Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-12-30 / 26. szám
Dr. Frederick Sweet, Washingtonban élő orvosegyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia meghívására huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodott, tudományos előadásokat tartott és kutatásokat végzett. * Verset küldött címünkre Bissdorf Vilma, a Német Szövetségi Köztársaságból. Mint írja, 45 évvel ezelőtt hagyta el hazáját, de lélekben örökké Magyarországhoz kötődik. Erről szól szép magyarsággal írott verse is. Az argentínai Valentin Alsinai A salzburgi Magyar Egyesület Magyar Dalkör az egyesületi „Magyar Gála ’78” rendezvényén sakkélet fellendítéséhez öt sakk- részt vett dr. Franz Klaring salzkészletet és sakkórát kapott a burgi polgármester, dr. Hans Magyarok Világszövetségétől. Katschthaler tartomány-főnök-Lapunk a közelmúltban cikket közölt Szondi Lipót 85. születésnapja alkalmából. Lauber Paula, Izraelben élő olvasónk, néhány adattal egészítette ki az általunk közölt Szondi-életrajzot. 1944- ben Szondi Lipót a bergen-belseni koncentrációs táborba került. Szondi itt is tanította az embereket — közöttük olvasónkat —, akik „Szondi apródjainak” nevezték magukat. * Dr. Kondor József neuwidei (Német Szövetségi Köztársaság) tanár és neves eszperantista, levélben számol be nyári magyarországi látogatásáról, amelyre 16 diákját is magával hozta. Hoszszú lenne felsorolni azt a sok eseményt és kellemes találkozást, amelyben a tíz nap alatt részük volt, ezért csak a levél zárósorát idézzük: „Tanulságos, üdítő utazás volt, érdemes lenne megismételni.” A képen a diákcsoport a Ferenciek terén. helyettes. A salzburgi Magyar Egyesület elnöke, Christian Gurschner, majd a salzburgi polgármester és a tartományi főnök rövid üdvözlő beszédben méltatták a magyar és az osztrák nép történelmi kapcsolatait, a két nép barátságát. Varga Béla követségi titkár megköszönte a tartomány és a város vezetőinek, hogy támogatják az egyesület kulturális munkáját. A Kongresshausban megrendezett bálon két magyar zenekar és neves énekesek szórakoztatták a csaknem hatszáz főnyi közönséget. Dr. Franz Klaring salzburgi polgármester megajándékozta a ..Magyar Gála ’78” közreműködőit. (Képünkön) Dr. Nagy János (USA), aki megnyerte a Szülőföldünk Rádió Honismereti pályázatát, a Magyarok Világszövetsége és a Szülőföldünk Rádió vendégeként két hetet Magyarországon töltött. A Magyar Pszichológiai Szemle 1978 T. számában Jarovinszkij Alexandr és Fabricius Ildikó a kétnyelvűség gyermeklélektanáról közöl tanulságos esettanulmányt. A szerzőpáros saját gyermekükön végzett megfigyeléseit elemzi. A gyermekkel mindkét szülő saját anyanyelvén beszélt, az anyanyelv és az „apanyelv” így egymással párhuzamosan fejlődött. A tanulmányról a kolozsvári Korunk számol be. * Szintén a Korunk hasábjain ír Balogh Edgár a Sarló-mozgalom indulásáról. Balogh Edgár a Sarló alapító tagjai közé tartozott. * Bukarestben, a Nottara színházban nagy sikerrel mutatták be Örkény István Tóték című darabját. Az Üj Élet kritikusa szerint Constantin Olariu fordítása „egészében hűen, teljes mélységében ás sokoldalúságában” adja vissza Örkény szövegét. * Az Igaz Szó, a román írószövetség lapja, őszi mellékletet szentel a romániai fiatal magyar íróknak. Ebben, versek és novellák mellett, a népművészet megfiatalodásáról is szó esik: Gagyi József a kolozsvári Táncház