Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 1. szám
Csoportos névadó-ünnepély a Kőbányai Gyógyszerárugyárban GÁBOR VIKTOR. SZÉKELY TAMÁS, ÉS MTI — DANIS BARNA. KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELEI vezet vezetői — és kis műsorral, apró ajándékokkal ünnepük a legeslegfiatalabbakat. Sorban, egymás mellett néha több tucatnyi baba „foglal helyet” mamája karján, és a cég saját „anyakönyvébe” egymás után írják be az ifjú jövevények nevét. A nevek mellé nemsokára fénykép is kerül. A terített asztalt ilyenkor nagyon sokan ülik körül, egy nagyon nagy család tagjai. Qfhmk (xmangjfa „Fő kő mán írni, hogy tudjam hogy szólítani” — panaszkodott egy vidéki nagymama unokája kimondhatatlan nevére. Szó, mi szó, az utóbbi időben egyre-másra találkozhatunk olyan nevekkel, amelyek régen elképzelhetetlenek voltak. Akkoriban gyakorlatilag néhány tucat név közül választottak a szülők: voltak falvak, ahol csupa Erzsi, Mari, Laci, Pista szaladgált. Ladó János 1971-ben adta ki az ajánlott és az elfogadható nevek jegyzékét. Ebben a könyvben 1827 nevet sorolt fel: etimológiával, jelentéssel együtt. Akkoriban még nem nagyon látszott vállalkozó kedv a szülőkben. Mindössze két-háromszáz nevet „használtak" föl belőle. Wolf né Bíró Agnes, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa a legutóbb megvizsgálta a Budapesten 1976-ban született mintegy negyvenezer kis emberke nevét. Átlapozta az anyakönyveket — és meglepő tapasztalatokat szerzett. Erdei Sugárka Pintyőke, Varga Vanda, Boda Péter Buda, Csupor Csaba, Dicső Dezső és Csincsi Lejla neve kacsintott vissza a türelmes lapokról. Vajon mit fog szólni az ország, ha negyvenegynéhány év múlva Pintyőkéből miniszterasszony válik? A furcsa nevek mégsem jelentenék valami nagy divatot. A kutatás szerint a legnépszerűbb fiúnév 1976-ban a Gábor és a Zoltán volt, a leggyakoribb lánynév pedig a Krisztina. Őket követik a Katalinok, Zsuzsannák. Szilviák és Andreák; illetve a Péterek, Lászlók és Attilák. Meg lehet figyelni néhány határozott irányzatot — mondja a kutató —, van némi összefüggés a választott nevek és a szülők foglalkozása között. Az értelmiségi szülők például szívesen választanak régies vagy népies nevet gyermeküknek: Balázst, Zsoltot, Csabát, Bálintot, Gergelyt. A kislányoknál kevesebbet régies név: egyszerűen nincsenek. Talán csak az Éné, Enikő, Emese, Ernőiké maradt fönn. A lányok szülei dallamos, szépen becézhető — vagy pedig éppen franciás hangzású neveket választanak. Margit, Júlia, Rozália, Terézia — ez ma alig fordul elő. A fiúknál a régies és népies neveket gyakoriságban elsősorban az apa nevének öröklése, majd pedig a ropogós, férfias hangzású nevek követik. A névadó hóbortnak elsősorban A csepregi neqyesikrek névadója szegény ikrek a kárvallottjai. Igen gyakran találhatók Rómeó— Júlia, Viktor—Viktória. Dóra— Nóra ikerpárok. Vajon az emberi beszéddel éppenhogy ismerkedő apróságok hogyan különböztetik meg magukat a teljesen hasonló hangzású nevek közepette? Mindenesetre a nevek változatossága lassanként köznapivá válik. 1976-ban már sokkal több nevet használtak föl a szülők, mint tíz évvel azelőtt. A naptárkészítők törhetik a fejüket: a sok új név viselői legalább annyira megérdemelnek egy napot az évben, mint „hagyományos” nevű társaik. Ideje, hogy a névnapok rendjén módosítsunk. A szép nevek divatja nem csupán a magyarokra érvényes. Ladó János már dolgozik egy nemzetiségi névkönyvön. A magyarországi nemzetiségek nemsokára saját névgyűjteményükből választhatnak nevet újszülötteiknek. SÓS PÉTER JÁNOS 11
