Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 2. szám
Utazás Skandináviában VI A házigazda, aki a repülőtértől a szállodáig — és vissza — szállított, majd rövid göteborgi tartózkodásom programját „kézbe vette”, Orbán Péter építész volt. (Hét éve ő volt az akkori kerekasztal-beszélgetés szervezője, szóvivője és ez a régi ismeretség alapozta meg mostani találkozásunkat.) Átlapozom jegyzeteimet és csodálkozom: érdekes, széles körű kérdés-felelet est a Budapest Étteremben; látogatás Orbán Pálnál, az ottani Szociológiai Intézetben; találkozások régi ismerősökkel, Asztéli Sándor közgazdásszal és Kádár Péterrel, a Majorna-könyvtár vezetőjével, végül éppúgy belefértek a napirendbe, mint a városnézés vagy a meghitt beszélgetés Orbán Péteréknél. Kérdés-felelet est Jellemzésül talán elegendő, ha felsorolom a jó hangulatú, közvetlen, sok vidámsággal tarkított eszmecsere fontosabb témáit: — Mikor vehet ingatlant Magyarországon a kettős állampolgárságú svédországi magyar ? Örökölt valaki egy házat, egy magyar kisvárosban: eladhatja-e, hogy az árán máshol vásárolhasson például öröklakást? Hogyan lehetne egyszerűbbé tenni a nyugdíj átutalást? Mikor valósul meg a vízumkényszer eltörlésére tett magyar javaslat, és ha életbe léptetik, milyenek lesznek a következményei? Lehetne-e művészcsoportot kapni a Magyarok Világszövetségétől áprilisban? Megszervezhető-e a tapasztalatcsere a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete és a göteborgi pszichológusok között? Hogyan lehetne nyélbeütni egy cserekiállítást a budapesti és az itteni képzőművészeti múzeumok között? Miért nem készülnek angol nyelvű prospektusok a hazai nyári egyetemekről? Mi az oka annak, hogy Kádár Gyula könyve — „A Ludovikától Sopronkőhidáig” olyan nagy könyv-. siker lett otthon, és hol lehetne megkapni a könyvet? És ezek még a könnyebb kérdések. Szó esett a fájó nemzetiségi problémák megoldásáról, határon belül és főleg túl. .. Mi a helyzet a magyar szociológia területén; miért vándorolt ki az egyik kutató, miért külországban vállaltak munkát mások? Milyen a tudományos kutatás szabadsága ma Magyarországon? Miért látogatott Magyarországra a jezsuita rendfőnök? Miért ment váratlanul nyugdíjba X vezető, és miért utazott külföldi tárgyalásra Y vagy Z? Néha úgy éreztem magam, mint egy eleven „értelmező szótár” vagy legalábbis álmoskönyv. Azt hiszem, nem maradt megválaszolatlan kérdés, bár lehet, hogy nem mindenki értett egyet a feleletekkel. Gondolatok a könyvtárban A jövő könyvtárában jártam. A város 25 könyvtárának teljes anyagát percre készen nyilvántartja a beprogramozott masina, és egy gombnyomásra megjelenik a képernyőn, található-e a kért könyv, és ha igen. hol, hány példányban. Rögtön ki is próbáltuk Kádár Péter barátommal, a könyvtár főnökével: 1979-ben Móricz Zsigmond Az illusztrációk megjelentek a „Tájékoztató bevándorlók részére” című fü-Kovcteuuk bizliosItiák AZ. ANYANYELVI TanAroK-Hoz vkl6 jogvn<at! zetben, amelyet a svéd Állami Bevándorlási Hivatal adott ki, hogy az érdeklődők megismerjék a svéd társadalom ' működését, az ország lakóinak jogait és kötelességeit. 6 bflOCo évforduló lesz, megnéztük tehát, található-e Göteborgban Móricz-alkotás, melyik, hány példányban? A Központi Városi Könyvtárban kölcsönözhető a Móricz összes regényeit tartalmazó sorozat; a Majorna kerület könyvtárában még a Móricz-riportok három kötete is megkapható. (Nem csoda, hiszen a könyvtáros magyar.) A mesekönyvek közt is sok van magyar szerzőktől. A könyvtárak most várnak egy nagy szállítmányt magyar könyvekből. Sok a magyar származású család Göteborgban, és közülük a legtöbben nyaranta hazalátogatnak. Leginkább autóval, az ország eme sarkából ez az egyszerűbb. A hetvenes évek végére már teljesen eltűnt az átmenetiségnek az az érzete, amelyet hét évvel ezelőtt még sűrűn tapasztaltam honfitársaim között. Gyökeret vertek, általában megbecsült, sikeres szakmunkások, értelmiségiek. Életszínvonaluk viszonylag magas, jól berendezett öröklakásuk, vagy a környéken kis házuk van. Nyelvi problémáik már nincsenek. Sokat dolgoznak, és hajtani kell éjjel-nappal, ha az egyszer megteremtett életszintet tartani akarjál:. Ennek a helyzetnek következménye viszont, hogy már nehezebb szervezni a magyar rendezvényeket, mint egy évtizede. Messze vannak Stockholmtól, elszigeteltnek érzik magukat. Ök is szeretnének filmeket, művészcsoportokat, de a fővárosban szereplő művészek számára körülményes az utazás, idő- és költségigényes. Vannak anyanyelvet tanító, szorgalmas pedagógusaik, áldozatkészen foglalkoznak a fiatalokkal. Felhasználják az anyanyelvi mozgalom kiadványait. Szoros és állandó a kapcsolat a világszövetséggel, szorgalmas olvasói a Magyar Híreknek. A melegséget, a sugárzást jólesően éreztem Göteborgban magyar honfitársaim közt. SZÁNTÓ MIKLÓS 12
