Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 8. szám
Bécsnek büszke vára Nyolcvan éves a Bécsi Magyar Munkások Egyesülete Alighanem egyetlen ország nemzeti himnusza sem emlegeti a szomszéd nép fővárosát. A mi himnuszunk: igen. Kölcsey a magyar történelem dicső és dicstelen eseményeinek a felsorolásából nem felejti ki Bécsnek büszke várát sem. Mátyás király hódításai, majd a Habsburg-dinasztiával vívott függetlenségi harcaink és a monarchia operettbékéjének elkerülhetetlen szétrobbanása után merőben új történelmi helyzet alakult ki a két szomszédos ország között. A legutóbbi években mindkét ország vezető államférfiai hangsúlyozták, hogy a két állam és nép kapcsolata példaszerű. Ennek ékesen szóló bizonyítéka volt a Collegium Hungaricumban megtartott ünnepségsorozat, amelyen a nagy múltú Bécsi Magyar Munkások Egyesülete nyolcvanéves fennállásáról emlékeztek meg. A Collegium Hungaricum 1925-ben alakult meg, s a Museumstrassén, a nyolcemeletes Trautson palotában kapott helyet, Mária Terézia magyar gárdistáinak egykori laktanyájában. ahol Bessenyei György. Kisfaludy Károly és Klapka György is lakott. 1925-ben József Attila szintén lakója volt az épületnek mint takarító-diák. A Collegium Hungaricum 1963 óta működik új épületében, a Hollandstrasse 4. szám alatt. 1899. március 5-én az akkor még Bécs külvárosának számító Floridsdorfban, a Donaufelderstrasse 40. szám alatt Schermann Antal vendéglőjében 24 magyar összegyűlt és elhatározta, hogy a Bécsben élő magyaroknak otthont alapít. A fennmaradt jegyzőkönyv őrzi egyikük szavait — ezt idézi a BMME Tudósítójának, a XXIX. évfolyam 3. számában Schlupek Frigyes, az egyesület titkára: „Kérem az igen tisztelt urakat, vegyék szavaimnak fontosabb részeit tárgyalás alá, s szíveskedjenek nézetüket nyilvánítani. Vitassuk meg, hogy képesek vagyunk-e itt, külföldön a mi magyar otthonunkat megalakítani és önállólag fenntartani, vagy pedig tegyük félre és várjunk addig, míg az utánunk jövő honfitársaink lehetővé teszik a szép eszme megvalósítását.” Most, nyolcvan évvel később Rossmy Rudolf elnök, díszgyűlésen számolt be arról, hogyan valósult meg e szép eszme. Elmondta, hogy az egyesület, amely 1901-ben vette fel mai nevét (eredeti neve Első Magyar Társalgó Egylet volt), már 1921-ben létrehozta a Bécsi Magyar Iskola Egyesületet, hogy minél eredményesebben ápolhassák a magyar nyelvet és kultúrát. Az Iskolaegyesületnek csakhamar Bécs minden kerületében megalakultak a csoportjai. Maga az egyesület 1935 óta lakója a Collegium Hungaricumnak. Mi a titka ennek az eredményes nyolcvan évnek? Mindenekelőtt a kitűzött cél: a magyar nyelv és kultúra ápolása és terjesztése adott erőt az egyesület tagjainak a munkához. Az összejöveteleken csak magyar szót használhattak, s aki véletlenül idegen szót kevert a beszédébe, annak egy krajcárt kellett a perselybe tennie — olvashatjuk az egyesület közlönyének legutóbbi számában. A magyar nyelvet és kultúrát sokáig csupán önerejükből ápolták és gondozták — nem hiába: gyerekeik és unokáik ma is tisztán, ízesen beszélnek magyarul. Ebben hagy része volt azoknak a tagoknak, akik a díszgyűlésen sorra átvehették a Magyarok Világszövetsége arany és ezüst jelvényét. Mindenekelőtt magának Rossmy Rudolfnak, aki 25 éve tölti be az elnöki tisztet. És Schlupek Frigyesnek, aki megszakítás nélkül 33 éve 6
