Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-07-15 / 14. szám
A VEZÉRIGAZGATÓ izgalmas kísérlet valakit szemhúsz év előtti önmagával. Egy réis gyakran meghökkent, elgonilven voltam? Persze megmaradnak a jellegzetes vonások, mégis milyen sok a változás! De vajon, mi az eredménye az összehasonlításnak egy belső portréval? Egy 1960-ban készült riportalanyról mit tudhatunk meg ma, közel két évtized múltán? A helyszín ma is a Lőrinci Fonó. De a gépsorokat azóta modernizálták, kevesebb kézre van szükség, az arcok is újak. És hiába indulunk el a gépteremben a „kapitányfülke” felé — már más ül az üvegkalitkában. Hol van a mi húsz év előtti mérnöknőnk? Udvariasan az irodaépület első emeletére irányítanak. Az ajtón, melyen belépek, ezt olvasom: Vezérigazgató. S nem csupán a Lőrinci Fonó, hanem a Magyar Pamutfonóipari Vállalat, azaz: egyesített hat gyár vezérigazgatója. Ha a régi képre gondolok, a mosolya, ahogyan Krauth Pálné hellyel kínál, ugyanaz, mint egykor az üvegkalitkában. Csakhát most egy hosszú tárgyalóasztal végében foglalunk helyet. A fonónőből lett mérnök, a mérnökből lett vezérigazgató a vállalatról beszél. — A Lőrinci Fonóból, a Kaposvári Textilművekből, a Miskolci Pamutfonóból. a Váci Pamutfonógyárból, az Újpesti Cérnagyárból és annak nagyatádi leányvállalatából — egyetlen nagyvállalat létesült Ezekben a gyárakban tiszta pamutfonalat és mesterséges keverésű fonalat állítunk elő. Mi gyártjuk — pontosabban az újpesti gyár — a varró- és hímzőcérnákat, azokat a finom selymes, minden színárnyalatban csillogó fonalakat, amelyekből a mezőkövesdi, kalocsai asszonyok készítik a világ minden részén keresett, s megcsodált hímzéseket. Saját magáról faggatom: Van-e valami titka annak, hogy fonónőből vezérigazgató lesz valaki? — Nincs ebben semmi titok, de nagyon sokat segített az, hogy a gépnél kezdtem, majd valamennyi fokozaton végigmentem. Aztán megismertem nemcsak a gyár, hanem az egész iparág szakmai és gazdasági struktúráját, lehetőségeit, gondjait és feladatait. Szakmai tudása, látóköre állandóan gazdagodott, s mint a vállalat nyersanyagosztályának vezetője beutazta az egész világot. — Pontosabban, a világnak azokat a tájait Ázsiától Afrikáig s Dél-Amerikáig, ahol a gyapot terem. Az ember azt hinné, hogy a lőrinci fonógépek és az európai modern gyárak és a nyersanyagtermelés ismerete elég ahhoz, hogy vezérigazgató Horgolt szélcsipke legyek. Nem így van. Az új beosztáshoz újfajta ismereteket kell szerezni, el kell sajátítani a vezetés tudományát. Szerencsére, nemcsak Szudánban és Kolumbiában jártam, hanem megfordultam vidéki gyárainkban is, és jó kapcsolatot építettem ki a munkásokkal, a műszáki és gazdasági vezetőkkel. — Akkor hát, ami a vezetés tudományának elsajátítását illeti — sikerülni fog? — Olykor — látva az előttünk tornyosuló feladatokat — én is felteszem magamnak ezt a kérdést. De ez nem olyasmi, amire igennel vagy nemmel válaszolhat az ember. Ez olyasmi, amiért a napi és a távlati problémák megoldásával folyamatosan meg kell küzdeni. — Mint nő, nem ütközik sajátos nehézségekbe? Elmosolyodik. — Amikor néhány éve Brémában elvégeztem egy speciális gyapotminősítő tanfolyamot, a földkerekség minden országából érkezett résztvevők közt én voltam az egyetlen nő. Nos, bizonyítanom kell, vontam le a következtetést. Azt hiszem, ez ma is érvényes. Megkérdem, emlékszik-e, hogy csaknem húsz év előtt azt mondta: „Az izgat a legjobban, hogyan lesz a tömör, szürke gyapotbálákból fátyolos, leheletfinom fonal.” Vajon most mi izgatja a legjobban? — Ma