Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-05 / 9. szám
TERMŐFÖLDJEINK VÉDELMÉBEN Alapvető nemzeti kincsünk a föld. A lírikusok által édes anyaföldnek nevezett fontos termelő eszköz a nemzeti vagyon 23 százaléka. Védelme, minden talpalatnyi terület kihasználása gazdasági életünk létkérdése. — Az elmúlt harminc esztendőben 700 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági termőterület — mondta Lukács Béla, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium földhasználati főosztályának vezetője. — Hogy ez mit jelent értékben? Számoljunk! Ha egy hektáron negyven mázsa az átlagtermés, akkor évente két és háromnegyed millió tonna búzával termelünk kevesebbet. A szigorú földvédelmi törvény ellenére az elmúlt esztendőkben is 16—18 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, igaz, ebből 10 ezer hektárra erdőt telepítettek. Nemzeti kincsünk csökkenésében ludas a városfejlesztés, hely kell az épülő útak, vasutak számára, területet igényelnek az épülő ipari üzemek és a vízügyi létesítmények. Ma már alaposan felmérik, indokolt-e a mezőgazdasági terület más célokra történő felhasználása. Egy esztendővel ezelőtt módosították a földvédelmi törvényt, amely kimondja: jó minőségű szántóföldet csak „helyhez kötött" beruházásra lehet igénybe venni. Miről van szó? Bányát csak ott lehet nyitni, ahol érc vagy ásvány rejtőzik a mélyben. A vasút sem kerülhet ki minden parcellát és a távvezeték építésénél is érvényes az a geometriai axióma, hogy két pont között a legrövidebb távolság az egyenes. A föld igénybevétele azonban szigorú engedélyezési folyamathoz kötött. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulása szükséges például tíz hektárnál nagyobb terület kisajátításához, sőt térítési díjat is kell fizetni a föld igénybevételéért. A minőségtől függően hektáronként 250—600 ezer forint folyik be az államkasszába, és megközelítőleg ugyanilyen összeget kap a föld tulajdonosa, birtokosa is. A kárpótlás, a megváltás Összege a szomszédos országokhoz viszonyítva szerény. A környező államokban másfél millió forintnak megfelelő összeget fizet a kisajátító, nem beszélve Franciaország, Svédország Vagy a Német Szövetségi Köztársaság ennél is keményebb előírásairól. — Érthető a szigorúság — érvel Lukács Béla. — A föld termelőeszköz. Ha nem rendeltetésének megfelelően használják fel. nem helyettesíthető, tehát termőerejének parlagon hagyása veszteséget okoz. A kártalanítás természetes igény, a nagyobb összeg pedig visszatartó erő a fölösleges igénybevételtől. Nem olcsó mulatság valamilyen építkezés elkezdése mezőgazdasági területen. A Ferihegyi repülőtér bővítéséhez például 900 ezer hektár termőterület kell a beruházóknak. A kisajátítás mindenekelőtt a ferihegyi termelőszövetkezetet érintette. Kártalanításként a közös gazdaság csaknem kétszázmillió forintot kapott. Ezenkívül a légiforgalmi vállalat kifizette az államnak járó térítési díjat is. A kisajátítási díjat olyan beruházásokra használhatja fel a gazdaság, amely a fejlesztést szolgálja. Nem oszthatja ki a pénzt a tagoknak. A summát csakis a termelőeszközeinek bővítésére fordíthatja. Érthető a megkötés, hiszen a termőföld is termelőeszköz volt a tagság birtokában. — Hogyan mérhető a termőföld minősége, értéke9 — Az alapot, az aranykorona-értékét az 1860-as évek táján rögzítették. A termőta-A bugaci pusztán FOTO: JARAI RUDOLF — MTI Megkezdődött a Ferihegyi repülőtér bővítése FOTÓ: CSIKÓS GABOR — MTI laj jobb minőségére a magasabb aranykorona-érték utalt. Csakhogy abban az időben a talajjavítást alig ismerték. Noha kis termőerejű földből ma sem lesz kiváló minőségű. de módszereinkkel jelentős javulás érhető el. Semmiképpen sem ad reális értéket a föld minőségére a régi meghatározás, ezért készül új földértékelési rendszerünk. Ez elsősorban a talaj minőségén és az éghajlaton alapuló mérőszám lesz. Bevezetése nyolc-tíz esztendőt vesz igénybe, hisz újra kell értékelni hazánk teljes területét. Nyolc minőségi kategória lesz: 1— 5-ig jelölik a jó, 5—8-ig a gyenge minőséget A termőföldek védelmére még azt is szigorúan kikötötték, hogy jó minőségű földre erdőt sem szabad telepíteni. A föld megművelése nemcsak lehetősége a mezőgazdaságnak, hanem kötelező is. Évente kétszer — tavasszal és ősszel — ellenőrzik, hogy művelik-e a földet. Parlagföldek, elhanyagolt mezőgazdasági területek nem jellemzők hazai tájainkra. De az értékes. művelésre alkalmas területek veszélyeztetettek, mert az ipartelepülések szennyezik a környéket — sajátos módon maga a korszerű mezőgazdaság is — káros lehet önnön tevékenységére. A környezetvédelemről szóló törvényeink megakadályozzák az ipari károsítást, a földek közvetlen ártalmát — folytatja a MÉM főosztályvezetője. — Például a hejőcsabai cementgyárnál vagy Leninvárosban a gyárak és a mezőgazdasági területek közé védőerdősávot telepítettek. Nehezebb ügy a levegő és a víz tisztaságának védelme. Kiemelt helyen szerepel a Balaton megóvása. A legfontosabb teendő: megakadályozni, hogy a kémiai anyagok, vegyszerek, műtrágyák a tóba kerüljenek, mert a vízinövények buja szaporodását és ezzel együtt az eliszaposodást segítik elő. Tény, hogy a földvédelmi előírások szigorításával tavaly a parlagon maradt területek nagysága csak a fele volt a megelőző évekének. A művelésre alkalmatlan vagy értéktelen részekre erdőket telepítettek. Nemzeti kincsünk, anyaföldünk minden négyzetmétere érték, amely azonban csak akkor szolgálhat valamennyiünk hasznára, ha munkát fektetünk bele, gondozzuk, ápoljuk. Ebben pedig példásan részt vesznek a földből élők, a tsz-gazdák és magánosok egyaránt, hiszen mindennapjaink kenyere, az élet múlik a művelésen. 6 SZÖLLÖS ISTVÁN
