Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-10-21 / 21. szám
SZÍNHÁZI ÉVAD A FIATALÍTÁS JEGYÉBEN Erőteljes színházi mozgásokkal indult az 1978—79-es színházi évad Budapesten. A korábbi 25. színházból és a Déryné Színházból már a tavalyi szezonban megalakított Népszínház után még a tavasszal új vezetést kapott a Nemzeti Színház is. A legerősebb vidéki alkotóműhelyekből kapott főrendezőt (Székely Gábort Szolnokról) és vezető rendezőt, illetve rendezőt (Zsámbéki Gábort és Ascher Tamást Kaposvárról) — ezenkívül ide szerződtek e társulatok legkiválóbb tagjai is. Így az új igazgató, Nagy Péter akadémikus joggal mondhatta egy nyilatkozatában, hogy a fiatalítások után a régi gárda legjobb erőivel ez lett az ország egyik elit-társulata. És hozzátette: „A Nemzeti Színháznak mindenekelőtt élő színháznak kell lennie, amelynek az a sajátos feladata, hogy a jó értelemben vett hagyományost és a modernet ötvözi. Nyitva kell lennie felfogásban, játékban és bizonyos mértékben műsorában is az újító tendenciák előtt, de nem szabad szakítania saját hagyományaival sem.” Ennek megfelelően a Nemzeti hagyományosan a Bánk bánnal nyitott és repertoáron tartotta legjobb klasszikus és modern produkcióit, de már november végén jelentkezik az első Székely-rendezéssel (Büchner: Danton halála, Kállai Ferenccel és Kálmán Györggyel), majd januárban Zsámbéki az Éjjeli menedékhellyel mutatkozik be itt. Ugyan ő rendezi az évad második feflében Arnold Wesker: A konyha című darabját, míg Asher élő klasszikusunk Weöres Sándor: Szent György és a sárkány című színművén dolgozik. Éjszakai előadásban Maróti Lajos egy monodrámáját és Mrozek: Emigránsok című alkotását tervezik. Űj igazgatót kapott az Operaiház. Fennállása óta leghosszabb ideig vodt direktor a dalszínházban a most nyugalomba vonult Lukács Miklós: 12 esztendeig. Tőle a stafétabotot most Mihály András vette át, s ezzel egyidejűleg a főzeneigazgatói posztot zeneművészetünk kiválósága, Ferencsik János tölti be újból. A most nyílt 95. évadba első előadáson már ő vezényelte Bartók Kékszakállúját., és ígérete szerint időt szakít majd rá, hogy sűrű hazai és külföldi elfoglaltsága mellett a repertoár más darabjainak előadásain is a karmesteri dobogóra léphessen. Az első bemutató az elmúlt hetekben mindjárt színházi ősbemutató volt: a fiatal Balassa Sándor operáját — Az ajtón kívül —, amelyet Wolfgang Borchert azonos című drámájának szövegére írt, az első szereposztásban vendégként Lehel György vezényli. Ő volt ugyanis a korábbi rádió-bemutató dirigense is. A rövid dalművel egy műsorban Monteverdi ritkán játszott Tankréd és Clorinda párviadala című színpadi oratóriumát adják, amelyhez Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója írt koreográfiát. (Ezt adták elő az idén indült pécsi nyári színházi rendezvények során is.) Ha már a balettnél tartunk, csemegének ígérkezik az a négy egyfelvonásos, amelynek kettős szereposztása január 13—14-én mutatkozik be, Fodor Antal, az Operaház fiatal koreográfusa munkája nyomán. Az egyfelvonásos balettek zeneszerzői Vivaldi, Rossini, illetve Penderecki és a magyar Bozzay Attila. Sztraviszkij, Schönberg és Glazunov, a szerzői viszont annak a szimfonikus balettestnek, amelyet májusban külföldi vendég-koreográfusra kívánnak bízni. S ha már vendégekről esik szó, fellép az Operában az évad során (előreláthatólag a Walkürben és az Istenek alkonyában) a kitűnő svéd Wagner-énekesnő, Berit Lindholm; hallani fogjuk a jeles bolgár basszistát Nikolaj Gjuzelevet és az Olaszországban élő, ugyancsak bolgár szopránénekesnőt, Raina Kabainaskát is. Máris lekötötték a kitűnő ölasz Guiseppe Papane-t egy előadás vezénylésére. Márciusban több előadásra Pestre várják a Moszkvai Nagy Színház balettegyüttesét is. A már említett új alakulattól, a Népszínháztól életrehívásának bizonyítását várja a fővárosi közönség. Várszínházi otthonukban már megtartották az első bemutatót: a berlini Brigitte Soubeyran állította színpadra Brecht Egy fő az egy fő (Mann ist Mann) című darabját Törőcsik Marival és Iglódi Istvánnal. Iglódi mint rendező is bemutatkozik januárban (Vízkereszt). Most folynak Marlowe Doktor Faustusának próbái; a Kecskemétről felszerződött Gábor Miklós játssza a címszerepet. Gábor egyébként a tervek szerint rendezőként is bemutatkozik: Füst Milán IV. Henrikjét kívánja színpadra állítani, amelynek évtizede főszerepét játszotta. A Népszínház másik otthonában, a Józsefvárosi Színházban (a volt Déryné fővárosi otthona) többek közt a Rómeó és Júlia, a Liliom és Genet Cselédek című darabja 'látható; ezeket a produkciókat viszi a színház vidékre is. Hogy a Vígszínházról is essék szó, fiatalokra bízta a kamarateremben, vagyis a Pesti Színházban Várkonyi Zoltán igazgató-rendező Romain Weingarten A nyár című groteszk játékának főszerepeit. A Vígszínház NDK-beli turnéja után Déry Képzelt riportját és Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című ugyancsak zenés játékát vitték) most mutatta be Marton László rendezésében a tehetséges fiatal író, Bereményi Géza Légköbméter című darabját; az anyaszínházban pedig ugyancsak ifjú rendező. Valló Péter állítja színpadra a lengyel Witold Gombrowitz Operett című művét. A Madádhban Huszti Péter és a hirtelen berobbant Kiss Mari, valamint Psota Irén, Márkus László és Haumann Péter játszik a Pygmalionban; a Madách Kamara Gyárfás Miklós egyfelvonásosokat mutatott be korábbi repertoárdarabjai mellett. A József Attila ismét népszerű arcát mutatja Goldoni Hazugjával (rendezi a fiatal szolnoki Csiszár Imre) és Bannermann—Brooke Week-end a tengerparton című komédiájával. Ugyancsak a szolnoki vendégművész, Ivánka Csaba ját„ szik Voltaire Candide-jának színpadi adaptációjában, amelyet Gosztonyi János főrendező állít színpadra a Radnóti Színpadon. Az egyre inkább magára találó együttes jó pódiumi programokkal kecsegtet az évad folyamán. Várakozás és némi hírlapi via előzte meg a legújabb színházi alakulat, a korábbi Kamara Varieté helyén települt Játékszín első szezonját. Ennek az úgynevezett „befogadó” színháznak önálló társulata nincs: az a feladata, hogy színházi szakemberek alkalmi társulásainak szabad fóruma legyen. Hogy ez mennyire sikerül majd, azt a jövő dönti el: indüló szezonjában inkább csak korábbi produkciók átvételeivel találkozunk. Moliere, Gogol, Dürren matt egyfelvonásosokkal, egy báb- és egy pantominprodukcióval, valamint Kozák András „egyszemélyes’-’ Hamletiével, amelyet a Kaláka együttes közreműködésével már sikeresen adott elő az Egyetemi Színpadon. Az erőteljes személyi mozgásokkal, a fiatalok és vidéki tehetségek „betörésével” induló évadtól a fővárosi közönség egy ígéretes színházi korszak bevezetőjét várja. Lukács.v András Az Astra bábegyüttes MTI — Benkő Imre felvétele Sok szó esik Magyarországon az utóbbi évtizedben az életforma változásáról. Ennek következménye az is, hogy az emberek nagy tömegei keresik az öröm nemesebb forrásait: gyönyörködni akarnak a művészetekben, élvezni akarják magát az alkotást is. A hatvanas években rohamosan szaporodtak a pinceklubok, amelyek az önkifejezés formáit keresték, kutatták. Kiterebélyesedett az amatőrmozgalom. Most, a hetvenes évek végén megfigyelhető az is, hogy a mozgalom első hulláma számos „hivatásos” amatőrt nevelt ki, olyanokat, akik lelkes és hozzáértő hívei — szervezői, irányítói, népszerűsítői — lettek a mozgalomnak. Ez minőségi változást eredményezett. Az amatörmozgalom irányítása a Népművelődési Intézet feladata. Debreczeni Tibor osztályvezetőt kértük meg, válaszoljon kérdéseinkre. — Az amatörség lényege, hogy valaki kedvtelésből foglalkozik valamivel. Az amatőrmozgalom miként befolyásolja az amatőrök tevékenységét? — Az, hogy mi mozgalomról beszélünk, azt jelenti : a spontán önkifejezés állandóvá válását segítjük elő. A mozgalommá szerveződés az amatőr csoportosulásokat magasabb szintre emelte. Éppen a mozgalom révén kerültek 'be az amatőrök a magyar szellemi élet áramlásába. A Népművelési Intézet, mint a mozgalom irányító testületé 1967-től a közóletiség felé igyekezett utat nyitni az amatőrök számára, a friss és eredeti gondolatok és megoldások felé terelte őket. Úttörő volt e tekintetben a tataibányai Bányász Színpad, a Szegedi Egyetemisták Színpada, a Budapesti Pinceszínház, a zalaegerszegi Reflex Színpad, a győri Arrabona Színpad. Ezek merész, színvonalas produkciók egész sorát hozták létre. — Kétségtelen, hogy reneszánszát éli nálunk az amatörség. Ennek nyilván anyagi okai is vannak. — Az amatőr csoportok működése pénzbe kerül ugyan, de nem ettől függ, hogy megalakul-é, s milyen eredményt ér el egy csoport. Sokkal nagyobb súlylyal esik latba, akadnak-e megfelelő képzettségű vezetők. Ám, nehogy azt higgye, ki akarok térni a kérdés elől: az intézet közvetlenül nem támogatja anyagilag a csoportokat. Ez a tanácsi, szövetkezeti és szakszervezeti művelődési házak dolga. Mi közvetetten, pályázatok meghirdetésével segítjük, orientáljuk őket. A vezetők képzése és továbbképzése azonban a mi feladatunk. Néptánc-oktatókat, koreográfusokat és színjátszó csoportokat vezető rendezőket képezünk, akik működési engedélyt kapnak, rendezhetnek tehát és oktathatnak, s munkájukért tiszteletdíjat vehetnek fel. Mi dolgoztuk ki az amatőrcsoportok minősítési rendszerét is. Két évenként kerül sor az alapminősítésekre, amelyeken egy-egy megye csoportjai vesznek részt. Az itt kiválóan megfelelt minősítést kapott csoportok részt vehetnek az országos minősítésen, amely már fesztivál jellegű, s amin arany, ezüst és bronz fokozat érhető á. Két aramy fokozat megszerzése után úgynevezett kiemelt csoport kategóriába kerülnek a versenyzők, ők alkotják az élmezőnyt Az ő csoportjaikat küldjük nemzeti és nemzetközi fesztiválokra. — Gyakran szerepelnek amatőr csoportok a televízióban és a rádióban. — Ez is a mozgalommá válásnak köszönhető. A legjobb amatőr csoportoknak az intézet megszervezi a publicitást is. Ezért a sok nyilvános szereplés és a gyakori alapos, elemző kritika a sajtóban. Kórusaink és néptánccsoportjaink már rég világszínvonalúak. Egyre népszerűbbek az amatőr irodalmi és színjátszócsoportok, a táncházak, a bábcsoportok, s egyre többen foglalkoznak a népi iparművészettel, a képzőművészettel, a filmmel és a fotózással amatőrként. Feltűnő az amatőr filmesek számának gyors növekedése. Újabban az amatőr pop-zenei csoportok is népszerűek. — A Népművelési Intézetnek saját nyomdája van. — Igen, erre módszertani kiadványaink miatt nagy szükségünk van. A százezreket magába tömörítő amatőrmozgalomnak szüksége van arra, hogy megfelelő ajánló és módszertani irodalommal lássuk el. Intézetünkben külön kutatási osztály működik, mely tudományosan értékeli az amatőrök szerepét, előkészíti és segíti további fejlődésüket. Amatőrök és amatőr csoportok akkor is működtek nálunk, amikor még nem beszéltünk mozgalomról. Ezek közé tartozik az Astra bábegyüttes, amely huszonnégy esztendeje alakult Vízvári László vezetésével. Tagjainak többsége a. Népművelési Intézet tanfolyamán tanulta meg a bábozást. Az együttes jelenleg tizenhét tagot számlál, akad köztük sebészdoktor, nyomdász, porcelántervezíő, diák, munkás és grafikus. A bábművészet iránt érdeklődőknek aligha kell bemutatni Vízvári Lászlót, az együttes vezetőjét, a budapesti Mikszáth téri gimnázium tanárát, hiszen nemzetközi bábkörökben világszínvonalú rendezőként tartják számon. Az Astrában bábozott Hollós László is, aki ma a világhírű budapesti Bábszínház rendezője. A Bábszínháznak' különben tizenegy bábszínészt is adott az együttes — így válik művészetté az amatörség. Az együttes alapító tagja Kós Iván, az Európa-szerte ismert bábtervező is, aki feleségével és gimnazista fiával az együttes folyamatosságának jelképe lehetne. Az Astra 1966-ban és 1973-ban elnyerte az UNIMA (a Bábművészek Nemzetköz Szövetsége) különdiplomáját és kétszer kapta meg a Magyar Népköztársaság Kiváló Együttese címet. Természetesen sokat utaznak, szerepeltek Svájcban, Lengyelországban, Belgiumban, Csehszlovákiában, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, az Amerikai Egyesült Államokban. Egy franciaországi nemzetközi fesztiválon franciául adtak elő Bartók zenéjére egy bábjátékot. Utazásaikat a pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház (népszerű nevén: Osili) fedezi. Próba — és fellépési lehetőséget is itt kapnak. A Csili állja a Csalogány utcában fenntartott műhelyük költségeit is, ahol maguk tervezik és készítik bábjaikat és a világítási berendezéseket. A műhelyben az esztergagéptől a körfűrészig minden felszerelésük megvan, (ősz Szabó Antóniának, az együttes tagjának a bábjai sokszor már feltűnésükkor tapsot kapnak.) Évente ötven előadást tartanak a művelődési háznak és közönségének. Fellépnek egyetemi klubokban és kollégiumokban, üzemekben, művelődési házakban is, tulajdonképpen mindenütt, ahova hívják őket. Az Astra amatőr együttes, amely művészi produkciókat hoz létre. Az amatőrmozgalomhoz tartozik, ám — több másik csoporttal együtt — a mozgalom élvonalába küzdötték magukat. Az ő sikereik jelzik; az amatőrmozgalom minőségi változáson megy át napjainkban Magyarországon. Dutka Judit <4 13
