Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 6. szám

1 Március első szombatján foly­tatódott a labdarúgó-bajnokság tavaszi idénye. Az előzetesen el­készített sorsolás szerint a június 16-án sorra kerülő bajnokavatá­sig öt alkalommal, szerdán is ren­deznek 'mérkőzéseket, s öt kettős rangadót játszanak a Népstadion­ban. A válogatott négy mérkő­zésen szerepel. Ebből kettő a gö­rög (május 2-án Budapesten) és a szovjet (május 19-én Tbilisziben) együttes elleni mérkőzés Európa­­bajnoki selejtező is. A további két ellenfél (március 28-án Bu­dapesten) a Német Demokratikus Köztársaság, majd (április 4-én idegenben) Lengyelország csapa­ta. Az olimpiai válogatott április 18-án idegenben, és május 30-án itthon játssza első selejtezőit a román tizeneggyel. A kedvelt foci gépezetének megindulását a szokásosnál is na­gyobb érdeklődés és várakozás előzte meg. A Magyar Labdarú­gó Szövetség élére a téli szünet­ben új vezérkar 'került. A régi elnökség négyéves megbízatása egyrészt lejárt, másrészt nem tud­tak megfelelően élni a kapott le­hetőségekkel. Néhány hasznos újítás ellenére képtelenek voltak terveiket megvalósítani, a ma­gyar labdarúgás fejlesztésével kapcsolatos ígéreteiket beváltani. Merre tart a magyar futball? Egyelőre a nyilvánosságra került döntésék, elhangzott nyilatkoza­tok alapján ugyan csak következ­tetni lehet, de a hangulat biza­kodó. Kedvező visszhangot kel­tettek azok az intézkedések, ame­lyék szerint az edzők az eddigi szigorú előírások helyett szabad kezet kapnak munkájukban, a já­tékvezetésnek itthon is alkalmaz­kodni kell a nemzetközi gyakor­lathoz, s a távolabbi jövő érdeké­ben sürgősen napirendre kell tűz-Sós Károly volt szövetségi kapitány (balról) a Tanácsadó Testület egyik tagja és Mészáros József, egykori válo­gatott labdarúgó, a Ferencváros szak­osztályának elnöke ni a fiatalokkal való foglalkozás reformját. A legrokonszenvesebb újítás az úgynevezett Tanácsadó Testület létrehozása volt. Ebben a testületben csaknem harminc egykori kiváló játékos, edző, szö­vetségi kapitány kapott helyet. Sándor Károlytól, az MTK öt­venéves jobbszélsőjétől, mint leg­­fiatalabbtól kezdve Bukovi Már­tonig, a világhírű edzőig a ma­gyar labdarúgás múltjának csak­nem valamennyi, legismertebb képviselőjét tömörítették. — Örömmel hallottuk vala­mennyien, hogy szükség van ta­nácsainkra, észrevételeinkre, vár­ják segítségünket — mondta be­szélgetésünk során — az egykori edző és szövetségi kapitány — Sós Károly. — Ügy érzem, na­gyon sokat tudnánk segíteni. — Milyen tanácsokra gondol? — Azzal kezdhetnénk például munkánkat, hogy felmérjük az egyes élvonalbeli csapatok hely­zetét, fejlődési lehetőségeit. Az ott dolgozó szakemberekkel együtt megpróbálnánk megfogalmazni, milyen változásokra van szükség a játékfelfogásban, kikkel kell megerősíteni a csapatot és így to­vább. Ügy érzem, abban is segít­hetnénk, hogy miként lehetne fel­oldani a játékosok jelenlegi fá­sultságát. Az élvonalba jutva a legtöbben csak ímmel-ámmal vég­zik az edzéseket, mintha nem is szeretnék a futballt. S nem utol­sósorban azt is szorgalmazom, hogy visszaadjuk a játék koráb­bi magyar vonásait, a magyar futball régi erényeit. Kétségtelen, hogy a labdarúgás fejlődött, elő­térbe kerültek a fizikai képessé­gek, de azért a technikáról, az ötletességről sem szabad lemon­dani. — Mit vár a magyar labdarú­gástól a közeljövőben? — Optimista vagyok, nem is­merek leküzdhetetlent. Bízom a magyar labdarúgás új vezetőiben, Szepesi György dinamizmusában és Zalka András szakértelmében. Azt is remélem, hogy a jelenleg dolgozó edzők élni tudnak majd a bizalommal és a lehetőségek­kel. Az ugyanis vitathatatlan, hogy a magyar fiatalok szeretik a futballt és ügyesek, tehetsége­sek. Talán kevesebben jelentkez­nek a klubokban, mint két-há­­rom, vagy öt évtizeddel ezelőtt, de most is vannak tehetségek, csak meg kell keresni őket. S ne felejtsük, a holnap labdarúgója olyan lesz, amilyenné mi nevel­jük a focit kedvelő tizenéveseket! V. D. FOTÓ: ZÁHONYI IV AN A tornászok is új idényre, többek kö­zött a dallasi világ­­bajnokságra készül­nek. A hazai ese­mények középpont­jában az Egyesült Államok válogatott­jának áprilisi buda­pesti szereplése áll. Képünkön Óvári Éva, az olimpián is rajtolt tehetséges dunaújvárosi baj­noknő RÖVIDEN A Monal Kupa újabb egy év­re Budapestre került. Tavaly Papp Jenő, az idén Kulcsár Győ­ző, a négyszeres olimpiai bajnok nyerte a franciák nagyszabású nemzetközi párbajtőrversenyét. * Gedó György, a Münchenben olimpiai bajnokságot nyert ököl­vívó visszatért a szorítósarokba. A papírsúlyú versenyző volt klubjában, a Vasasban oktatja a fiatalokat. * A miskolci asztalitenisz-bajnok­ságon a továbbra is jó formában játszó Klampár Tibor három számban győzött. Balogh Ilona és Bolvári Ildikó a női páros baj­nokságot nyerte. A magyar vá­logatott 5:2 arányban kikapott a csehszlovákoktól az Európa Liga elnevezésű csapatversenyen, és a második helyre esett vissza. + A birkózók Hegedűs Csaba irá­nyításával készülnek az április­ban. Romániában rendezendő Eu­rópa-, majd a szeptemberben az Egyesült Államokban sorra kerü­lő világbajnokságra. * A Regoczy—Sallai jégtándket­­iős továbbra is tartja helyét a nemzetközi élvonalban. A Zág­rábban rendezett Európa-bajnok­­ságon nagy közönségsikert arat­va a harmadik helyen végeztek. * Németh Miklós és edzője, Kul­csár Gergely hazaérkezett a hosz­­szabb új-zélandi túráról. Az olim­piai gerelyvető bajnok négy ver­senyen indult, kétszer győzött, kétszer a harmadik helyen vég­zett és csaknem félszáz edzést tar­tott kellemes, nyári időben. A jú­liusban rendezendő Budapest Nagy díj verseny során a gerely­­hajítók a Dubai Emírség ál­tal felajánlott „aranygerely ván­dordíjért” mérik össze tudásu­kat, s a díjakat Adrian Paulen, a nemzetközi szövetség elnöke adja át. * Dr. Csanádi Árpád, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság tisztség­­viselője Ausztráliába készül. Syd­ney városa érdeklődik az 1988- ban esedékes játékok megrende­zése iránt, s Lord Killanin elnök felkérésére a magyar sportvezető utazik Ausztráliába az előzetes megbeszélésekre. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom