Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-08 / 7. szám

TÖRVÉNY A BELKERESKEDELEMRŐL Széles körű társadalmi vita előzte meg azt a belkereske­delmi törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, március 23-án elfogadott. Minden megyében és Budapesten a Hazafias Népfront szervezésében számta­lan fórumon tárgyalták meg, hogyan kell javítani a keres­kedelmi ellátást. Javaslatok százai hangzottak el, s ezek­kel gazdagodva alakult ki a végleges szöveg, amelyet az országgyűlés elé terjesztettek. Szó volt a vásárlási körül­mények, a vásárlási szokások kialakításáról, az eladók­ról és vásárlókról, az idegenforgalmi tevékenységről, amely túlnyomórészt kereskedelmi szolgáltatásból áll, megtárgyalták a kereskedelmi dolgozók helyzetét, a tár­sadalmi hálózat ellenőrzését; mindezt annak a célnak az érdekében, hogy jobban kielégítsék a vásárlók igényeit. A mennyiség mellett előtérbe került a minőség is. Jobb árut szeretnénk mindannyian. De ez nemcsak a kereske­delemtől függ, hanem a termelőktől, az üzemektől is. Lé­nyeges kérdés: az udvariasság, a figyelmes kiszolgálás. E tekintetben ugyancsak van még tennivaló. Előadói beszédében Sághy Vilmos, 'belikereskedelmi mi­niszter emlékeztetett arra, hogy hazánkban 1875 óta nem született átfogó kereskedelmi törvény. Szólt arról, hogy az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrás­szerűen megnövékedett. Az 1975. évi fogyasztás mintegy kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasz­tásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem révén jutott el a lakossághoz. A kiskeres­kedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7- szeresére növekedett. Naponta és fejenként 3150 kalóriát fogyasztunk. Zöld­ségből, gyümölcsből 165 kilogramm jut évente minden la­kosra. Húsfogyasztásunk az 1960. évi 49 kilóról 1975-ig 71 kilóra emelkedett, tojásfogyasztásunk pedig 9 kilóról 16-ra. A jövőben a biológiailag különösen értékes tej-, tejtermék- és zöldség-gyümölcs fogyasztását kell növel­nünk. A félkész és a konyhakész termékek arányának nö­velésével pedig megkönnyítjük a mintegy kétmillió dol­gozó nő munkáját a háztartásban. Élvezeti cikkekre a lakosság évente 50 milliárd forintot költ, körülbelül 40 százalékkal többet, mint ruházatra. Az utóbbi 15 esztendőben szeszből a fogyasztás — 100 szá­zalékos alkoholban kifejezve — 6 literről 10 literre, do­hányból 1,8 kilóról 2,3 kilóra, kávéból pedig 15 dekáról 2,6 kilóra emelkedett. Az új belkereskedelmi törvény ér­telmében bizonyos termékek forgalmazását meg lehet til­tani, más termékek árusítását, például a tejét, kötelezővé tenni, hogy egészségesebb fogyasztási szokásokat alakít­sunk ki. Szólt a miniszter a vendéglátás helyzetéről, az öltözkö­dési szokások változásáról, és beszámolt gyarapodó ház­tartásainkról. Megemlítette, hogy 1977-ben minden 100 háztartásra 78 mosógép, 81 hűtőszekrény és 76 televízió jutott. A személygépkocsik száma eléri a 700 ezret, tehát már minden ötödik család vásárolt autót. Jelenleg a lakosság áruvásárlásának több mint 80 szá­zaléka hazai termésből származik, 20 százaléka az import. Arra törekszünk, hogy a választék bővítését szolgáló kül­földi áruk aránya tovább, növekedjék. Az idegenforgalomról a belkereskedelmi miniszter meg­állapította, hogy hazánk idegenforgalma és a belföldi tu­rizmus az utóbbi másfél évtizedben jelentősen bővült. 1960-ban félmillió ember látogatott hazánkba, 1977-ben pedig 12,5 millió. A kiutazó magyar állampolgárok száma 1977-ben megközelítette a 4,5 milliót. Az idegenforgalom­nak nagy szerepe van a népek közötti kapcsolatok fej­lesztésében, valamint a szabad idő kulturált eltöltésében. A helsinki értekezlet szellemében nemzetközi fórumokon is kezdeményeztük a ki- és beutazások feltételeinek meg­könnyítését. 1978. január elsejétől kezdve a nem szocialista országok hazánkba utazó állampolgárainak már nem kell kötelezően valutát beváltaniuk. Az első hónapok tapasz­talatai arra mutatnak, hogy a beutazások száma növe­kedett. A vita során többen hangoztatták a korszerű kiszol­gálás, az áruellátás választékának a fontosságát. A fel­szólalók több figyelmet követeltek a kereskedelmi dol­gozóknak, akiknek többsége nő. Eladók és vevők között legyen kölcsönös az emberség, a figyelmesség, — hangoz­tatták — mert csak így tölthető meg élettel az új tör­vényjavaslat. A belkereskedelmi törvény természetesen nem oldhatja meg egycsapásra a vásárlás, a vendéglátóipar, az ellátás, az idegenforgalom valamennyi problémáját, de magasabb erkölcsi, társadalmi rangra emeli a kereskedői tevékeny­séget, lendületet ad a fejlődésnek, védi a fogyasztók ér­dekeit. Pethö Tibor BURGENLANDI PEDAGÓGUSOK LÁTOGATÁSA Tölly Ernő kormánytanácsos, tanfelügyelő, a Burgenlandi Magyar Pedagógusok Munka­­közösségének elnöke vezetésével tizenegy, burgenlandi pedagógus érkezett hazánkba, négynapos továbbképzésre. Pilisvörösvárott meglátogattak egy nemzetiségi iskolát és óvodát, majd egy fővárosi magyar iskolát, voltak színházban, az Operában, s ellátogat­tak a Nemzeti Galériába, valamint az Országházba. Fogadta őket Gosztonyi János okta­tási államtitkár, s a magyar nyelvet oktató, burgenlandi pedagógusok megbeszéléseket folytattak a Magyarok Világszövetsége vezetőivel is. A Magyar Hírlap című napilap hosszabb interjút közölt Tölly Ernővel és Seper Vilmos, felsőpulyai tanárral. Képünkön: dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára átnyújtja a Világszövetség aján­dékát. Balról: dr. Imre Samu, akadémikus, az MVSZ elnökségének tagja, Tölly Ernő és dr. Szabó Zoltán Willy Brandt Veszprém megyé­ben fölkereste Zirc nagyközséget, ahol meglátogatta a he­lyi termelőszövet­kezetet és a napkö­ziotthonos óvodát MTI — Vigovszki Ferenc és Tóth Ist­ván felv. WILLY BRANDT MAGYARORSZÁGON Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának meghívására hazánkban járt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszéléseken a két párt kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről tanácskoztak. A látogatás első napján Kádár János és felesége vacsorát adott Willy Brandt és felesége, vala­mint a kíséretében levő szociáldemokrata politikusok és feleségük tiszteletére. Budapesti programja során Willy Brandt a Magyar Külügyi Intézet felkérésére „Az enyhü­lés a politikai gyakorlatban” címmel előadást tartott. Föl­kereste az Egyesült Izzó gyárát, a Budapesti Történeti Múzeumot, majd ellátogatott a parlament üléstermébe, ahol nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlési ülésszak felszólalásait. Sajtótájékoztatóját a Gellért Szállóban tar­totta meg. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke fővá­rosi programja befejeztével több napos pihenésre Veszp­rém megyébe utazott, ahol a megye nevezetességeivel is­merkedve több helységbe is ellátogatott. Willy Brandtot elutazása napján Kádár János megláto­gatta szálláshelyén és közvetlen, baráti beszélgetésen át­tekintették a nemzetközi munkásmozgalom néhány idő­szerű kérdését. Willy Brandt látogatásáról közleményt ad­tak ki, amely egyebek között megállapítja: „A két párt képviselői az európai béke és biztonság erősítése érdeké­ben támogatják a helsinki záróokmány végrehajtására tett konstruktív lépéseket. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésének. Meg­állapodtak abban, hogy tovább folytatják a két párt kö­zött eddig kialakult érintkezésekeit és a párbeszédeket.” Novotta Ferenc felv. VAJDASÁGI DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége főtitkára fogadta a dr. Gosztonyi Já­nos oktatási államtitkár meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó dr. Mi­­lenko Nikolicot, vajdasági oktatási, kulturális és tudományos titkárt, és a vajdasági de­legáció tagjait: Vaszimije Damjanichot, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatóját, Végh Sándort, a Pedagógiai Intézet tanácsosát, valamint Milenko Nebrigicet, a jugoszláv nagykövetség első titkárát. Dr. Szabó Zoltán ismertette az MVSZ tevékenységét, részlete­sen beszélt az anyanyelvi mozgalomról, és megköszönte Milenko Nikolic közreműködését abban, hogy a III. Anyanyelvi Konferencián jugoszláv küldöttség is részt vett. Milenko Nikolic ismertette a vajdasági magyar anyanyelvi oktatás programját és gyakorlatát. Kifejtette, hogy a jövőben is célszerűnek tartja a jugoszláviai magyarok részvételét az anyanyelvi mozgalomban. Képünkön (balról jobbra): dr. Szabó Zoltán, Végh Sándor, Budai Imre, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, Vaszimije Damjanich, Milenko Nebrigic és Milenko Ni­kolic. Novotta Ferenc felv. A pécsi Zsolnay Porcelángyár készítette a nemes alapanyagok nagy részét a Geliért Pezsgőfürdő felújításához. A megújult fürdőt a nyár elején adják át rendel­tetésének MTI — Csikós Gabor felv. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom