Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-08-25 / 17. szám
A Védnökség ajánlása: IV. Anyanyelvi Konferencia — Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1979. augusztus 6-tól 9-ig megtartotta kibővített ülését. A megnyitó tanácskozáson, amelyen részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes és Marczali László kulturális miniszterhelyettes is, Bognár József professzor, a Magyarok Világszövetsége elnöke mondott bevezetőt. Az ülésen jelen voltak és felszólaltak a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia magyarságának kulturális képviselői. A Védnökség, illetve az anyanyelvi mozgalom 50 hazai és 80 külföldi küldötte megtárgyalta az előző, III. Anyanyelvi Konferencia óta .végzett munkát, elemezte a magyar tanítás hazai és külföldi pedagógiai tapasztalatait, a készülőben levő nyelvoktató, történelmi és néprajzi tankönyvek anyagait, foglalkozott a magyar kultúra terjesztése és megőrzése, valamint az egyesületi élet tapasztalataival és előkészitette a következő — 1981-ben esedékes — IV. Anyanyelvi Konferencia programját. A harmadik tárgyalási napon Czigány Lóránt, Angliában élő irodalomtörténész bemutatóval kísért előadást tartott a nyugati magyar irodalom néhány műhelyéről. A tanácskozáson elhangzottakat. Lőrincze Lajos professzor, a Védnökség elnöke foglalta össze. A kibővített ülés utolsó napján a résztvevők megtekintették a külföldi magyar néptánccsoportok V. fesztiváliát. *1 Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének kibővített ülésén, e nagyszabású nemzetközi tapasztalatcserén, a budapesti Hotel Európában a földkerekség szinte minden országa képviselve volt, ahol tömegesen élnek magyarok, örvendetes, hogy a tanácskozásokra ismét eljöttek a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában élő magyarok kulturális képviselői, akik részletesen beszámoltak eredményeikről, gondjaikról. Megnyitójában Bognár József akadémikus áttekintette az anyanyelvi mozgalom kibontakozásának nemzetközi és hazai feltételeit, s a mai helyzetet jellemző és meghatározó tendenciákat. Bevezető előadásában Lőrincze Lajos professzor megállapította, hogy az elmúlt időszakban nagyobb hangsúlyt kapott a minőség, folyamatosabb, rendszeresebb lett a munka. Ezt bizonyítják a külföldön élő magyarok nyelvtanítását segítő könyvek, kiadványok. Így például a Beszéljünk magyarul! című kötet, a Néprajz mindenkinek sorozat füzetei, amelyek a magyar népviseleteket, népszokásokat, népi táncainkat ismertetik, valamint a gyermekeknek készülő Nádi hegedű, amely a hazai és a határainkon kívüli magyar költészet legjavát foglalja majd össze. A tervezettnél, a reméltnél lassabb a haladás abban a feladatkörben, amelyet a két évvel ezelőtti III. Anyanyelvi Konferencia úgy jelölt meg, hogy segíteni kell a magyarnak, mint második nyelvnek az oktatását külföldön. Már akkor nagyon fontosnak tartottuk, és az azóta szerzett tapasztalatok ezt még inkább megerősíteték — hangoztatta a védnökség beszámolója —, hogy ki kell dolgoznunk a magyar nyelv oktatásának módszerét azok számára, akik a magyar nyelvet egyáltalán nem ismerik, akár magyar, akár más nyelvű családból származnak. Távlati feladatunk, hogy az erre hivatott tankönyvsorozatot megtervezzük és kiadjuk, s a megfelelő segédleteket elkészítsük. A pedagógiai munkabizottság jelentését Szende Aladár és Ginter Károly ismertette, Maróti Gyula a kulturális munkabizottság tevékenységéről szólt. Előadásaikból és a hozzászórasokból kirajzolódott a mindenoldalú fellendülés. Egyre többen jelentkeznek a Sárospataki Nyári Kollégiumra, a debreceni pedagógustovábbképző tanfolyamra és a néptáncoktatók tanfolyamára. Debrecenben 1977-ben még csak 18-an tanultak, idén már 58-an. Az írók, mű-Dr. Bognár József, az MVSZ elnöke, megnyitja a Védnökség ülését. Mellette Lőrincze Lajos, a Védnökség elnöke, Illyés Gyula, Tóth Magda (Franciaország) és Nagy János külügyminiszter-helyettes Lőrincze Lajos beszámolóját tartja, mellette dr. Bog nár József és Tóth Magda Az elnöki asztalnál Marczali László, kulturális miniszterhelyettes és Basa Molnár Enikő (USA) A szünetben: Sinor Dénes (USA) és Merki Ferenc (Jugoszlávia) vészek, kutatók előadókörútjai külföldön mind gyakoribbak, s mind hatásosabbak. (Még zajlik az idegenforgalmi idény, áe már látható, hogy — időarányosan — az idén hazalátogatók száma meghaladja a tavalyi magas szintet is.) A külföldi magyar egyesületekben fellendült az anyanyelv oktatása, s munkájuk nyomán sokkal többen ismerkednek meg a magyar kultúra remekműveivel. Nagy eredmény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és az Indiana Egyetem közös megállapodása alapján Bloomingtonban magyar tanszéket szerveztek. Sinor Dénes professzor elmondta, hogy a tanszék 1980 szeptemberétől működik majd. A kanadai magyarok adományai és a kanadai állam hozzájárulása révén a torontói egyetemen magyar tanszéket létesítettek. Erről Bisztray György professzor adott tájékoztatást. Idén nyáron már másodízben rendezték meg a debreceni egyetemen azt a továbbképző tanifolyamot, amelyen az amerikai Louisiana államban élő magyar gyermekek nyelvoktatói tanulhattak. A tervek szerint a jövő tanévtől Sárospatakon megnyílik a külföldi magyar gyermekek részére az angol—magyar nyelvű első középiskolai osztály is. A Svédországból, Ausztriából, Ausztráliából jött küldöttek részletesen ismertették az ottani eredményeket: ezekben az országokban az állami szervek, intézmények és hatóságok támogatják az anyanyelvi oktatást és ezekkel a lehetőségekkel sok egyesületünk és magyar család él. 4
