Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 8. szám
Reményt keltő focitavasz 4 A tavasz egyik első gólja ... Az Üllői úton vendégszereplő Salgótarján kapujában a labda. A Ferencváros Pusztai fejesgóljával győzött, és a bajnoki táblázat első helyére lépett előre A gólnak, a győzelemnek a lelátót csaknem zsúfolásig megtöltő közönség is örül Az első gólt nem követték újabbak ... W Szokolai (balra fehér mezben) ezúttal Y is lekésett a beadásról, s Szűcs, a tarjám kapus biztos kézzel hárított A LELÁTÓKAT megtöltő futballrajongók örök optimisták. Fájó emlékeiket, kedvenceik kudarcait hamar elfelejtik, s különösen tavasszal és ősszel, derűlátóan lesik, várják az újabb gólokat. A bajnokság tavaszi nyitányának huszonhárom gólját is csaknem kilencvenezer néző látta március első, napsütéses szombat délutánján. A nézők bizakodó hangulatát a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vezetésében történt változások, majd a kormányrúdhoz került új emberek tervei, elképzelései táplálták. „Nem ígérhetek gyors javulást, de feltétlenül bízom a magyar labdarúgás felemelkedésében” — hangoztatta több ízben Szepesi György, a népszerű rádióriporter, aki állandó külföldi beosztásából, Bonnból tért haza a szövetség elnöki székébe. Az új vezetők — Zalka András, a Testnevelési Főiskola rektora elnökhelyettesként és Krizsán József főtitkárként támogatja Szepesit — rokonszenves intézkedésekkel, az újítások egész sorával jelentkeztek. A „türelem, tehetség, tisztesség” jelszavával a magyar labdarúgásért tennivágyó valamennyi szakembert, sportvezetőt zászlójuk alá szólítottak. Megszüntették az edzők önállóságát csorbító, munkakedvüket csökkentő kötelező előírások egész sorát. Helyette alkotó munkára igyekeztek ösztönözni a szakvezetőket. Az egyes edzőkre bízták, milyen felkészüléssel teremtik meg játékosaik fejlődését, a megkívánt, s az év során majd ellenőrzött edzettségi állapotát. A szövetség és az egész magyar labdarúgás szakmai tevékenységének megjavítására létrehozták az úgynevezett Tanácsadó Testületet, amelynek tagjai sorában a magyar labdarúgás legjobb szakembereit tömörítették. őszinte légkört igyekeztek teremteni minden vonalon, s ennek érdekében az első ligában szereplő csapatok kapitányait, feleségükkel együtt baráti találkozóra hívják, hogy közösen vitassák meg a kibontakozás lehetőségeit. AZ ELSŐ FORDULÓ néhány mérkőzése hideg zuhanyként hatott. Természetesen senki sem várt, s nem is várhatott egyik napról a másikra világszínvonalú játékot. Azt azonban joggiíl remélhettük, hogy igyekezetben nem lesz hiány. Néhány mérkőzésen azonban csalódnunk kellett. A szövetség elnöksége rendkívüli ülést hívott össze. Az új vezetők úgy érezték, hogy néhány mérkőzésen éppen a hármas jelszó egyikén, talán a legfontosabbon, a tisztességen esett csorba. Azaz egyes játékosok küzdeni akarása, odaadása nem volt megfelelő. A megállapítást tettek követték. A Videoton vezetői, a csapatot patronáló gyár igazgatóságával együtt úgy döntöttek, hogy a Csepel elleni 0:0 arányban döntetlenül végződött mérkőzés után nem jutalmazzák a játékosokat, sőt három labdarúgót büntetésben részesítenek! Az MLSZ elnöksége további intézkedéseket helyezett kilátásba. A szövetség nyilatkozata megállapította, hogy „a jövőben szigorúan fellépnek azokkal szemben, akik a magyar labdarúgás felemelkedésének egyik alapfeltételét, a tisztességes, odaadó küzdeni akarást nem teljesítik”. Egyértelmű a fogalmazás. Rosszul ugyanis lehet játszani, de lélektelenül nem. így például a Honvéd, az őszi bajnok is rosszul kezdett. Előbb Tatabányán kapott ki 3:0- ra, majd a nemzetközi kupákban egyedül játékban levő csapatként a Bundesligában a kiesés ellen küzdő német szövetségi köztársaságbeli Duisburg is legyőzte Tichy csapatát a Népstadionban. Mentségükre szolgáljon, hogy az örökmozgó Pintéren kívül több játékosuk hiányzott sérülés, betegség miatt. Helyetteseik küzdöttek, de nem tudták ellensúlyozni a védelem, elsősorban Gujdár kapus rövidzárlatait ... A VASAS CSAPATÁT is figyelmeztette a szövetség elnöksége. A nagymúltú piros-kékek lélektelen játékkal 3:0-ra kaptak ki Diósgyőrött; a mérkőzést a televízió is közvetítette. Mészöly Kálmán, az 1966-os világbajnokság egyik hőse, a csapat fiatal edzője érthető elkeseredettséggel, de nagyon őszintén beszélt: „A történteket magam is nehezen tudom megemészteni. . . Az őszi gyenge szereplés, tizenegyedik helyünk után a téli szünetben lelkiismeretesen készültünk, úgy éreztem, jó formában vannak a játékosok. Néhány fiatallal erősödtünk is, de a bemutatkozás — szégyenletes volt. Bevallom, én jobban szégyelltem magam, mint néhány játékosunk. Ez is mutatja, hogy a bajok gyökerei mélyebbre nyúlnak. Nem akarom a múlt hibáit kiteregetni, de érzésem szerint nagyon elrontottuk a jelenleg élmezőnyben szereplőket. Mindenféle teljesítmény nélkül komoly juttatásban részesültek, s ma az élvonalhoz tartozó kezdőknek is megvan az autójuk, lakásuk, nyaralójuk, s a betétkönyvben gyűlik a pénzük. Nagyon hozzászoktak, hogy középszerű teljesítménnyel, lélektelen játékkal is jól lehet keresni ! Félreértés ne essék, nem irigylem a fiataloktól a pénzt, de ezt a mai szellemet meg kell változtatnunk. Csakis a közönség igényeit kielégítő, megfelelő teljesítmények után ikell jutalmazni a játékosokat. Elgondolásaimat már kidolgoztam, s remélem a Vasas megértő, munkámat minden tekintetben támogató vezetőitől beleegyezést kapok ahhoz, hogy a megvalósításhoz is hozzákezdjek . . .” Mészöly Kálmán szavaihoz nem kell kommentár. Világos dolog, hogy a pályán a játékosoké a szó, a góllövés nem a vezetők feladata. S a jó játék, a góllövés az edzéseken, a mérkőzéseken tanúsított odaadástól, küzdőszellemtől függ. S a rokonszenves intézkedések mellett a néhány csalódás ellenére azért tartjuk reménytkeltőnek a focitavaszt, mert éppen ezt a legfontosabbat kérik számon a labdarúgóktól! VAD DEZSŐ 31
