Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 6. szám
M M b Bartók emlékkiállítás a párizsi Magyar Házban A Bartók-centenáriumra készülő képzőművészeti emlékalbumban szereplő művek — 33 hazai és franciaországi magyar festőművész alkotásai - kiállításának 1978. december 2-i megnyitója feltűnően nagyszámú érdeklődőt vonzott a párizsi Magyar Ház kiállítási termébe. Tóth Magda köszöntő bevezetője után ifj. Bartók Béla mérnök nyitotta meg a kiállítást, keresetlen szavakkal méltatva a hazai és külföldi magyar képzőművészek e szép és termékeny együttműködésének jelentőségét. A kiállított festményekről és illusztrációkról valóban elmondható, hogy azok megannyi művészi tanúságai a bartóki ihletnek, a Bartók-életmű sajátos egyéni kifejezéseinek az ábrázolás és a színek gazdag nyelvén. A tárlat megtekintését ünnepi emlékműsor követte két hazai előadóművész fellépésével: Tokody Ilona mély átéléssel, sok árnyalatú telt hangjával előadott Bartók-népdalait zongorán kísérte Rohmann Imre. Nagy Pál, a Magyar Műhely főszerkesztője irodalmi szemelvények változatos összeállításával szemléltette Bartók munkásságát és életművének visszhangját a hazai irodalomban. Rohmann Imre virtuóz szóló-zongorajátéka (Cantata profana) a legigényesebb zenekedvelők számára is lenyűgöző élményt nyújtott. A Tokody Ilona által dévaj csintalansággal tolmácsolt közismert népdalok után ifj. Bartók Béla emlékezett az édesapjára — Wilheim András kérdéseire válaszolva — s a közvetlen, anekdotázó, több alkalommal élénk derűt fakasztó elbeszélésével a nagy magyar zeneszerző és zenetudós emberi vonásait vázolta fel. A műsort koktélparty követte, ahol dr. Szigeti Pál mondott pohárköszöntőt. Elismerést érdemel a párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egyesület vezetősége ezért az eredeti kezdeményezésért és a sikeres, jól rendezett estért, ahol színvonalasan ötvöződött egybe a képzőművészeti, a zenei, és az irodalmi élmény, méltó keretbe foglalva a Bartókcentenáriumra való készülődés ihlető gondolatát. * TASNÁDY T. ÁLMOS (Belgium) Nemrég közöltük Novotta Ferenc „Üdvözlet Angliából" című képriportját, amelyet most kiegészítünk a Londoni Magyar Kultúrkör rendezvényén készült felvétellel Január végén rendezték meg Szabadkán a magyar nyelven dolgozó tanítók és a magyar szakos tanárok hagyományos téli találkozóját. A továbbképzésen irodalmi és nyelvi kérdésekről tartottak előadásokat, majd kerekasztalvita zárta a szemináriumot. * A pozsonyi Új szó felhívást közöl. A CSEMADOK központi bizottsága Móricz Zsigmond és Móra. Ferenc születésének centenáriuma alkalmából Klasszikus irodalmi örökség címmel, országos irodalmi vetélkedőt hirdet, amelyben rendezőként részt vállaltak a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális és Oktatási Minisztériumai, valamint a szlovákiai magyar társadalmi szervezetek. BENSE JÓZSEF (1911- ben született Kákán, anyja neve Pozsgai Mária) 1956 óta él külföldön. Utolsó ismert lakcíme Ausztráliában (Wollongong) volt. 1974 óta nem ad életjelt magáról, keresi özvegy édesanyja Kákáról. WEINER PÁL-t (akivel a háború utáni években Londonban találkozott) és valamenyi volt osztálytársát, akikkel ötven évvel ezelőtt — 1929-ben — a Kereskedelmi Akadémiát együtt végezte Budapesten, keresi Raab György Ausztráliából. Nevezett ez év júniusában Budapesten lesz, amikor szívesen találkozna volt osztálytársaival. PÉTER ERVIN-t keresi barátja, Lengyel Kázmér Budapestről. A keresett 1966 óta él külföldön, valószínűleg Kanadában. Utolsó levelét is innen küldte 1969 novemberében. Foglalkozása villamosmérnök, életkora kb. 37 év. * A jugoszláviai Új Symposion a vizuális kultúráról és a tárgykultúráról közöl összeállítást. Többek között Beke László, Szombathy Bálint, Kalmár Zoltán és Mészöly Miklós írásait közli a folyóirat. * KLEIN LÁSZLÓ (kb. 1913—14-ben született, anyja keresztneve Elza) 1958-ban Erdélyből (Kolozsvár) vándorolt ki, ahol a HERBARIA Gyár üzemorvosa volt. Feltehetően Izraelben telepedett le. Keresi fia, László Nyárádremetéről. SZÁNTÓ IMRE (kb. 1918-ban Fejér megyében született) 1934 körül — szüleivel — az USA-ba vándorolt ki és New York közelében telepedett le. 1945—46-ban megházasodott, felesége leányneve Sebestyén Lilian. Keresi Szentes Imre Budapestről, mert 1946 óta semmit sem tud a keresettről. A szabadkai Népszínház bemutatta Sterija komédiáját, A félfuvalkodott tökfejt. A magyar nyelvű előadást Szabó István rendezte. * A román televízió Vajda-Hunyadi Zenés Karaván címmel régi magyar kultúra gyöngyszemeit szólaltatta meg Vajda-Hunyad várából sugárzott adásában. Bakfark Bálinttól Heltay Jenőig felvonultatták a középkori és a középkort idéző magyar költészet- és zeneirodalom legszebb darabjait. A marosvásárhelyi Régi Zene együttes mellett Szilágyi Enikő és MeisZter Éva előadóművészek keltették életre a régi és újabb magyar emlékeket. * Vidor Vasarely Notes brutes című könyvének zárófejezetéből idéz az Utunk, a Románia Szocialista Köztársaság Írószövetségének lapja. „A művész elkötelezettsége” címmel közölt válogatás utolsó gondolata: „Nem az anekdotázás, a propaganda és a szellemi partizánkodás tartalma teszi közösségivé a művészetet, hanem hatóereje, hozzáférhetősége és ingyenes terjesztése.” SZABÓ LAJOS (Miskolc-Szirmán született 1930. április 6-án, anyja neve Kolozsváry Zsófia) 1956 végén távozott külföldre és az USA-ban telepedett le. Keresi Miskolcról felesége, aki 1973 májusában kapott utoljára levelet a keresettől. ZSARNÓTI PÉTER (született 1946-ban Budapesten, édesanyja leánykori neve Brádi Zsuzsanna) alig volt tíz éves, amikor édesapja — 1956-ban — magával vitte külföldre. Az USA-ban (Chicago) telepedtek le, ahol 1969- ben elvégezte a Festészeti Akadémiát. Nevezettet édesanyja keresi Budapestről, aki fia külföldre távozása idején nagybeteg volt és fia feltehetően azt hiszi róla, hogy halott. MÜLLER JÓZSEF BÉLA (született 1946. június 16-án Sopronban, anyja neve Molnár Mária) 1964 óta ól külföldön. Ausztráliába vándorolt ki, s Sperace-ban telepedett le. 1972-ben egy barátjával (Mr. BOTTERILL) arra vállalkozott, hogy körüllovagolják Ausztráliát (a Nyugat-Ausztrália c. lap 1972. szeptemberi száma címlapon hozta a fenti hírt és a vállalkozók fényképét). Ez volt az utolsó hír, amit adott magáról. Keresi testvére, Müller Oszkár Sopronból. TÖRÖCSIK JÓZSEFET (született 1953. március 24-én, anyja leánykori neve Törőcsik Magdolna) Ráckevén élő édesanyja keresi. A keresett néhány hetes korában került el édesanyjától, aki fia sorsának alakulásáról semmit sem tud, azt is csak nemrég tudta meg ismerőseitől, hogy Törőcsik József 1973-ban Ráckevén járt és édesanyja után érdeklődött. JANKA BÉLÁT (született: Debrecenben, 1944. május 27-én, anyja neve: Szőke Erzsébet) keresi volt tanára, Simon Zsuzsa. A keresett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színésztagozatát 1968. június 29-én végezte el Budapesten. Utolsó hír: 1976-ban érkezett tőle Svájcból. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. 22
