Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-11-03 / 22. szám
A Toledo Blade augusztus 28-i száma képes riportban számolt be a Birminghami Nemzetiségi Fesztiválról (USA), amelyet csaknem hatvanezer néző érdeklődése kísért. A zenés, színes kavalkádban a bolgár és a lengyel nemzetiségi csoportok mellett részt vettek a William Penn Fraternális Egyesület detroiti fiókjának népviseletbe öltözött magyar fiataljai is. A fesztivál megnyitóján beszédet mondott a Magyarországról érkezett Bagi István püspök. A Pannónia Bookstól, Torontóból kaptunk udvarias levelet, amelyben helyesbítik a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat külföldi terjesztőinek a névsorában szereplő címüket. A Postai Stadion helyett a jó cím: a Postai Station. Lehet, hogy olyannyira fociszeretőek vagyunk, hogy már mindenütt stadiont szeretnénk látni, s ezért tévedett a gépírónő vagy a szedő? Köszönjük az észrevételt, s azóta most már a helyes címet közöljük. A levél aláírója ezenkívül azt kifogásolja, hogy a Kultúra külföldi terjesztőinek a nevét és címét „szinte mellékesen sorolják fel. A hirdetés ilyen módon sérelmes”. Mint a világ minden táján, a hirdetés nálunk is olyan műfaj, amelyet a hirdető megrendelése szerint közölnek. Am a Magyar Hírekben a külföldi terjesztők névsora nem „hirdetés”, hanem egyszerű tényközlés: ha valakinek kényelmesebb és könnyebb a lakóhelyén található külföldi terjesztőnél előfizetni a Magyar Hírekre, az is megtalálja a pontos címet és a módot az előfizetésre. Ezenkívül: a lap minden számában ugyanazon a helyen közöljük a névsort, s ezzel is jelezzük, hogy a terjesztők munkáját magasra értékeljük. * Több olvasónk jelezte, hogy tudomása szerint a „140 éves a fotográfia” című cikkünkben tévesen tüntettük fel Daguerre-t a fényképezés ősatyjának (például Riez Adalbert, Monte-Carlo, Kemény Ferenc, Norvégia). Mi az igazság? Ki találta fel a fényképezést? Joseph Niepchore Niepce francia fizikus, 1765. márciusában született és eredetileg lovastiszt volt, leszerelése után litográfiával foglalkozott. Fotográfiai kísérleteit 1814-ben kezdte meg és tíz évvel később, 1824-ben sötétkamrája segítségével és fényre érzékeny aszfaltvegyületek alkalmazásával sikerült képeit állandósítani. Később összeköttetésbe lépett Daguerre-el és együtt dolgoztak tovább. A fotográfia teljes sikerét azonban nem élhette meg, 1835-ban meghalt. A fényképezés azonban Daguerre nevéhez fűződik, mivel Niepce csak az alapötletet adta, a fényképezéshez nem használt lencserendszert, és az aszfaltvegyületekkel rögzített kép még igen távol állt mind rajzában, mind szemcsézetében a valódi fényképtől. Bár érdemei elévülhetetlenek, a fotótörténet a fotográfia megszületésének időpontját 1839-ben határozta meg, Daguerre ekkor mutatta be találmányát a Francia Akadémián. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a századik évfordulón meghirdetett nagy fotókiállításon az aranyérmet magyar fotográfus, Vadas Ernő nyerte el, híres libás képével. Külön megemlítjük Borsos Anna Mária, Borsos József festő unokájának a levelét, aki a fent említett cikk sajnálatos névelírására hívta fel a figyelmünket. Nem Borsos György, hanem Borsos József nevéhez fűződik a magyar fényképészet hőskora. Borsos Anna Mária ezt írja nagyapjáról: „Fiatalon, mielőtt Bécsbe ment, bejáratos volt a pesti műtermekbe, így többek között a nála idősebb Barabás Miklóshoz is. A Magyar Fényképész szerkesztője Gyimesy Kásás Ernő az alábbiakat írta 1939. július 25-i számában: Borsos József briliáns fogékonyságával hamarosan kitanulta a szakmát és az új szerelmének, a fényképészetnek élt. A művész úttörőink legnagyobbika lett a magyar fotó históriájában. 1862-ben társult Doktor Albertiéi és az Országút 42. szám alatt, a volt Botanikus kertben fénykép művész termet nyitott. Országos hírnévre tett szert, megrohamozták a megrendelők. Vagyonos ember lett. Az öregségét a tulajdonát képező Szépjuhásznéban töltötte. A műtermét Varságh Imrének adta át.” * Igen sokan fejtik meg keresztrejtvényeinket. S akiknek Fortuna kedvez, azok szinte kivétel nélkül szép levélben köszönik meg a jutalomkönyvet, amely újra meg újra felidézi bennük hajdanvolt irodalmi élményeiket, megtetézve a modern magyar irodalom remekei nyújtotta szórakozással. Legutóbb Caterina Strada levelének örültünk, amelyben Déry Tibor Kedves Bóóper című könyvét dicséri: „ez a kitűnő író az öregséget keserűen mulatságos és enyhén negatív módon élteti át velünk. Nagyon élveztem az olvasmányt”. * Olvasóink időnként megírják, milyen cikkeket szeretnének olvasni. Mózes Jenő olvasónk New Yorkból azt kéri; „a sportrovatban valamivel többet foglalkozzanak, illetve írjanak a magyar és nemzetközi sportról, válogatott meccsekről, labdarúgásról”. Nos, kedves Mózes Jenő, bevalljuk, mi is szeretnénk minél többet, azaz minél több jót olvasni a magyar labdarúgásról, annak nemzetközi sikereiről. Mindaddig, amíg ennek nem jön el az ideje, talán illendőbb szerényebben szólnunk labdarúgásunk „eredményeiről”. Persze, azt hiszem, határokon belül és határokon túl, mindnyájan egyformán reméljük és várjuk a magyar foci fellendülését. Az amerikaiak népszerű sportja a bowling (kugli). Most arról kaptunk hírt, hogy Bencze Ilona (Bencze Miklós operaénekes felesége) és csapata első helyezett lett, és így értékes díjakat nyert egy rangos versenyen. Képünk jobb szélén Bencze Ilona. * Gero Joseph Pennsylvaniából írt, s azt panaszolja, hogy szerkesztőségünkhöz már többször küldött kulturális témájú beszámolókat, amelyeket azonban nem közöltünk. Levelére csak azt tudjuk válaszolni, hogy azokra az írásokra, amelyeket kézbesít a posta, mindig szívesen válaszolunk. * Több olvasónk levelére válaszolva közöljük, hogy a Magyar Hírek 17. számában megjelent öregotthon Nagymágocson című cikket a szerző, Székely Molnár Imre Torontóban (Kanada) kiadott kötetéből vettük át, amely az elmúlt évek írásait gyűjtötte egybe. Tehát a cikk adatai nyilvánvalóan a néhány évvel ezelőtti helyzetet tükrözik. A szociális otthonok jelenlegi ellátottságáról, életéről munkatársunk a közeljövőben készít friss riportot, amely — a jelenlegi helyzetnek megfelelően — kitér a fenti cikkben nem említett részletekre is. A Sydney-i Hungária Social Club nagy sikerű „Iparos-Kereskedő”-bált rendezett a nyár derekán. A csaknem 250 vendég között ott volt Michel Maher, a drummoyne-i kerület képviselője, a New South Wales-i parlament felsőházának tagja. Az ausztrál képviselő méltatta a klub tevékenységét és a kormány további támogatásáról biztosította honfitársaink egyesületét. Képünkön Michel Maher képviselő és felesége, Czébely Lajos konzul és felesége, valamint Molnár István, a club elnöke. * A hollandiai Hungária Clubot 1929-ben alapították az ott élő magyarok. Idén szeptemberben egyhetes ünnepségsorozattal emlékeztek meg fennállásuk 50. évfordulójáról. 22
