Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-11-18 / 23. szám

végzett amerikai cégek ré­szére. A magyar szecesszió korai méltánylása korántsem volt viszonzatlan. Dr. Ernyey Gyula, a budapesti Iparmű­vészeti Főiskola helyettes fő­igazgatója szerint a kor ma­gyar sajtója részletesen és rendszeresen adott hírt az Egyesült Államok életéről; ennek következtében aztán az amerikai iparművészet nem egy reprezentánsa Ma­gyarországra is eljutott, köz­tük a Rockwood kerámiák, a Tiffany-féle üvegáruk, vala­mint Ethel Reed, Edward Penfield és Maxfield Parrish plakátjai. A kiállításon bemutatott minden munka közül az amerikaiak leginkább talán a Zsoilnay kerámiagyár termé­keit ismerik. Ezek hamar népszerűek lettek, hiszen va­lóban egyedülállóak. Díszítő motívumaik a szecesszió leg­bensőbb lényegét adják visz­­sza — gyönyörű nők, hajlé­kony, kanyargós minták, eg­zotikus állatok — és egy ne­hezen utánozható technoló­giai eljárással kölcsönözték ragyogó, fémes mázukat. A hasonló fényű üvegtárgyak elterjedtek ebben az időben, de a fémes máznak agyagon való alkalmazása a Zsolnay­­tenmékek megkülönböztető védjegye volt. A vándorkiállításon bemu­tatott Zsolnay-darabok való­ban kiemelkedőek és joggal kelthetik fel bármelyik mú­zeum irigységét. Az egyik tárgy, egy pávakék árnyalat­ban ragyogó váza a magyar szecesszió képviselői közül talán a legelegánsabb. Apáti Abt Sándor díszítette egy vi­rágot szedő asszony alakjá­val. A tárlat keresztmetszetét adja a magyar szecessziós szobrászatnak és érmészet­­nek is, olyan alkotók révén, mint Beck ö. Fülöp, Berán Lajos, Ferenczy Béni, Lányi Dezső és Kisfaluéi Strobl Zsigmond. Az utóbbi erőtel­jes bronzba öntött három nő­alakja a bécsi szecesszió ha­tásáról árulkodik — ez nem csoda, hiszen a művész ott tanult. Lányi Léda és a hattyújának témája már 1912-ben is agyoncsépelt volt — de a szobor eredeti­ségről tanúskodik. Érdeklő­désünket felkeltheti a tény, hogy ő 1930 után az Egyesült Államokban telepedett le. A népművészet, mint a magyar szecesszió egyik for­& 1. A Voorhees Hall ad otthont a Rutgers Egyetem Művé­­'y szeti Galériájának v" 2. Vaszary János: Falusi pár. Faliszőnyeg a század elejé­' ről 3. Zsolnay váza, valószínűleg 1902-ből 4. Zsolnay-tál, figurával, eozinos fajanszból, 1905 körül 5. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1911-ben öntött bronz kis­plasztikája, a Finálé rása van csupán jelen a ki­állításon — mégis, több jeles példája is helyet kapott, el­sősorban hímzések és mázas kerámiák, A bemutatott tár­gyak közül figyelemre méltó egy kék gyapjúfonállal díszí­tett párna és egy remek ku­­zsu (rövid, ujjas ködmön), amelynek egyik részletét gaz­dagon kihímezték. Csodála­tos, hogy ilyen nehéz anyag­gal milyen finoman lehet dolgozni! A kiállított bútorok közül két darab — Horti Pál egy karosszéke és szekrénye — tükrözi legjobban a szecesz­­szió stílusjegyeit. A többiek inkább a hagyományos népi formákat alkalmazzák. Hor­­tira — tudjuk meg — tekin­télyes mértékben hatottak a müncheni, párizsi és londoni műhelyek; talán ez is ma­gyarázza e sajátosságot. A csinos üvegtárgyak közül egy réteges, színes maratás­sal készített váza ragad meg leginkább. Sovánka István virágmintákat használ rajta igen határozott modorban; a darab összhatása olyan szép és megmunkálása olyan biz­tos, hogy ez a művész talán több teret is kaphatott volna, mint amennyire mód nyílt a tárlaton. Ugyancsak felkel­tette figyelmemet a Schrei­ber üveggyárban készült nyeles pohár és kancsó. A katalógus közli, hogy a cég komoly elismerésben része­sült az 1900-as párizsi világ­­kiállításon — érthető, hogy miért. A vándortárlat csak röpke bepillantást nyújthatott a hatalmas és gazdag anyagba, és mégis az a benyomásunk támadt, hogy következetes művészi látásmód termékei­vel ismerkedtünk meg. Arról is meggyőződhettünk, hogy a magyar mozgalom többféle módon is kapcsolódott a kor­szak amerikai képző- és ipar­­művészeti törekvéseihez, s ez — egyéb érdemein túl — kü­lönlegesen érdekessé teszi e kiállítást szemünkben. A cikk magyar változatát RAAB GYÖRGY készítette 0. Bronz asztali lámpa a századforduló idejéből 7. Biró Mihály plakátja az 1900-as évekből 8. A Rutgers Egyetem Művészeti Galériája belülről 9. A legkisebb látogató A képeken szereplő tárgyak az Iparművészeti Múzeum, u Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár illetve a Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum tulaj­donában vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom