Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 6. szám

Káldor Miklós (1908) — közgazdász. Budapesten és Londonban végzi tanulmányait, 1932—37 a London School of Economics előadója, majd docense. 1947—49 az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Európai Gazdasági Bizottságában a kutatási és tervezési osztály igazgatója, 1949— a cambridge-i egyetem közgazdasági tanszékén előadó, docens, majd professzor. Lord Káldor FQTÓ: NOVOTTA FERENC 1950—55 a nyereség-és jövedelem-adózási királyi bizottság tagja. 1956: az indiai kormány megbízásából foglalkozik az indiai adóreformmal, 1958: a ceyloni, 1960: a mexikói, 1961: a ghanai és Brit Guayana-i, 1962: a török kormány, 1963: az ausztráliai Reserv Bank tanácsadója. 1964—68: a brit pénzügyminiszter szaktanácsadója. ALondon-szakértők tudjak, hogy a négy­szögletes Viktória-torony bejáratán ke­resztül lehet bejutni a Lordok Házába, Káldor Miklós a Trefort utcából, a Min­tagimnázium falai közül, Cambridge-en át ju­tott ide, hogy második magyarként foglaljon helyet a brit főrendek gótikus díszítésű 25 méter hosszú termében. S útközben még kor­mánytagként a Whitehallra, VIII. Henrik pa­lotájára tekintő Pénzügyminisztériumiban is megfordult. Politikus közgazdász volt világ­­életében, Callaghan miniszterelnök korábbi tanácsadója, a Brit Munkáspárt gazdaságpo­litikusa. A polgári közgazdaságtan 1088 oldalas alap­vető tankönyvében, a Nobel-díjas P. A. Sa­­muelson Közgazdaságtanában — amelynek 9. kiadása jelent meg magyarul 1976^ban — há­romszor vitatkozik Káldorral a szerző. A tel­jes foglalkoztatottságról, a tőkének és a mun­kaerőnek a növekedésben játszott szerepéről és a nemzeti jövedelemben való részesedésé­nek arányairól vitáznak. Káldor nézeteit Sa­muéban „jobbról” bírálja. (Egyébként Káldor professzor nem az egyetlen magyar, akiről Samuéban ír. Szó esik Fellner Vilmosról, Neumann Jánosról is.) Ez az angol közgazda ma is örömmel beszél és olvas magyarul, szeretettel foglalkozik „óhazájával”. Legutóbb január elején járt itt­hon. Bognár József akadémikussal, a Magya­rok Világszövetsége elnökével, Csikós-Nagy Bélával, a Magyar Közgazdasági Társaság el­nökével tárgyalt árról, hogyan ünnepeljük meg méltó, világméretű magyar részvétellel 1980-ban Széchenyi Istváin „Hitel” című műve megjelenésének 150. évfordulóját. S mindjárt belemerült e nem könnyű szövegbe. A több mint fél évszázados messzeségből fölidézte Arany János sorait: „Hitel, Világ és Stádium, ti három — Nem kézzel írt könyv...” ön a mai magyar közgazdászokkal is szo­ros kapcsolatot tart. . . — Igen, az utóbbi évékben öt-hat ízben lá­togattam haza, egyszer az Akadémia vendé­geként, s előadást is tartottam. Magyarul. Ki­csit nehezen ment, de azért sikerült. Részt vettem a Közgazdász Világkongresszuson, az­tán az érettségi találkozón, amit a tv is köz­vetített. Sok jó ismerősöm van a magyar köz­gazdászok között. Nyers Rezsőt egy Mexikó­ban tartott konferencián hallgattam meg. Ki­tűnő előadást tartott. Igen érdekesnek talá­lom Kornai János matematikus-közgazdasági munkásságát. Egyébként egyike voltam azok­nak, akik Magyarországon a gyakorlatban matematikai modellel dolgozták: 1946 végén, 1947 elején a Szociáldemokrata Párt meghí-A TREFORT UTCÁTÓL A WESTMINSTER PALOTÁIG vására hazajöttem és részt vettem a három­éves terv előkészítésében. Jómagam egy isztambuli buszon ismer­kedtem meg Káldor professzorral. Gadó Ot­tóval magyarul társalogtunk, s ő „leszólított” bennünket. Örömmel tapasztaltuk, mennyire ismeri akkor bevezetett gazdasági irányítási rendszerünk alapgondolatait és érdeklődik gazdasági helyzetünk iránt. — Nem ismerem részleteiben a magyar gazdaságot és sajnos, soha nincs elég időm alaposan tanulmányozni, amikor otthon vá­gyók. De az a benyomásom, hogy a refor­mot még nem bontakoztatták ki teljesen. Me­net közben sok kompromisszumos megoldás született. De így is eredményeket értek él. Különösen a mezőgazdaságban kiemelkedőek a sikereik. A termelőszövetkezeti rendszert kitűnően oldották meg. Akik beléptek, azok ma már nagyon elégedettek, és sokkal job­ban élnek, mint valaha. — A műszáki színvonal, a műveltség és a szaktudás is jó. Kiegyenlítődött a falusi és a városi emberek életszínvonala. Az ellátás is sokkal jobb, mint sok más országban. A me­zőgazdaság és az élelmiszeripar igen megbíz­ható exportágazat. Az ipar versenyképessé­gének széles fronton való fokozása sokkal időigényesebb folyamat. Káldor professzornak megadatott az, ami kevés embernek, nemcsak külföldön, tanács­adóként, de a saját — két — hazájában is próféta lehetett, a magyar hároméves terv­nél, és Angliában, mint a kormány tagja. — Nagyon jól együtt dolgoztam Magyaror­szágon is a tervezőkkel s Angliában is a kor­mány tisztviselőkkel. Persze, egy-egy új gon­dolatot ott is óvatosan kell előkészíteni. Min­den új politika vélt és valóságos nehézségek­be ütközik. Az élet kérdéseit, bonyolultságát könyvből nem ismerhetjük meg. Engem, aki egyetemről kerültem az államapparátusba, kezdetben zavart a valóság. Túl sok volt a lé­nyeges, el nem hagyható tényező. A modellben a modellkészítő szuverénül elvonatkoztat. Nem így a gyakorlatban. Nem volt nehéz eljutni az angol közélet magaslataira? — Nékem a magyar középiskola jó alapo­kat adott. A Mintagimnáziumban a tanárok képesek voltak a szellemi érdeklődést fel­kelteni a diákokban. S a mi iskolánkban akkor véletlenül sók kiváló tehetség verődött össze néhány évfolyamon. Csak kapásból so­rolok néhány nevet: Balogh Tamás kollégám, Kürti Miklós, a világhírű fizikus, Teller Ede, az utóbbi kettőnek jelentős szerepe volt a nukleáris technikában. Angliában, amikor ide kijöttem, az idegenszerű kiejtés nem volt hátrány. Sokkal nehezebb volt iá hazai em­bernek egy más rétegbe kerülni, mint ame­lyikbe beleszületett. Az egyetemi pályán pe­dig a teljesítmény határozta meg az előmene­telt. Örülök, hogy sok közgazdászt nevelhet­tem. Négy leányomból kettő lett. közgazdász. De nem nálam, Cambridge-ben. Oxfordba mentek, ahol az anyjuk is végzett. Egyikük neves közgazdász, aki a fejlődő országokkal foglalkozik, a másik hosszabb ideig a svéd Békekutató Intézetben dolgozott. A harma­dik rokon szakmát választott. Szociológus. A legidősebb: művész, grafikus. Gratulálok a szép pályához, négy alkotó gyermek felneveléséhez, s várjuk Budapes­ten, a „Hitel” megjelenésének 150. évfor­dulóján. BÁCSKÁI TAMAS (A Magyar Televízióban elhangzott interjú nyomán) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom