Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 7. szám
í_M akardok csattogásától hangos az egri vár bástyája. Egy osztálynyi iskolás gyerek vívja a csatát, pajzsnak használva az iskolatáskát. Buzogánynak megteszi a tornacipőt rejtő zsák. Hosszasan elnézegettem Dobó István vitéz utódait, különösen azt a kis tömzsi gyereket, aki Mekcsey hadnagy szerepében oly átéléssel püfölte az ellenséget. A „janicsárok vezére” — az előre megbeszélt koreográfia szerint — lassacskán kiszorulva a várból megadóan tűrte a verést, hiszen a történelmi esemény több mint négyszáz esztendeje ismert, és az egri vitézek legendás győzelmével végződött. Mint később megtudtam az egri srácoktól és a csatára felügyelő fiatal tanártól, az olykor túl gyors megadásnak más oka is van, nemcsak a magyar „harcosok” vitézsége. Nevezetesen a szerepcsere! Az eredménytelenül ostromló, alaposan megvert törökökből lesznek a büszke magyarok és folytatódik a csihi-puhi. Nem is csavarintok nagyot a gondolaton, ha azt mondom, már ebben a korban beoltódnak az egri gyerekek az egészséges lokálpatriotizmussal. A történelmi múlt emlékeinek közelsége, az eredeti díszletek között naponta újra játszható történelem, a fantáziát megindító és szívet melengető évszázados események faragják büszkévé az egri ifjúságot. Nem tudom milyen lehetett évszázadokkal ezelőtt a békés idegenforgalom, de Egernek mindig akadtak jeles vendégei. Most az olasz templomépítőkről, festőművészekről és szobrászokról ne beszéljünk, említsük csak a Würzburgból idelátogató és letelepedő Fazola Henrik lakatosmestert, aki feldíszítette a várost vascsipkekölteményeivel. Versengett érte a város és az egri érsekség, de az ő számára a közeli hegyekben füstölgő huták voltak elsőrendűen fontosak — azaz a munka, a város. Ezt a mentalitást őrizték évtizedeken át azok a generációk, amelyek Eger javára tevékenykedtek. Bátran tudósíthatunk arról, hogy a múlt tárgyi emlékeivel is lelkiismeretesen gazdálkodnak az egri polgárok. Kell is tenniük, hiszen a történelmi és építészeti emlékekben oly gazdag 40 ezer lakosú megyeszékhely az ország egyik nevezetessége. Nagyot téved az, aki most rá vágja: persze, mert Egernek remek borai vannak! Nemcsak a hegy levéért járnak sok tízezren évente a Szépasszony völgyébe, hanem azért is, hogy megtekintsék a honfoglaláskori temetkezési helyeket. Sok bejegyzés olvasható a Líceum Európahírű könyvtárának emlékkönyvében is. Az emléksorok a több mint 80 ezer kötetes könyvtár olyan ritkaságait dicsérik, mint például Mikes Kelemen törökországi levelezések eredeti kéziratos példánya. Szót érdemel az a mértéktartás és jó ízlés, amely Heves megye székhelyének mai építészetét jellemzi. A magyar városok közül nemcsak Eger — de Eger legkivált — példát mutatott abból, hogyan lehet a barokk kori Minorita templommal és a Tanácsháza eklektikus épülettömbjével szemben felépíteni egy modern áruházat, amelyet egyébként ódon épületek vesznek körül. Mindezt pedig úgy, hogy a tér intim, de mégis lenyűgöző hangulata megmaradjon. Hogy Eger úgy változzék folytonosan, hogy árculatát ne veszítse el. (L. S.) T. gf I «SK ,.m-' ■. '^m^***' matsn
