Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-16 / 12. szám
Új úton a birkózók — Ezt az aranyérmet tulajdonképpen Csaba nyakába kellene akasztanom — mondta még a repülőtéren Kocsis Ferenc, a Ganz-MÁVAG fiatal, 74 kilós kötöttfogású birkózója. Néhány nappal később a televízió sportműsora után találkoztunk a január 1-én kinevezett új kapitánnyal, Hegedűs Csabával. Együtt érkezett az új Európabajnokkal, s felhasználtuk az alkalmat, hogy Kocsis Ferencet a hazaérkezéskor mondott vélemények indoklására kérjük. — Csaba új. más szellemet igyekszik megvalósítani — magyarázta. Győzni akarást szuggerál belénk, s így bár Bukarestben rosszul kezdtem, kétvállas vereséget szenvedtem a finn Huhtalától, mégis volt erőm a folytatáshoz. így meg tudtam védeni a tavaly Oslóban nyert Európa-bajnokságot. Kocsis Ferenc tehát ismételt, Hegedűs Csaba pedig — a századik magyar olimpiai bajnokság nyerteséből lett kapitány — első alkalommal vezette hivatalos világversenyre a magyar válogatottat. Az egyik napon még a szőnyegen birkózott versenyzőtársaival, másnapra kapitány, vezető lett. És rendkívül nagy felelősséget vállalt, hiszen a magyar birkózás világhírét az eddigi olimpiákon elnyert tizenhárom aranyérem mindennél jobban jelzi. A birkózás a vívás után második helyen áll az eredményességi rangsorban, s ne feledjük, a szőnyegen húsz számban avatnak bajnokot, s a birkózók szereplése a magyar olimpiai csapat teljesítményét tekintve meghatározó lehet. Az olimpia időpontja erősen közeleg, világszerte már csak napokban számolják a megnyitóig hátralevő időt. Hegedűs Csaba bemutatkozása sikerült. — A magyarok lendülete, akciókra törekvése az Európa-bajnokság nagy meglepetését jelentette, ők fejlődtek a legtöbbet az elmúlt időszakban — mondta Milan Erzegan, a FILA, a Nemzetközi Birkózó Szövetség jugoszláv elnöke. A statisztika mindezt igazolja, hiszen Kocsis Ferenc első helyezése mellett kötöttfogásban további két ezüst- (Tóth István 62 kg és Növényi Norbert 90 kg) és egy bronzérmet (Rácz Lajos 52 kg) nyertek a magyar színek képviselői, szabadfogásban pedig a 82 kilós kategóriában versenyző Kovács István volt érdekelt az eredményhirdetésnél, második helyezése révén. 1978-ban Oslóban, illetve Szófiában rendezett Európa-bajnokság még jobb mérleggel — a kötöttfogásban hat, a szabadfogásban pedig további három éremmel — zárult. A mexikói világbajnokságon viszont csak Kocsist szólították a dobogóra, második lett. — Le a kalappal Csaba előtt, hiszen nagyon rövid idő alatt igazi csapatszellemet tudott kialakítani — hallottuk Kiss Ferenctől, a Ganz-MÁVAG egykori Európa-bajnok mesterétől, Kocsis jelenlegi edzőjétől. — Sikerült levezetnie a felkészülést akadályozó kisebb ellentéteket, s az egyesületekkel is jó viszonyt teremtett. Valamennyien megértettük, hogy közös ügyért, a magyar birkózásért dolgozunk, a kudarcokban és a sikerekben együttesen osztozhatunk . . . Néhány hónap alatt ilyen kapitány vált tehát a „tuskirályból”, azaz Hegedűs Csabából. Kiváló mestereitől megtanulta, hogy jóformán minden a felkészülés ideje alatt, az edzőtermekben dől el. S bár az edzések időtartama nem változott, de amíg Kocsis a tavalyi háromórás gyakorlás alatt másfél-két kilót vesztett testsúlyából, addig ma egy edzés után három kilóval könnyebb. Ennyit emelkedett az edzések intenzitása. — Ügy érzem, jó irányba haladunk — folytatta Hegedűs Csaba. — A megváltozott csapatszellem arra is lehetőséget ad, hogy még keményebben készüljünk, amire alapjában véve szükség is van, hiszen a mezőny megerősödött, a vetélytársak száma megszaporodott. Hosszúra nyúlt beszélgetésünk a magyar birkózás fénykorát juttatta eszünkbe, amit a mai nemzedék már csak Kárpáti Karcsi elbeszéléseiből ismer, amikor a hasonló — egy mindenkiért s mindenki egyért, a győzelemért — szelleme vezérelte sikerről sikerre a magyar birkózók összetartó családját. S olyan kiemelkedő diadalokra voltak képesek, mint Berlinben, amikor három magyar birkózó, Kárpáti Károly, Lőrincz Márton és Zombori Ödön nyert olimpiai bajnokságot. Ami pedig a várható győzelmeket illeti, Pólyák Imre a három olimpián „csak” ezüstöt, majd aranyat nyert birkózó lett Hegedűs egyik segítőtársa. S ha majd visszatérnek a szőnyegre a híres Polyákféle karfelszedések, senki se lepődjék meg ... — Erre a csapatszellemre úgy érzem, bátran építhetünk — mondta befejezésül Hegedűs Csaba. — S a becsülettel teljesített felkészülés után nem érnek majd bennünket váratlan meglepetések. Ezért nyugodtan állíthatom, hogy 1980-ban legalább olyan sikerrel szerepel majd a magyar birkózósport, mint Münchenben, ahol öt éremmel és 36 ponttal járultunk hozzá a magyar küldöttség teljesítményéhez. Szeretnénk remélni, hogy az új úton megindult birkózók ősszel a San Diegó-i világbajnokságon sikeres szerepléssel igazolják a kapitány jóslatát! VAD DEZSŐ Hegedűs Csobo fi
