindig nagyon szerény helyet foglalnak el a gépipari termékek, ellentétben franciaországi behozatalunkkal, amelyben az alapanyagok mellett a gépipari termékek játsszák a főszerepet. A magyar szakemberek véleménye szerint éppen a gépipar lehetne az egyik terület, amely az eddiginél nagyobb szerephez jutva hozzájárulhatna a két ország gazdasági együttműködésének hosszabb távú stabilizálásához. Ez a magyarázata annak is, hogy az áruforgalom mellett -a magyar— francia gazdasági kapcsolatokban egyre nagyobb jelentőséget kap a kooperáció. Az elmúlt években a szorosabb együttműködésnek elsősorban a gépiparban vannak kezdeti, bár gyümölcsöző eredményei. A Videoton, a Magyar Optikai Művek különböző francia számítástechnikai vállalatokkal állnak kooperációs kapcsolatban. Hasonlóképpen jó együttműködést alakított ki az Ikarus a francia autóbuszgyártó cégekkel, s bővülnek a kooperációs kapcsolatok a két ország vegyipara között is. Franciaország a korábbi években kétségkívül nem tartozott hagyományos piacaink közé. Ennek ellenére napjainkban vitathatatlanul jó lehetőségek vannak a gazdasági együttműködés javítására. Az is biztos azonban, hogy a kölcsönös előnyök alapján kínálkozó lehetőségeket csak az eddiginél nagyobb aktivitással, az elképzeléseknek mindkét részről következetesebb végrehajtásával lehet kiaknázni. K. NYIRÖ JÓZSEF * A nyugati államok közül a hatvanas évek elején Franciaországgal indult meg elsőnek a kulturális kapcsolatok kiépítése. A felszabadulás előtti magyar értelmiség vonzódása a francia kultúrához, illetve ennek a vonzalomnak a több évszázados léte és továbbélése elegendő alapot nyújtott a kulturális kapcsolat fejlesztésére. Az államközi kapcsolatok alapelveit az 1966-ban aláírt kulturális, valamint műszaki-tudományos egyezmény rögzíti. A feladatokat a háromévenkénti munkatervek alapján hajtják végre. A kapcsolatok fontos szervezője a Párizsi Magyar Intézet, illetve a budapesti Francia Intézet, valamint a Francia—Magyar Baráti Társaság. A Párizsi Magyar Intézet a különböző estek, hangversenyek, kiállítások, előadások szervezésével a magyar kultúra egyik legfőbb terjesztője Franciaországban. Kulturális kapcsolataink fejlesztése, bővítése a magas szintű, hivatalos látogatások napirendjén is mindig szerepel. Kádár János 1978. novemberi párizsi látogatása során beszédében is kitért rá. Ezen a találkozón megerősítették a megállapodást a Magyar Műszaki Ismeretek Tájékoztató Központjának létrehozásáról. A Tájékoztató Központ 1979 áprilisában a budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztató Központ párjaként meg is nyílt. Feladata, hogy francia mérnökök, műszaki, tudományos és gazdasági szakemberek, vállalatok, szervek rendelkezésére bocsássa a magyar technikai ismeretekre, eredményekre, termékekre alkalmazott kutatásokra vonatkozó, hasznosítható információkat. Utoljára J-P Lecat francia kulturális és tájékoztatási miniszter járt hazánkban, s folytatott tárgyalásokat a Kulturális Minisztériumban ez év márciusában. A két egyezmény értelmében folyamatos az ösztöndíjasok cseréje. Mintegy kétszázharminc a magyar ösztöndíjasok száma. Tudományos Akadémiánk jó kapcsolatban áll két tudományos központtal, egyetemközi kapcsolataink is kielégítőek. Jelenleg öt magyar lektor van Franciaországban: kettő Párizsban, egy-egy pedig Lille-ben, Lyonban és Strasbourg-ban. Hasonló a helyzet Magyarországon is: két francia lektor van Budapesten, egy-egy pedig Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. A Párizs III egyetem több mint tíz éve fogad magyar irodalom-, illetve nyelvtanárt, most egy vendégprofesszora van a párizsi finnugor tanszéknek. Kiállítások cseréjére általában két-három évenként kerül sor az egyezmény alapján, de természetesen az intézetek és más szervezetek gyakrabban szerveznek kisebb bemutatókat. Aránytalanság mutatkozik a könyvkiadásban. Míg hazánkban évente mintegy hatvan-hetven francia mű jelenik meg körülbelül kétmillió példányban, addig 1970 és 1974 között huszonhét. 1977-ben hat, 1978-ban pedig mindössze három magyar könyv ért meg francia kiadást. Tavaly a neves Hachette Kiadó küldöttsége járt Magyarországon — tárgyalásaikból talán eredményesebb együttműködés születhet a két ország könyvkiadása terén. A zene területén Bartók Béla világhírneve, népszerűsége és a magyar előadóművészek világszínvonala kiegyensúlyozottá teszi kapcsolatainkat. Kölcsönösen részt veszünk egymás fesztiváljain, versenyein, s a Francia Rádió is szívesen veszi magyar előadóművészek koncertjeit. Tavaly a Budapesti Művészeti Hetek során mi is rendeztünk Francia Zenei Hetet, amelyen kortárs zeneszerzők műveit mutattuk be. A francia zenei nevelés terén egyre népszerűbb a Kodály-módszer, 1977-ben francia zenetanárok kezdeményezésére Párizsban Kodály Társaság alakult. A magyar filmek gyakori vendégei a francia filmkluboknak, egyetemeknek. A hivatalos filmforgalomba kerülő magyar filmek száma már sokkal alacsonyabb. Magyarországon az elmúlt két esztendő alatt több mint húsz francia filmet mutattak be. Most remélhetőleg változás lesz ebben is, mert az igen népszerű s a francia kulturális életben nagy szerepet játszó Pompidou Központban decemberben nyolcvan magyar filmet mutattak be. Meghívott filmrendezőkkel ankétokat, vitákat is rendeztek. A színházi kapcsolatainkat inkább egymás színpadi műveinek kölcsönös bemutatása, mint társulatok vendégszereplése jellemzi. A Párizsi Magyar Intézet szervezésében az elmúlt esztendők so-, rán több francia városban rendeztek magyar heteket. Ezel olyan művelődési programok, amelyek lehetőséget adnak minél többet bemutatni a magyar kultúrából. Ezekre az akciókra, a több apróbb rendezvényre szükség van, mert míg Magyarországon a francia kultúra értékeit széles körben ismertetik, ismerik, a rádió, a televízió, a könyvkiadás propagálja, addig a magyar kultúrában, a többi kis nép kultúrájához hasonlóan, a franciák kevésbé tájékozottak. h. é. * Pullaí Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter hivatalos látogatást tett Ausztriában, ahol Kari Lausecker osztrák szövetségi közlekedési miniszterrel egyeztették a magyar illetve az osztrák közlekedéspolitikai elképzeléseket. Pullai Árpádot fogadta dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. * Az ENSZ gyermekalapja megbízásából Budapesten járt Judith Hart, volt angol miniszter. Látogatása során fogadta őt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságának elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter. Címlapunkon: Betlehemesek Fotó: Kozák Albert — MTI 3
