Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-12-30 / 26. szám
Hazánk kilenc nagyközségében különösen emlékezetes az idei óévbúcsúztatás. Barcson, Beretytyóújfaluban, Celldömölkön, Érden, Fehérgyarmaton, Körmenden, Lentiben, Pakson és Vásárosnaményben a városi rang elnyerését is köszöntik az éjféli koccintások. Több tízezer, lakóhelyét szerető és annak fejlődéséért munkálkodó ember érezheti úgy, hogy a városi címmel az egész ország ismerte el tevékenységüket. Egy település életének alakulását valóban döntően befolyásolja vezetőinek rátermettsége, s a lakosság közreműködése környezetük kulturáltságának megteremtésében. Ám a várossá érésnek csupán egyik mozgatója a patrióta buzgalom, amelynek számos történelmi, gazdasági és társadalompolitikai érvvel-indítékkal lés az elmúlt nyolc év alatt megháromszorozódott, ugyanakkor termelőszövetkezete is országos hírű. A Drávára kikötőt terveznek, s a kies folyópart akár üdülőterület is lehetne. A ma 16 ezer lakosú Berettyóújfalu üzemeibe — az ELZETT Művek gyáregységébe, a Tejporgyárba, a Ruhagyárba — több ezren járnak be a környékbeli falvakból. A város jelentőségét növeli, hogy Hajdú- Bihar megyében Debrecenen kívül csak itt működik kórház, mégpedig igen modern, jól felszerelt intézmény. A Marcal bal partján levő Celldömölk fejlődését az alapozta meg, hogy itt található az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, ahol napjainkban mintegy két és fél ezren dolgoznak. Négy és fél ezren pedig az utóbbi másfél évtizedben idetelepült üzemekben — A városi címtől avárosi létig kell találkoznia. Az a település fejlődhet várossá és kapja meg az ehhez szükséges központi támogatást, amely már egy ideje környéke központjaként is működik. s e szerepének kiteljesedését gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt hasznosnak ítélik meg. Áz országos településfejlesztési koncepció tizenhat fő irányelvben fogalmazza meg a városi cím elnyerésének előfeltételeit. Természetes követelmény például a megfelelő közművesítés, a bolthálózat, a szolgáltatások, az egészségügyi intézmények fejlettsége, s az, hogy a nagyközség oktatási és kulturális központjává is váljék környékének. Ha mindennek megvalósítása már jó úton halad, a városi cím — az ezzel járó nagyobb költségvetés és népesebb szakembergárda — még gyorsabb fejlődést tesz lehetővé. Hiszen az új városok vezetőinek, polgárainak még sokat kell tenniük azért, hogy valóban városi körülmények között élhessenek, s a bejárók, a városban dolgozó, vásárló avagy szórakozó környékbeliek is mihamarabb vidékük „fővárosaként” tekinthessenek a tegnapi nagyközségekre. Kilenc új város. Eredményeik, gondjaik, terveik részben összecsengenek, részben sajátosak. A gyors iparosodás például mindenütt a fejlődés kovászának bizonyult. Barcson az ipari termeja P ■a például a Kötöttkesztyű Gyárban — találnak munkát. A tizenkét és fél ezer lakosú város országos hírű intézménye a Kemenesaljái Művelődési Központ, amelyben 50 ezer kötetes könyvtárat és színháztermet helyeztek el. Érdet — Budapest egyik peremtelepülését — a fővárosi ipar vonzása növelte 45 ezer lakosú, hatalmas kiterjedésű nagyközséggé. A városi cím elnyerésének hírét itt még kevesen fogadták valóban városias környezetben, ám Érd fejlőjdésének meggyorsítása igen fontos a főváros számára is. A Szabolcs megyei Fehér gyarmat az emlékezetes 1970-es árvíz után kezdett egyre városiasabb külsőt ölteni. Központjában 500 lakásos lakótelepet alakítottak ki, üzletsorral, parkkal övezve. Nemrégiben járási kórházat avattak. Az alig tízezer lakosú város üzemeibe több ezren járnak a környékbeli falvakból is. A Rába bal partján fekvő Körmend vonzáskörzetébe 71 település tartozik, a várost 12 ezren lakják. Üzemei közül az Egyesült Gyógyszervegyészeti Gyár gyermektápszer gyára országos jelentőségű. Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karára távoli országrészekből is érkeznek diákok. Paks, e tizenegy ezer lakosú Duna menti község fejlődését az ország első atomerőművének építése indította el. Konzervgyárának termékeit bel- és külföldön egyaránt