megnyitása alkalmából írt ünnepi gondolatokat. * A pozsonyi Űj Szó Krúdy Gyula születésének századik évfordulója alkalmából több oldalas megemlékezést közöl az utolérhetetlen stílusú, ironizáló íróról. Az összeállítást Móser Zoltán szerkesztette. •* A jugoszláviai Radnóti Sándor előadást tartott a budapesti Fiatal Művészek Klubjában a művészet szerepéről és értelmezéséről. Előadását az Üj Symposion közli. * Moldován Domonkos filmjei, a Halálnak halálával halsz, a Szerelmi varázslások és a Halottlátó kirobbanó sikert arattak a szomszédos szocialista országokban is. Temesvárott, az etnográfiai filmek IV. és V. biennáléján a legnagyobb érdeklődést keltették. Szombathy Bálint a jugoszláv Híd hasábjain közöl interjút a filmrendezővel. BOGNÁR OTTÓ-t keresi testvére, Zsuzsanna Győrből. A keresett 1938. április 13-án született Pápán, (anyja neve Szabó Mária) 1956 óta él külföldön. 1968-ban írt utoljára, akkor Angliában (London) lakott, nős, 5 gyermek HOHMAN GYULA (Körösladányon született 1929. december 22-én, anyja neve Csák Zsófia) feltehetően Ausztráliában (Geelong, Vic.) él. Keresi nevelőanyja Hohman Rezsőné Körösladányról. FALVAI JÓZSEF (Budapesten született 1911. november 18-án, anyja neve Max Mária) 1956-ban ment külföldre, az USA-ban (Kansas City) telepedett le. 1962-ben írt utoljára, azóta nem tudnak róla semmit. Keresi öccse, Pál, Budapestről. SZÉLES TAMÁS 1930 körül vándorolt ki az USA-ba. Detroitban telepedett le. Keresi rokona, Széles Miklósáé Nyíregyházáról, mert 1949 óta semmit sem tud a keresettről, addig rendszeresen leveleztek. SZUNYOGH ZSIGMOND (1923. május 1-én született, anyja neve Molnár Rozália) 1957 óta él külföldön, Brazíliában (Rio de Janeiro) telepedett le. 1,976 óta nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja Mezőtúrról. MEDVECZKY BÉLA (Budapesten született 1949-ben, anyja leánykori neve Kiing Anna) 1969 óta él külföldön. Utolsó ismert lakcíme az ausztráliai Melbourne-ből való. Hosszabb ideig nem adott életjelt magáról, majd 1976. november 3-án telefonon jelentkezett, jelezte, hogy rövidesen ír, de levele azóta sem érkezett meg. Keresi nővére, Helmeczi Béláné Gödről. PÁSZTOR BÉLÁ-t keresi édesanyja Szögligetről. A keresett Szögligeten született 1937-ben, anyja leánykori neve Pores Jolán. Pásztor Béla 1956-ban ment külföldre, s azóta járja a világot. Élt Ausztriában, Hollandiában, Ausztráliában, hol innen, hol onnan jelentkezett egy-egy levelezőlappal, de pontos címét nem ismertette. 1964 óta egyáltalán nem ad hírt magáról. ADALBERT SOPRONI-t keresi unokatestvére, Palotai Lászlóné Budapestről. A keresett Sopronban született 1912 júniusában, anyja neve Wölfinger Júlia. Foglalkozása nyomdász, kb. 1937 márciusában vándorolt ki Magyarországról, Franciaországban (Lacaune- Les-Bains) telepedett le. 1974 augusztusa óta nem tudnak róla semmit. SZABÓ LAJOS (Miskolc-Szirmán született 1930. április 6-án, anyja neve Kolozsváry Zsófia) 1956-ban külföldre ment, az USA-ban telepedett le. Utoljára 1973 májusában írt feleségének, aki Miskolcról keresi. SZEGEDI ISTVÁN (1926. augusztus 23- án született, anyja neve Radeczky Anna) 1956 óta él külföldön. Legutolsó ismert címe az USA-ból való (Madison Wis), 1962 októbere óta nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja Nagytétényből. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE BUDAPEST, H-1905. 26
