Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 6. szám
Káldor Miklós (1908) — közgazdász. Budapesten és Londonban végzi tanulmányait, 1932—37 a London School of Economics előadója, majd docense. 1947—49 az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Európai Gazdasági Bizottságában a kutatási és tervezési osztály igazgatója, 1949— a cambridge-i egyetem közgazdasági tanszékén előadó, docens, majd professzor. Lord Káldor FQTÓ: NOVOTTA FERENC 1950—55 a nyereség-és jövedelem-adózási királyi bizottság tagja. 1956: az indiai kormány megbízásából foglalkozik az indiai adóreformmal, 1958: a ceyloni, 1960: a mexikói, 1961: a ghanai és Brit Guayana-i, 1962: a török kormány, 1963: az ausztráliai Reserv Bank tanácsadója. 1964—68: a brit pénzügyminiszter szaktanácsadója. ALondon-szakértők tudjak, hogy a négyszögletes Viktória-torony bejáratán keresztül lehet bejutni a Lordok Házába, Káldor Miklós a Trefort utcából, a Mintagimnázium falai közül, Cambridge-en át jutott ide, hogy második magyarként foglaljon helyet a brit főrendek gótikus díszítésű 25 méter hosszú termében. S útközben még kormánytagként a Whitehallra, VIII. Henrik palotájára tekintő Pénzügyminisztériumiban is megfordult. Politikus közgazdász volt világéletében, Callaghan miniszterelnök korábbi tanácsadója, a Brit Munkáspárt gazdaságpolitikusa. A polgári közgazdaságtan 1088 oldalas alapvető tankönyvében, a Nobel-díjas P. A. Samuelson Közgazdaságtanában — amelynek 9. kiadása jelent meg magyarul 1976^ban — háromszor vitatkozik Káldorral a szerző. A teljes foglalkoztatottságról, a tőkének és a munkaerőnek a növekedésben játszott szerepéről és a nemzeti jövedelemben való részesedésének arányairól vitáznak. Káldor nézeteit Samuéban „jobbról” bírálja. (Egyébként Káldor professzor nem az egyetlen magyar, akiről Samuéban ír. Szó esik Fellner Vilmosról, Neumann Jánosról is.) Ez az angol közgazda ma is örömmel beszél és olvas magyarul, szeretettel foglalkozik „óhazájával”. Legutóbb január elején járt itthon. Bognár József akadémikussal, a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csikós-Nagy Bélával, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökével tárgyalt árról, hogyan ünnepeljük meg méltó, világméretű magyar részvétellel 1980-ban Széchenyi Istváin „Hitel” című műve megjelenésének 150. évfordulóját. S mindjárt belemerült e nem könnyű szövegbe. A több mint fél évszázados messzeségből fölidézte Arany János sorait: „Hitel, Világ és Stádium, ti három — Nem kézzel írt könyv...” ön a mai magyar közgazdászokkal is szoros kapcsolatot tart. . . — Igen, az utóbbi évékben öt-hat ízben látogattam haza, egyszer az Akadémia vendégeként, s előadást is tartottam. Magyarul. Kicsit nehezen ment, de azért sikerült. Részt vettem a Közgazdász Világkongresszuson, aztán az érettségi találkozón, amit a tv is közvetített. Sok jó ismerősöm van a magyar közgazdászok között. Nyers Rezsőt egy Mexikóban tartott konferencián hallgattam meg. Kitűnő előadást tartott. Igen érdekesnek találom Kornai János matematikus-közgazdasági munkásságát. Egyébként egyike voltam azoknak, akik Magyarországon a gyakorlatban matematikai modellel dolgozták: 1946 végén, 1947 elején a Szociáldemokrata Párt meghí-A TREFORT UTCÁTÓL A WESTMINSTER PALOTÁIG vására hazajöttem és részt vettem a hároméves terv előkészítésében. Jómagam egy isztambuli buszon ismerkedtem meg Káldor professzorral. Gadó Ottóval magyarul társalogtunk, s ő „leszólított” bennünket. Örömmel tapasztaltuk, mennyire ismeri akkor bevezetett gazdasági irányítási rendszerünk alapgondolatait és érdeklődik gazdasági helyzetünk iránt. — Nem ismerem részleteiben a magyar gazdaságot és sajnos, soha nincs elég időm alaposan tanulmányozni, amikor otthon vágyók. De az a benyomásom, hogy a reformot még nem bontakoztatták ki teljesen. Menet közben sok kompromisszumos megoldás született. De így is eredményeket értek él. Különösen a mezőgazdaságban kiemelkedőek a sikereik. A termelőszövetkezeti rendszert kitűnően oldották meg. Akik beléptek, azok ma már nagyon elégedettek, és sokkal jobban élnek, mint valaha. — A műszáki színvonal, a műveltség és a szaktudás is jó. Kiegyenlítődött a falusi és a városi emberek életszínvonala. Az ellátás is sokkal jobb, mint sok más országban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar igen megbízható exportágazat. Az ipar versenyképességének széles fronton való fokozása sokkal időigényesebb folyamat. Káldor professzornak megadatott az, ami kevés embernek, nemcsak külföldön, tanácsadóként, de a saját — két — hazájában is próféta lehetett, a magyar hároméves tervnél, és Angliában, mint a kormány tagja. — Nagyon jól együtt dolgoztam Magyarországon is a tervezőkkel s Angliában is a kormány tisztviselőkkel. Persze, egy-egy új gondolatot ott is óvatosan kell előkészíteni. Minden új politika vélt és valóságos nehézségekbe ütközik. Az élet kérdéseit, bonyolultságát könyvből nem ismerhetjük meg. Engem, aki egyetemről kerültem az államapparátusba, kezdetben zavart a valóság. Túl sok volt a lényeges, el nem hagyható tényező. A modellben a modellkészítő szuverénül elvonatkoztat. Nem így a gyakorlatban. Nem volt nehéz eljutni az angol közélet magaslataira? — Nékem a magyar középiskola jó alapokat adott. A Mintagimnáziumban a tanárok képesek voltak a szellemi érdeklődést felkelteni a diákokban. S a mi iskolánkban akkor véletlenül sók kiváló tehetség verődött össze néhány évfolyamon. Csak kapásból sorolok néhány nevet: Balogh Tamás kollégám, Kürti Miklós, a világhírű fizikus, Teller Ede, az utóbbi kettőnek jelentős szerepe volt a nukleáris technikában. Angliában, amikor ide kijöttem, az idegenszerű kiejtés nem volt hátrány. Sokkal nehezebb volt iá hazai embernek egy más rétegbe kerülni, mint amelyikbe beleszületett. Az egyetemi pályán pedig a teljesítmény határozta meg az előmenetelt. Örülök, hogy sok közgazdászt nevelhettem. Négy leányomból kettő lett. közgazdász. De nem nálam, Cambridge-ben. Oxfordba mentek, ahol az anyjuk is végzett. Egyikük neves közgazdász, aki a fejlődő országokkal foglalkozik, a másik hosszabb ideig a svéd Békekutató Intézetben dolgozott. A harmadik rokon szakmát választott. Szociológus. A legidősebb: művész, grafikus. Gratulálok a szép pályához, négy alkotó gyermek felneveléséhez, s várjuk Budapesten, a „Hitel” megjelenésének 150. évfordulóján. BÁCSKÁI TAMAS (A Magyar Televízióban elhangzott interjú nyomán) 12
