Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-11-17 / 23. szám

A Linzi Magyar Egyesület egy csoportja felkereste a Balaton-környékét. A Keszthely —Hévíz—Balatonfüred—Tihany útvonal nevezetességeinek megtekintése közben barátságos labdarúgó-mérkőzést játszottak a Nemesgulácsi Sportegyesület labdarúgócsapatával. Képeinken a látogatók egy csoportja (balról: Csőm János és Wascher Ádám csoportvezető) és a labdarúgócsapat. Fotó Novotta Ferenc.

Barbara Hartman de Eibenschutz Mexikóban élő honfitársunknak válaszoljuk, hogy bizonyára a nagy távolság, a külföldi szállítás és postai kézbesítés hosszadalmassága miatt kapják késve a Magyar Híreket. Reméljük, hogy olvasóink — ha kissé megkésve is — de kellemes olvasmányt és hasznos információikat találnak lapunkban.

*

Harminc éve alakult meg Sáo Paulóban a Könyves Kálmán Szabadegyetem. Az elmúlt három évtized során megszakítás nélkül, minden esztendőben tíz előadást rendeztek. Az elmúlt évben a meghívott előadók sorában találhatjuk Bartók Bélának, a nagy zeneszerzőnek a fiát is, aki édesapjáról emlékezett meg. Áprilisban Rónai Pál író és műfordító — aki azóta a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökségi tagja lett — tartott előadást Egy fordító visszaemlékezései címmel. A Sáo Paulo-i Könyves Kálmán Szabadegyetem egyes előadásai nyomtatásban is megjelentek.

Grünwald Tibor (Svédország) ezúton keresi volt iskolatársait, akikkel negyven esztendeje együtt érettségizett Budapesten, a II. Rákóczi Ferenc Felsőkereskedelmi Iskolában. Mint írja, szívesen részt venne egy jubileumi érettségi találkozón.

*>

Bizonyára kevesen tudják, hogy Pápua-Űj- Guineában emlékművet állítottak Bíró Lajos és Fenichel Sámuel entomológusok (rovartani kutató) emlékére.

Bíró Lajos 1856-ban Tasnádon született, összesen hét esztendőt töltött kutatással Pápua-Űj-Guineában. A hatezer darabos gyűjtemény — amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek — a pápua népélet keresztmetszetét nyújtja.

Fenichel Sámuel 1895-ban Üj-Guineában hunyt el. Hétezer darabból álló régészeti és természettudományi gyűjteményét a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi.

Az emlékművet, a port-moresbyi egyetem falán K. Inglis professzor, az egyetem rektora avatta fel 1974-ben.

Jeremiás Margit énekesnő május 8-án nagy sikerrel lépett fel Brüsszelben, a Saint- Denis templomban rendezett koncerten. „Jeremiás Margit sűrűn szerepel a belga rádió és televízió műsoraiban, Párizsban több énekversenyt nyert, legutóbbi lemezén Bartóknépdalfeldolgozásokat énekel, A. Moreiras spanyol csemballóművész kíséretében” — írta szerkesztőségünkhöz küldött cikkében Laczkó Judit a Brüsszeli Magyarok Kulturális Egyesületének tagja.

*

Dr. M. Szabó pszichológus, Angliában élő honfitársunk elküldte címünkre egy magyarországi betegének verskéziratát. A művet nagy érdeklődéssel olvastuk.

Kovács J. Péter, a Német Szövetségi Köztársaságból ezt kérdezi tőlünk, miképpen tanulhatna meg magyarul német származású felesége és kisfia. Javasoljuk, hogy a gyermekét jövőre küldje el az Anyanyelvi Konferencia balatoni üdülésére, illetve nyelvi táborába, hogy a szükséges alapokat elsajátíthassa. Majd ott a szükséges nyelvkönyvekkel is ellátják. Felesége utána otthon együtt haladhatna a nyelvtanulásban a kisfiúval.

Az utóbbi időben a világsajtó igen sokat foglalkozott Alex Haley regényével, a Gyökerekkel. A könyv nemrég látott napvilágot magyarul. A Magyarok Világszövetségéhez és a Magyar Hírekhez szinte naponta futnak be olyan kérések, hogy Amerikában vagy Nyugat-Európában élő magyarok szeretnék felkutatni itthoni őseiket. Persze nem valami nemesi kutyabőr reményében. Legutóbb Szepesi Szaniszló érdeklődött Kanadából Tolna és Somogy megyei rokonairól. Egyúttal megküldte egy 1929-ben írt levél fotókópiáját. Fábián József, a levél írója 1928. december 4-én érkezett Amerikába, és a New Jersey-i Du Pont De Neumors gyártelepen kezdett dolgozni, a Delaware River partján. A levél a külföldön letelepedett magyarság történetének értékes forrásmunkája.

FEKETE LAJOS (Jászberényben született 1936. augusztus 11-én, anyja neve Gyulai Anna). 1956-ban ment külföldre. Kanadában telepedett le. 1974 óta nem ad életjelt magáról. Keresik szülei Budapestről.

LENDVAI ROBERT (Budapesten született 1934. április 17-én, anyja neve Rónai Etel) grafikus, 1966 őszén ment külföldre. Svédországban telepedett le. Utoljára — 1976 közepén — Malmőből írt szüleinek, akik Budapestről keresik.

VERES IMRE (1895-ben Vécsett született, anyja neve Simon Erzsébet) és felesége 1938-ban vándoroltak ki az USA-ba. A keresett 1974-ben írt utoljára, akkor New Yorkban lakott és portásként dolgozott. Keresi leánya Visontai Jánosné Gyöngyösről.

STICKELHUBER Ferenc (Budapesten született 1936-ban, anyja neve Csikós Terézia), 1956 óta él külföldön. Argentínában (Buenos Aires) telepedett le. Nős, három gyermeke van, felesége leányneve: Kiss Erzsébet (Dunakiliti, 1933). Kilenc éve nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja és Ausztráliában élő testvére, Imre.

KARÁCSONYI ARPÁDNÉ, leányneve FALTIN Márta (1936-ban született, anyja neve Ivanits Anna) 1956 óta él külföldön. Néhány évi ausztriai tartózkodás után Ausztráliában (Sydney) telepedett le. 1979 elején írt utoljára nagybeteg édesanyjának, aki Pomázról keresi.

DR. SZABÓ ZOLTÁN (1914-ben Érmi'hályfalván született, anyja neve Herczeg Mária) 1956 novemberében távozott külföldre, az USA-ban (Cleveland, Ohio) telepedett le. 1971-ben hallatott utoljára magáról. Keresi unokaöccse, dr. Szabó Miklós Váncsodról.

TÓTH ISTVÁN (Győrött született 1940-ben, anyja neve Marton Kornélia) 1957-től él külföldön. Franciaországban (Strasbourg) telepedett tie. 1972 óta nem ad életjelt magáról. Keresi testvére, Tivadar, Pápáról.

FARKAS JÓZSEF (1928. szeptember 26-án született Berettyóújfaluban, anyja neve Képes Mária) 1944-ben került külföldre, feltehetően Svájcban vagy a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. Utoljára 1945 májusában adott hírt magáról, írni soha sem írt. Keresi édesanyja Szilasligetről.

ONDOK MARGIT (Diósgyőrött született 1930. március 2-án, anyja neve Mihalik Vilma) férjével, SZÖGES Jánossal 1956-ban ment külföldre, Kanadában (Westmount, PQ) telepedett le. 1974 januárban írt utoljára. Keresi édesapja Miskolcról.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

23