Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-11-18 / 23. szám
RÁKÓCZI MEZEJÉN Tíz éve még a szekér mellett álltak tók. Természetes például, hogy a rosszul termő határ lakói szívesebben keresnek munkát a biztos jövedelmet adó ipari üzemekben, tovább szaporítva a helyben maradók gondját. A rossz termőhelyi adottságú szövetkezetek hátrányát az állam kedvezményekkel igyekszik csökkenteni, megszüntetni azonban nem tudja. A hazai mezőgazdaság fejlődése legjobban e gazdaságok eredményeivel mérhető. Nógrád valaha az ország egyik legszegényebb vidéke volt. Nem végletesen az, mint mondjuk a Viharsarok — errefelé ugyanis alig volt nagybirtok és nem alakultak ki óriásfalvak, de földből meggazdagodni itt nem lehetett. Nógrád erdőkkel tagolt, aprófalvas vidék. A nagyüzemi gazdálkodás megszervezése ezen a tájon nehezebb volt, mint egyebütt. A dombokon a nagyteljesítményű gépek nehezen mozognak, az állattenyésztésnek szinte alig vannak hagyományai. A 'Romhány központú Rákóczi Mezeje Termelő-Vajon jövőre hány gazda megy az új kerámiagyárba dolgozni? szövetkezet hét község közös gazdasága. Határa ötezeregyszáz hektár, melyből azonban csak kétezernyolcszáz a szántó, ezerháromszáz a rét és a legelő. A gazdaság jogelődei nehezen A takarmányhegy alján boldogultak. A jelenlegi szövetkezet több gazdaság szakaszos egyesítésével alakult. Érdekes, hogy közülük a leggyengébb, a legnagyobb — a romhány i volt. Ennek „hozománya” csupán néhány milliós bankadósság volt. Három évvel ezelőtt tehát „Rákóczi mezején” nem sóik fű termett. Ma a gazdaság, ha nem is módos, de nem tartozik a megyében a szegények közé. A rossz földeken az utolsó három évben több mint háromszáz mázsa cukorrépa, negyven mázsa kukorica és negyven mázsa búza termett hektáronként. Ezek a hozamok még nem tennék derűlátóvá a helyi szakembereket. Sokkal inkább azzá teszik az állattenyésztés eredményei. A hét szövetkezet új vezetősége induláskor felkérte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkatársait: dolgozzák ki a helyi adottságoknak megfelelő, hosszútávú fejlesztési terveket. A tervekben az úgynevezett ágazati rendszer kimunkálása szerepelt. Ami a növénytermesztést illeti: az egyetem csupán öt főnövény termesztését javasolta. Emellett részletesen kidolgozták a korszerű állattenyésztés módszereit. A szarvasmarhától sokat várnak a nógrádiak. A gazdaság a korábbi magyartarka helyett a Német Szövetségi Köztársaságból hozott úgynevezett feketetarka tenyészállatokat vásárolt. A mostani állomány háromszázötven feketetarkából áll, számuk azonban jövőre már ötszáz lesz. Emellett hamarosan egy újabb jól tejelő tehénfajta érkezik a Német Demokratikus Köztársaságból. De nemcsak a fajták változtak, a tartás módja is megváltozott. Ez némiképp hasonlít az errefelé rég elfeledett Már az is nagy eredmény, hogy a korábban ráfizetéses gazdaság két ágazata, a juhászat és a tehenészet megyeszerte jó hírű. A szövetkezet tagjai idén a természetbeni juttatásokon kívül havi háromezer forintos jövedelemre számíthatnak. Mindent összevetve, nem keresnek rosszabbul, mint a jól fizetett romhányi ipari munkások. Ez pedig a sovány nógrádi földeket ismerve, szép eredmény. Kép és szöveg Megay László » Ezt a vidéket ritkán látogatják külföldi mezőgazdasági szakemberek. A küldöttségek útja rendszerint az alföldi vagy a déldunántúli módos gazdaságokba vezet. Ez természetes. A mi mezőgazdáink is jól teszik, ha az Egyesült Államokban Oregont keresik fel, ha a legújabb kukoricatermesztési módszerekre kíváncsiak. Ám. az amerikai mezőgazdaságra sem az oregoni termésátlagok jellemzők, mint ahogy a hazai állattenyésztés színvonala sem mérhető a bábolnai gazdaság teljesítményeivel. A magyarországi mezőgazdasági üzemek egyharmada kedvezőtlen körülmények között dolgozik. Vagy földjeik gyenge minőségűek vagy a domborzati viszonyok gátolják a nagyüzemi termelést. Megesik az is, hogy a környéken nincs elegendő munkaerő. A leggyakoribb azonban, hogy ezek a hátrányok együtt, egy helyen találha-Szép táj — sovány földek Errefelé még hagyományosan építkeznek rideg szarvasmarhatartáshoz. Az állatok szabadon és többnyire a szabadban vannak, ezért gondozásukhoz kevés eszköz és ember szükséges. A hozamok így is tiszteletre méltóak. Az első bor jas tehenek fejési átlaga évenként négyezeregyszázharminchét liter. A tehenészetben a tartásmód ellenére szinte mindent gépesítettek, a takanmánytermesztéstőí a szállításig, a fejőstől a tej előfeldolgozásáig. Ezt részben kényszerből tették, az 5100 hektáros gazdaságban ugyanis csupán 450-en dolgoznak, és a létszám — nem utolsósorban az ipartelepítés miatt — állandóan csökken. A szövetkezet vezetői szerint az' elvándorlás gyorsabb a kívánatosnál. Az emberek helyére csak gépek állhatnak, de ezek ára nem csekély, választékuk sem akkora, mint amekkorára szükség lenne. A hazai mezőgazdaság egyre több nehézgépet használ, ezek azonban drágák, és az itteni dombokon nehézkesek. Márpedig kistrak torokkal a nagy határ nem művelhető. A kis teljesítményű gépekhez különben is több kezelő keli. Aki pedig gép mellé vágyik, szívesen veszi, ha a gép fedett, fűtött csarnokban áll. Ilyen igen sok épül Romhányban a Kerámia Műveknél. A gyár gyorsan fejlődik és jól fizet. A gazdaság úgy segít magán, ahogy tud. Több ipari kisüzemet tart fenn, ezek jövedelmét mezőgazdasági gép vásárlására fordítja. Gyártanak műanyag zacskót, fonalelőkészítést vállalnak az Űjpesti Gyapjúszovőnék. Van homokbányájuk és egy kis szeszfőzdéjük is. Az idei időjárás, országszerte, így Nógrádban is, szeszélyes volt Sok növény a vártnál rosszabbul fizetett, egyes kultúrák hozama még kétséges. A kukorica például még sok éjszakát tölt a szabadban, addig lehet eső, lehet fagy. Ennek ellenére bizakodóak a romhány i szövetkezet gazdái.-a* Fehér, feketével 7