Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-11-03 / 22. szám

DERKOVITS GYULA

• A Magyar Nemzeti Galériában életmű-kiállítás mutatja be a két világháború közötti magyar képzőművészet egyik legmarkánsabb alakjának, Derkovits Gyulának a munkásságát.

Derkovits Gyula 1894- ben született Szombathelyen. Asztalosmester Végiéi

(1894-1934)

apja mellett inasként dolgozott. Húszéves korában az első világháborúban önként jelentkezett katonának. Megsebesült, bal karja megbénult, és súlyos tüdőbajt szerzett. Fizikai munkásként dolgozott, esti iskolában tanult meg festeni, rajzolni. A Tanácsköztársaság idején Kernstok Károly nyergesújfalui művésztelepén teljesen a festészetnek szentelhette idejét. A rövid ideig tartó lehetőségeket azonban ismét anyagi gondok

váltották fel. 1923-ban Bécsbe költözött feleségével, de 1926-tól már ismét Magyarországon él — újra nincstelenségben. Életműve mégis kiteljesedett, sorra születtek remekművei, a kor nyomorúságának dokumentumai. Életében erkölcsi, anyagi elismerésben sosem volt része, csak a felszabadulás után, 1948-ban tüntették ki posztumusz Kossuth-díjjal.

Alkotásaiban a kor feszült szociális problémái, gyermekkori emlékei nyilvánulnak meg. Lényegretörően, kifeje. zően komponál, tompa kolorizmusa fanyarul jellegzetes, s a hidegmeleg színek hangulatkifejező erejét fokozza az ezüst és az arany alkalmazása. Kiváló grafikus volt, legjelentősebb alkotása a drámai erejű fametszeteken megörökített 1514-es parasztlázadás Dózsa-sorozata.

TOPOLANSZKY ÉVA

24