Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 7. szám
A lóvasút végállomása a Közvágóhídon M z évszázad találmányának nevezték! ZM Talán túlzás a gőzmozdony, a gőz- JL A. hajó, a gyorssajtó és a robbanómotor feltalálásának évszázadában, de 1893-ban a Francia Akadémia előtt bemutatott „fényes írás” — Daguerre mester csodálatos találmánya — óriási érdeklődést keltett tudósokban, művészekben és az utca emberében egyaránt. A fotográfia forradalmat jelentett a kép ábrázolásában, és beláthatatlan távlatok — a mozgókép, a hangosfilm, a televízió és a képmagnó — felé mutatott. Magyarországon nem sokkal a találmány bejelentése után megjelentek az első fotográfusok, és már a negyvenes évekből fennmaradtak ős-daguerreotípiák. A Magyar Fotóművészek Szövetségének fotótörténeti gyűjteménye sok muzeális értékű ősfotót, köztük néhány meglepő érdekességet őriz. A közismert Petőfi da-Száznegyven éves a fotográfia Az 1877-es árvíz. Csónakokkal közlekednek a Fö utcai Fehér Kereszt fogadó udvarán A Sugár út és a Váci körút kereszteződése száz évvel ezelőtt (Ma: Népköztársaság út és Bajcsy-Zsilinszky út) guerreotípia mellett számos művészi portré, családfotó bizonyítja, hogy már az úttörő fotográfusok is művészi mesterei voltak szakmájuknak. Az ezüstlemezre készült daguerreotípiák után — ezek alig voltak olcsóbbak egy-egy festménynél — az ötvenes évek elején megjelentek az első papírképek, s ezzel Magyarországon is megkezdődött a tömeges fotografálás. Az első időszak fotográfusai között neves festőművészeket, Barabás Miklóst, Borsos Györgyöt és másokat is találhatunk, és a fotótörténeti gyűjtemény gazdag archívumából, a kissé megfakult képekről a politika, a tudomány, a művészet nagyjai, Bem tábornok, Blaha Lujza, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránt és mások néznek ránk. A fotográfiának magyar úttörője is volt, akinek működése nélkül elképzelhetetlen lett volna a fotó tömeges elterjedése. Petzvál József a Szepesbélán született híres fizikus készítette el azokat az első nagy fényerejű objektíveket, amelyeknek segítségével már a kezdeti időszakokban pillanatképek készülhettek. Magyarország, főként Budapest életét, fejlődését már az 1860-as évektől kezdve nyomon követhetjük a Kiscelli Múzeum fotóarchívuma segítségével. A régi fotók elénk varázsolják a XIX. század második felének Pest-Budáját, sokszor megkapó érdekességeket villantva fel. Ma a fotográfia világot átfogó nagyipar. Százmilliók fényképeznek és dollármilliárdokra rúg a legkorszerűbb technikával készült fekete-fehér, színes fotók és fényképező felszerelések értéke. A 140 éves évfordulón azonban álljunk meg egy pillanatra és adózzunk tisztelettel a XIX. század nagy találmányápak, hajtsunk fejet az úttörő fotográfusok előtt, akiknek munkája nyomán a történelem néz ránk a régi. sokszor megfakult fényképekről. FÉNYES TAMÁS 18
