Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-16 / 12. szám
ä gyorsuló idő. Egy kitűnő magyar fizikus: Marx György használta és magyarázta ezt a fura és «"»kissé paradox fogalmat lilozófiai-kultúrpolitikai tanulmányában néhány éve. Azóta ez a fogalom nagy karriert futott be, felkapta a sajtópublicisztika is. Körülbelül az a lényege az idő képletes gyorsulásának, hogy a technikai haladás száguldó üteme miatt hamarabb avulnak el intézmények, szakmák, tudományos tételek és tantervek, gyorsabban változnak szokások, erkölcsök. Az idő gyorsulása az építészetet is érinti. Funkciójukat vesztik az alig negyedszázada tervezett iskolák, művelődési házak is. Az ötvenes évek forradalmi, népművelő korszakában, amikor a hazai művelődéspolitika sok évtized kulturális mulasztásait igyekezett egy-két huszárrohammal pótolni, gomba módra nőttek ki a művelődési házak falun és városon. A nagy díszterem volt a szívük. Azért épültek ezek a házak, hogy legyen helyük a politikai gyűléseknek, és felléphessen a népi tánccsoport és az utazó színház. És épültek iskolák is nagy számban, mert el kellett helyezni az ötvenes évek elején született sok gyereket. Az akkori időkhöz képest korszerűek voltak az új iskolák, de zárt osztálytermekkel és keskeny folyosókkal. És nagyon drágák. Ma a társadalom azt érzi, hogy az életforma változásai miatt funkciótlanná váltak az ötvenes évek művelődési házai, a nagy termek konganak az ürességtől, s nincs a nagy házban elég kis terem intim együttlétre, nincs helyiség, ami klubfoglalkozásra alkalmas, kis csoportok kedvére való lenne. Az iskolákban, ahol húsz éve sok volt a gyerek, ma kevés, a tanterem és iskolahiány azokon a helyeken mutatkozik, ahol két évtizede még préri volt: az azóta benépesült új lakótelepeken. * Néhány évvel ezelőtt szenvedélyes hangú, új gondolatokat feszegető ankét zajlott le a Magyar Építőművészek Szövetsége rendezésében. A téma egy Duna —Tisza közi falu: Kecel nagy távlatú terve volt. Kecel nevelési központot akart létesíteni. Ezen az ankéton találkoztam először Jenei Lajos Ybl-díjas építésszel, aki a falu messzire tekintő, okos vezetőivel együtt ismertette a Keceli Modellt, amely minta legyen falvak és városrészek új nevelési központjaihoz. Az elképzelés ez volt: épüljön a gyorsuló időhöz, az életforma és a demográfiai változásokhoz rugalmasan igazodó, de merészen és sok évre tervezett nevelési-művelődési intézményrendszer. Hányféle széttagolt intézmény és épület szolgálja ugyanazon lakóközösség kulturálódását és gyerekeinek nevelését, humánus szabad idő eltöltését? Miért van egyazon településen széjjelszórva, egymástól néha jókora távolságban, néha egymással vetélkedve a kultúrának és a nevelésnek hajlékot adó iskola, könyvtár, művelődési ház, mozi, sporttelep, óvoda? (Mindmegannyi külön épület és igazgatási apparátus.) Az építészetben és igazgatásban egyaránt egyesíteni kell az erőt. Ezt bizonygatta az ankéton Jenei Lajos. A keceli terv egymáshoz szorosan kapcsolódó, átjárókkal egyesített épülettömbként vonta öszsze ezeket az épületeket. S mert közös kiszolgálóhelyiségeik vannak és infrastruktúrájuk is közös, igazgatásuk egységes, egyes helyiségeik pedig a nap folyamán több célra is kihasználhatók, a kivitelezés viszonylag olcsó. Ha pedig egyszerre az egész komplexum felépítésére nincs elegendő pénz, akkor az építés több szakaszban is végbemehet. így érvelt az építészmérnök. Magától értetődő, hogy az egész komplex művelődési intézményrendszernek az iskola a központja. Korszerű iskola, ahol persze szaktantermek vannak és a helyiségeket modem szemléltetésre alkalmasan rendezik be, tér van a mozgásra, s a falak mozgathatók. A kisebb helyiségek, ha délelőtt tanterem célját szolgálják, alkalmasak lesznek délután akár napközinek, akár szakköri vagy klubhelyiségnek is. Nemcsak az építész beszélt szenvedéllyel erről az elképzelésről, hanem ugyanilyen lelkesedés és bizalom hatotta át a község vezetőit is. * öt évvel az ankét után meglátogattam Jenei Lajost a Településfejlesztési és Típustervező Irodában. Kissé félve tettem föl a kérdéseket: lett-e, lesz-e valami BÖLCSŐTŐL AZ ÖRÖKSÉGIG az akkori merész elképzelések bői? Találtak-e követőkre? — Kétségtelen, előbbre is tarthatnánk. A tanácsok nem mindig fogadják el a korszerű megoldásokat. A tervezésben s a kivitelezésben is akadnak bajok. De Kecelen épül a nevelési központ. Vannak követők is. Falun és városon egyaránt. A kormányzat támogatja az elképzelést. Egy rendelet végre kimondja: csak komplex művelődési intézmény tervezhető a jövőben. Érdeklődöm, hol jutottak a legmesszebbre. Áll-e már olyan komplex rendeltetésű iskola, ahol már beköltözött az élet a frissen felhúzott falak közé? 10
