Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 7. szám
A „Dörmögő” meséitől Vörösmartyig A Szülőföldünk 1978. évi ifjúsági pályázatán versmondás kategóriában eíső díjat nyert: Kispál Anna, francia nyelvész szakos egyetemi hallgató, Londonból. „A nyáron Franciaországban dolgoztam egy családnál, amikor édesanyám telefonált: első díjat nyertem. Nem akartam hinni a fülemnek... Pont én?! — Hatunk szavalatát küldte el a pályázatra volt magyar tanárnőm, a londoni magyar református egyházközségből. — Most mi lesz? — tanakodtunk anyámmal, ugyanis a jutalmam egy kéthetes balatoni üdülésre szólt, s a nyaram már foglalt volt. Szerencsére Budapestről megnyugtattak: télen is jöhetek. Érdekes, változatos programmal fogadtak. Voltam Kovács Kati koncertjén, akivel a műsor után találkozhattam is, megnéztem a főiskolások vizsgaelőadásában Arthur Miller: Két hétfő emléke című darabját, jártunk Szentendrén és a Mátrában, és igen érdekes volt látni, hogyan dolgoznak a magyar rádióban. A szilveszter estét a Hotel Ifjúságban töltöttem, de az igazi újdonság az volt a számomra, hogy a pesti emberek kiviszik az utcára vidámságukat. Vörösmarty: A szegény asszony könyve című versét, amellyel a Szülőföl4fa»k versenyén indultam, már korábban' is szavaltam egy anyáknapi ünnepségen. Szeretem a verseket... A ma-FOTÖ: NOVOTTA FERENC Kispál Anna gyár költők közül Petőfi és Szabó Lőrinc a legkedvesebbek, a prózaírók közül talán Karinthy Frigyes áll hozzám a legközelebb. A „Dörmögő Dömötör”-nek köszönhetem, hogy megtanultam magyarul olvasni. Helyesebben nagyapámnak, aki 'kiskoromban minden számát elküldte ennek a kedves gyereklapnak. Szüleimnek azonban ritkán volt idejük a felolvasásra. S mert kíváncsi voltam minden mesére, meg kellett próbálkoznom az önálló olvasással. Később már Tolna megyében élő nagyszülőimmel is magyarul leveleztem. El-eljárok a magyar könyvesboltba, ahol mindig találok valami kedvemre valót. Legutóbb a Kereszthímzésmintákat vettem meg, már készítettem is néhány szép térítőt. 1974-ben eljutottam a sárospataki tanfolyamra. Sok barátot szereztem, többel közülük ma is levelezek. Épp most készülök rá, hogy meglátogatóim Kanadában élő sárospataki barátnőmet.” B. I. Káplár László KÁPLÁR LÁSZLÓ (1946. április 30-án született Böhönyén, anyja neve Sipos Mária), 1976. augusztusa óta él külföldön, 1977-ben adott utoljára hírt magáról. KOLESZÁR JÓZSEF (1891 körül született Sajószentpétérén, anyja neve Kubinyi Mária Terézia), Putnokról vándorolt ki 1911-ben az USÁ- ba. Itt később megnősült, 5 gyermekük született. Sógora és unokahúga keresi Csehszlovákiából. KOCH JÓZSEF (Kismaroson született, 1942. november 12-én, anyja neve Tormási Erzsébet), még tanuló volt, amikor 1956-ban külföldre került. 1968-ban küldte utolsó levelét, akkor az USÁ-ban (New York) élt. Keresi édesanyja, Alsógödről. HERSKOVICS EDIT keresi családja tagjait, mert 6 éves kora óta (1940-ben született) nem tud róluk semmit, ö 1948-ban került Izraelbe, addig Budapesten élt. KERTÉSZ TIVADAR (1954. június 22-én született Hevesen, anyja neve Tóth Éva) egyetemi hallgató volt, amikor 1974 márciusában külföldre került. Franciaországban telepedett le, de feltehetően Ausztráliába költözött. 1976 óta nem ad hírt magáról. Keresi húga, Judit, Egerből. BÉRES FERENC (1938-ban Tápióságon született, anyja neve Nagy Emerencia), 1970 júniusában ment külföldre, az USÁ-ban (BALTIMORE) telepedett le, 1975 óta nem ad hírt magáról. Keresi édesapja Tápióságról. Mrs. MAGDA GOODHEART, leánykori neve Csicsai Mária (született Budapesten, 1906-ban. anyja neve Bazsó Borbála) kétéves korában került az USÁ-ba. Ismert lakcíme Newportból való. Van egy leánya (Magda Martin Seliga), aki az ottani városi kórházban mint műtősnő dolgozik. Keresi súlyosan beteg nővére, Gottlieb Józsefné, Budapestről. GYÓNI PÁL-né, leánykori neve Radonics Magdolna (Budapesten született 1937-ben, anyja neve Nagy Petronella) 1956-ban férjével együtt külföldre költözött. Angliában telepedtek le, majd átköltöztek Kanadába. Utoljára kb. 10 évvel ezelőtt adott életjelt magáról. Keresi nagybátyja, Radonics István Szolnokról. RADÓ SÁNDOR-t, feleségét és gyermekeiket: FERDINÁND-ot (1917-ben született), GYÖRGY- öt (1915-ben született), IBOLYÁ-t és MAGDAMagas kitüntetést kapott a Lengyel—Magyar Baráti Társaság alelnöke: Zdzislaw Antoniewicz lengyel újságírónak, a lengyel—magyar barátság elmélyítése terén végzett több évtizedes munkájáért a Lengyelország Újjászületése Érdemrend lovagkeresztjét adományozták. * Ötödik alkalommal rendezték meg a kolozsvári színházi napokat. A bemutatósorozaton Harag György rendezésében előadták Örkény István Tóték című színdarabját is. * A szabadkai 7 NAP című újság folytatásokban közli a Kosztolányi család levelezésének egyes darabjait. A válogatást Dér Zoltán rendezi sajtó alá: ő írja a leveleket kísérő történeti megjegyzéseket. Több levél Szabadkán kelteződött. * Ady Endre halálának hatvanadik évfordulóján Marko Maletin írását közli a 7 NAP, „Ady, a magyar hérosz” címmel. Az Újvidéken 1913-ban kelt írás a kortárs szemével néz a költőre — olyan időpontban, amikor még csak kevesen ismerték föl Ady valódi jelentőségét a magyar irodalomban. A teljes tanulmány (melyet Dudás Kálmán fordított) az Üzenet tavaly novemberi számában jelent meg először magyarul. LÉNÁ-t (1919-es születésűek), akik Budapesten, az Erzsébet körút 36. alatt laktak, keresi dr, Harry Cohen az USÁ-ból, PUPÁK FERENC (kb. 1920-ban született az USÁ-ban, anyja neve Matics Teréz) feltehetően ma is Philadelphiában él. Utoljára 1946-ban írt nagybátyjának, Pásztor Elemérnek, aki Ágasvárról keresi. Szólal Dániel SZALAI DÁNIEL (született Mezőtúron, 1932. március 18-án, anyja neve Varga Eszter), 1962. november 18. óta él külföldön. Keresi Patkós Mária Mezőtúrról. MAKÓ JÁNOS-t (előző neve NAGY), vagy leszármazottait keresi rokona, Makó Gusztáv, Kisvaszarról. A keresett a csehszlovákiai Keregeden született, anyja neve Csankbenkő Rozália. 1905-ben vándorolt ki, s feltehetően az USÁ-ban telepedett le. Mrs. IRENE IRSAI, leánykori neve Nivilinszky (Mezőhegyesen született 1886-ban, anyja neve Horváth Verona), 1923 óta él külföldön. Utolsó levelét 1978. júniusában írta, akkor Chicagóban (111. USA) lakott. Keresi unokaöccse, dr. Lenkei József, Budapestről. KERÉK KÁLMÁN (született Budapesten, 1935. szeptember 6-án, anyja neve Weiszengruber Erzsébet) 1956 óta él külföldön. 1978. májusában írt utoljára, akkor Bridgeportban (Conn. USA) lakott. Keresi édesanyja, Budapestről. BURAI JÁNOS (Budapesten született, 1940- ben, édesanyja neve Gábor Julianna), 1956-ban ment külföldre, Ausztráliában (Sydney) telepedett le. 1976. április 25-én telefonon jelentkezett, azóta azonban nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja Budapestről. KISS ISTVÁN (született Kókán, 1912. november 1-én, anyja neve Varró Mária) 1947-től él külföldön, Kanadába vándorolt és Timinsben (Ont) telepedett le. 1949 óta nem ad hírt magáról. Keresi leánya Egyházasdengelegről. TÓTH GÉZA (Ipolynyéken — Csehszlovákia — született 1911-ben, anyja neve Lőrinczi Margit) 1945—46-ban került külföldre, állítólag Brazíliában telepedett le. Keresi testvére, Jenő, Salgótarjánból. Dr. GÁL ANDOR mérnök (anyja neve Fleischer Piroska) 1939-ben kivándorolt Izraelbe. Az egyetemi tanulmányait Padovában és Bolognában végezte. Keresi gyerekkori barátja, dr. Lantos Pál, Olaszországból. Birk Pál BIRK PÁL (1950. január 1-én született Rát-' kán, anyja neve Implom Erzsébet) 1974. október 19. óta él külföldön. Keresi édesanyja, Ürömről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetökhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H-1905. 22
