Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-16 / 12. szám
Az ünnepi akadémián (jobbról) Palotás Rezső római magyar nagykövet, Seper bíboros, Miklós Imre államtitkár, Lékai László bíboros és Schroffer bíboros „Megújítom szeretetem kifejezését... ÜNNEPSÉGSOROZAT RÓMÁBAN A húsvét előtti időszak mindig felvillanyozza az Örök Város életét. Az idén talán fokozottabban, mivel Itáliában a turizmus tavaszi nyitánya is egybeesett a virágvasárnap előtti héttel. Erre a mozgalmas időszakra esett az a magyar ünnepségsorozat, amelynek római színhelyei voltak. (* Lékai László bíboros, esztergomi érsek, prímás a Nevelésügyi Kongregáció tavaszi A Falconieri palota udvari homlokzata ülésére utazott Rómába, mint a kongregáció rendes tagja. Római tartózkodása során magánkihallgatáson megjelent II. János Pál pápánál, s a pápai kihallgatás szívélyes légkörében a magyar—lengyel kapcsolatok felelevenítése is szóba került. A Szentatya érdeklődéssel belelapozott a Levárdi Ferenc által gondozott Anjou Magyar Legendárium lengyel nyelvű kiadásába, amely Szent SzanLzló életéből is közöl részleteket. Figyelmesen megtekintette a budapesti lengyel kápolnában Boldog Hedvig tiszteletére rendezett mise felvételeit, meghallgatta a bíboros beszámolóját a katolikus szociális otthon munkálatairól, majd a lelkigyakoríatos ház építési tervéről. A Szentatya behatóan érdeklődött a Hittudományi Akadémia levelező tagozatának látogatottságáról. Lékai László bíborost a pápai kihallgatásra Bagi István prelátus, a római Pápai Magyar Intézet rektora kísérte el. i* Cserháti József pécsi és Vdvardi József Csanádi megyéspüspökkel, valamint több Rómában tanult magyar pappal együtt Lékai bíboros részt vett a Collegium Germanicum- Hungaricum jubileumi emlékünnepségén. A jezsuiták által vezetett, Európa-szerte ismert Collegium Germanicumot 1552-ben III Gyula pápa alapította Loyolai Szent Ignác szorgalmazására, német papok nevelésére. Az intézményt XIII. Gergely pápa 1573-ban újjászervezte. Közben Szántó (Arrator) István magyar jezsuita, a Szent Péter bazilika gyóntatója tanácsára a pápa a Magyar Intézetet is megalapította, amelynek latin neve Collegium Hungaricum. Különféle anyagi nehézségek miatt a pápa később úgy látta jónak, hogy a magyar kollégiumot a némettel egyesítse. Az így létrejött intézet neve Collegium Germanicum-Hungaricum lett. XIII. Gergely bullája leszögezi, hogy a magyar kollégiumban örök időkre 12 magyar fiatal papnak adnak helyet. A Collegium történetében az idei esztendő nevezetes: a magyar kollégiumot 400 évvel ezelőtt alapították, s ugyancsak 400 esztendeje lesz a jövő évben, hogy egyesítették a német kollégiummal. A jubileum alkalmából Rómában a német—magyar kollégium dísztermében ünnepséget tartottak, ezen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, akit az ünnepi ebéden Pedro Arrupe jezsuita generális meleg szavakkal köszöntött és örömét fejezte ki Lékai bíborosnak, hogy a jövőben két magyar jezsuita részt vesz a Gergely-egyetem lelkigyakoríatos kurzusain. Seper bíboros a Hittani Kongregáció prefektusa mondott köszönetét a volt germanikusok nevében a kollégium vezetőségének, a növendékeknek a szép ünnepségért. !* A magyar állam és a katolikus egyház fejlődő jó viszonyának szimbóluma a Tiberisparti Falconieri-palota, ahol egy fedél alatt működik a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Intézet. A Via Giulia 1. szám alatti palotának az „előde” már a 16. század végén állt, és az Odescalchi család tulajdonában volt. A Borromini tervei alapján átépített palota a Falconieri hercegeké lett, és Rómában így nevezik: Palazzo Falconieri. A történeti visszapillantásban mindenekelőtt Fraknói Vilmos püspök nevét kell megemlítenünk, aki 1880-ban a saját költségén Magyar Történeti Intézetet létesített, 1928-ban a magyar állam megvette a Falconieri-palotát Magyar Intézet céljára, s a vételárhoz hozzáadta a Fraknói-féle ház eladásából származó összeget. Az állam kötelezte magát, hogy az épület egy részét Rómában tanuló 12
