Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-09-23 / 19. szám
A A közelmúltban vetítette a magyar televízió Az autó története című filmsorozatot, amelyből áttekintést szerezhettünk a gépkocsigyártás fejlődéséről a hőskortól napjainkig. A képernyő tanúsága szerint, olyan múzeumba illő (némelyikük egyenesen onnan is kanyarodott a kamerák elé) autómatuzsálemek keltek ismét életre, amelyek első próbaútját majdnem száz esztendő választotta el a filmszereptől. Meglehetősen kevés ilyen egyedi gyártású, autótörténeti emléket sikerült épségben megőrizni, amelyben döntő szerepet játszott az Európát nem kímélő két világháború. Szerencsére azonban mindig akadnak lelkes emberók, akik egy csavarhoz, egy elárvult fa-kül'lahöz, netán egy szemétdombra hajított benzinporlasztóhoz hozzá tudják képzelni azt a gépet, amelynek alkatrésze lehetett. Az ilyen megszállottnak is nevezhető emberek számára azután „mindössze” három-négy esztendeig tart, amíg autótemetőkből, roncstelepekről szerzett alkatrészekből, archívumokban őrzött szaklapokból összeállítják a gépkocsit, amelynek minden alkatrésze eredeti, vagy legalábbis annak kézimunkával elkészített pontos mása. Ez utóbbi módszerről tájékoztatott az Uppsalából. az Esztergomi Veteránautók Találkozójára érkezett magyar származású Klein házaspár, akik ilyen módon találtak rá az 1908-as gyártási évű Gregoire típusú GURULÓ TÖRTÉNELEM Ezzel a felszereléssel az egyik leghíresebb francia veteránautó szépségversenyen, a „Concours élégant”-on is díjat lehet nyerni. Megjegyzendő, hogy Klein úr ruhája, áz eredeti mintájára — budapesti szalonban készült . Gábor Viktor felv. gépkocsijuk egyik alkatrészére. Ez volt a Gregoire második megszületésének napja. Ebéd közben jön meg az étvágy, tartja a magyar közmondás, amely svéd honfitársaink esetében is igaznak bizonyult. Az első eredményes próbálkozás után újabb autórégiségek felkutatására vállalkoztak. Az elmúlt években Lars Klein idősebbik fia már az európai versenyeken egy T-Forddal szerepelt, amely ugyancsak alkatrészenként került a család tulajdonába. Ha már újjászületett az autó, s a maga nemében már tökéletes, és sorra szerzi a díjakat a rallyversenyeken (legkivált szépségéért), akkor valami újat is ki kell találni. Valamit, ami még tovább tökéletesíti a gépkocsi megjelenését. Ez pedig a korhű ruha és a felszerelés. Ennek megtervezése és elkészíttetése Kleinné feladata volt. Ez korántsem könnyebb, mint a műszaki dolgok kivitelezése, hiszen át kell böngészni a Gregoire fiatal korát idéző századfordulós divatlapokat, amelyek kimerítő tájékoztatást nyújtanak a kor útiruha divatjáról. A kalapoktól az autósszemüvegen át, a gépkocsi csomagtartójára szíjjazandó réz-záras, bőrből készült útikofferig. Kleinék mindezt hobbynak nevezik, mint más a pecázást, a papírszalvétagyűjtést. Én azonban korántsem öncélú, de értékmentő, nemes szenvedélynek tartom. (lintner) Születésének »0. évfordulóján, még élete derekán írt költeményével emlékezünk meg Füst Milánról, a magyar szabadvers egyik megteremtőjéről; komor pátosza, biblikus és görögös irásmodora, a lét alapvető kérdéseit keserű sorokban megfogalmazó lírája nagy hatással volt az utána kővetkező nemzedékre. Nagy művész volt, pedagógus és — bölcs. Szenvedélyesen ostromolt témája volt a halál. A halál diadalát látta mindenütt, de nem tudta kiirtani magából az ész győzni akarását és a reményt. FÜST MILÁN öregség Hol vagytok 6 szemeim, kik oly áldottunk véltetek egy. arcot? S hol vagytok ó csodálatos füleim is, amely oly hegyes lett, mint szamáré valamely édes-bús nevetéstől? S hol vagytok fogaim, ti vérengzők, kiktől felserkent nemcsak a szamóca, de az annál duzzadtabb és pirosabb ajak is? S hol vagy te mellemnek oly irtózatos dalolása? S hol a kin és hol az áldás, amelyet most hiába keresek eszelős utaimon, görbe bottal a kezemben? Loholni bolondul? Kergetni az őzet, az őzlábút s utána ledőlni, susogni, nem is neki, de a holdnak ... Holmi rejtelmekről, amelyeket senki sem érthet egészen s amelynek zaklatott boldogság mindenkor a neve.. Hol vagytok ti mozgalmak és fekete átkok? örök sietés? Hol a mohó száj s hol a nevetésem? Úristen, hol a nevetésem s a tárgytalan zokogás is: Mikor dongó hajnalodások vértelen meszsziségei! hányszor Leborultam a sötétben elétek! Halgass rám óh ifjúság. Volt egy öreg görög egykor. Ki felemelte két kezét, mint a szobor s az ifjúságát visszakövetelvén Mondott aiszchyloszi átkot arra, aki tette, hogy így meg kell az embernek öregedni. Félig vakon állt a helyen, csupa sugárzásba merülve, — ősz haját verte a szél is S pisla szeméből könnyei hulltak az Istenség magasztos lábai elé. S mégis szava dörgött, szavától megállt a * malom, megrendültek a dombok S az ötéves kos is felemelte rá a fejét, — Ámde az Istenség Nem nézett rá, nem felelt akkor az öregnek. Sírt az Istenség. Mert, mintha dobokat vernének a fülébe, tompa dobot S erre felelne a hegyomlás s e hegyomlásnak felelne a tenger... Oly naggyá nőtt meg előtte s oly szentté az öregség ősi nyomora. Mert hisz ott állt ő már önnön sírja előtt s még mindig pörölve a széllel. S még egyszer hangoztatni akarván igazát, mielőtt elomolna ... S aztán hát elment persze, — csend lett végül is e vidéken. De a szívében is csupa csend volt már akkor, el ne feledjük s egy másik, még nagyobb figyelem ... S feje körül tompa derengés. 1940. Új magyar film K.O Forgatókönyv: Müller Péter; operatőr: Zsombolyai János; zene: Berki Géza, Presser Gábor; rendező: Rényi Tamás; főszereplők: Cserhalmi György (Csüngi), Kiss Mari (a felesége), Juhász Jácint (Vörös Jóska), Sáfár Anikó (a felesége), Bencze Ferenc (Csüngi apja), Inke László (az edző). IP Vidéki ökölvívócsapat mérkőzik Budapesten. Csüngi, a csapat reménysége, feleségét és két gyermekét is magával hozza, akiket elvisz az apjukhoz is. Édesapja, becenevén Drakula, a hajdani nehézsúlyú bajnok tüdejét meg kellene operálni, de az öreg hallani sem akar erről. Szeretné megérni, hogy fia bajnok legyen. Az edző szerint most itt az alkalom. Hogy felrázza barátját, azt javasolja, üssön egyet-kettőt a fiával, próbálja ki, milyen formában van a gyerek OA mérkőzésen Csüngi szorongva nézi, Vörös milyen behízelgő modorral beszélget a sportág vezetőivel. Edzője nyugtatgatja, s elismétli a taktikai utasítást: okosan boxolni, nem verekedni. Csüngi kételkedik, szerinte csak akkor győzhet, ha kiüti ellenfelét. A közönség lelkesen biztatja. Csüngi az edzői utasítás szerint viv, és hamarosan maga mellé állítja a közönség kórusát Csüngi és ellenfele Vörös Jóska, gyerekkori barátok. Vörös olimpiai bajnok, sztár, aki mögött Csunginak mindig csak a második hely jut. Csüngi megtudja, Vörös Jóskának sikerei ellenére sok a problémája, most válik a feleségétől. Csüngi és a csapat költözteti új lakásba Vörös Jóskát, akinek a felesége rossznéven veszi Csungitól, amiért segit Jóskának abban, hogy öt elhagyja. Csüngi megtudja: az asszony változatlanul szereti Jóskát, bárt a fiú ezt nem hiszi el ^Eredményhirdetés: pontozással győz Vörös József. Az edző bevallja: tévedtem. Csüngi apja az igazságtalanságot látva haza akar menni, de fiára való tekintettel marad: ő adja át a díjakat. Vörös az emelvényen Csunginak nyújtja kezét: „Te voltál a jobb” — mondja Somogyi Lia összeállítása