az izgat: hogyan alakul át a fonal, a gyár terméke, sőt, hat gyár terméke, népgazdasági értékké. De azért ma sem tudok úgy elmenni egy gyapotbála mellett, hogy ne húzzak belőle néhány szálat. Ha a régi képet nézzük, a riporthoz készült fotón a fiatal mémöknő egy copfos kislány és egy pisze kisfiú kezét fogja. Ma a copfos kislány a televízió munkatársa, a pisze kisfiú — pilóta. Akkor az volt a riport címe: Jutka. Így, egyszerűen, közvetlenül. És bár kedves közvetlenségét Jutka megőrizte, úgy vélem, a mostani riport élére mégis ez a cím kívánkozik: Vezérigazgató. Soós Magda Krauth Pálné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója j HARS LÁSZLÓ ( A borjú és az újkapu Volt egyszer egy tehén s annak egy borja, ; úgy hívták, hogy Bimbó. Ez a Bimbó egy ! • nap elcsellengett a legelőn. Anyja váltig I óvta s mondogatta: Vigyázz, eltévedsz, és nem leled meg a hazavezető utat. De Bimbó nem hajlott az anyai szóra, mindegyre csak azt felelte: Tudom én jól az utat, ismerem én jól a kapukat; csak végigkocogok a főutcán, csak befordulok a hetedik !j kapun, azon a kidőlt-bedőlt ócskán, s máris odahaza vagyok a jó meleg istállóban, a jászol mellett. : Addig hajtogatta ezt, míg alkonykor egyedül maradt a legelőn, de talán még az egész kerek világon is. No, egyet se búsült, kapta magát, s haza indult. Végigkocogott az utcán, egészen a hetedik kapuig. Ott kellett volna várni rá annak a kidőltbedőlt, ócska kapunak. De bizony nem volt sehol. Bimbó egy újdonatúj kaput látott; faragott oszlopain tarka virágok virítottak, zsindelyes tetején hanyatt esett a lenyugvó nap utolsó sugara. Ugyancsak gyönyörűséges új kapu volt, de Bimbónak jobban tetszett volna az a régi, az a rozzant. Farkát felvágta, rúgta- | tott végig a főutcán, bőgve; kettő, három, !| i négy, öt, hat, hét... S amikor a héthez ért, ismét csak ott állott, í ahol az imént. Megállt Bimbó az új kapu | I előtt, s csak nézett keservesen. Bemenni i I nem mert, elmenni félt, hát csak álldogált [ és bámulta az új kaput... Be is alkonyodon, be is esteledett, ő csak állt és bámult. i Talán még most is ott áll, talán most is :| ott bámul, de úgy bámul... Nohát, szakasztott úgy bámul, mint borjú az új kapura. KI A SZABADBA 1. sor: a 12 láncszemből álló sor utolsó szemébe kétszer 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk, köztük 2 láncszemmel — majd újabb 9 láncszemet horgolunk, és a kezdeti láncszemhez kapcsoltia kört képezünk. 2. sor: megfordulunk és 3 láncszem után 13 egyráhajtásos pálcát horgolunk (igy öszszesen 14 pálcát kapunk). A két láncszemes ívbe kétszer 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk. 3. sor: megfordulva 3 láncszem után a két láncszemes ívbe kétszer, két egyráhajtásos pálcát horgolunk, és igy tovább. 4. sor: megfordulva 4 láncszemes íveket öltünk le minden lyukba. 5. sor: azonos a 4. sorral. 6. sor: 2 láncszem után 5 láncszemes pikó és ismét 2 láncszem. Három kép, három nézetből mutatja be a klasszikus imgrúha mai divat szerinti1 változatát. A bő divatvonalak mellett természetesen, mindig feltűnnek a klasszikus formák is, hiszen a túlzott bőség nem mindenkinek előnyös. Várnai Zsóka, az OKISZ Labor művészeti vezetője, könynyű bézs szövetből tervezett, egyenes vonalú, elegáns nyári ingruhát. A modell szinte minden korosztálynak, s szinte minden alakra előnyös. Az első képen tessék megfigyelni a modell mélyített japán ujjának szabását: a váll alatt enyhén húzott. A ruha egyenes vonalú, lazán bővülő, a derék vonalát belső szegőzés hangsúlyozza ki. A gomboláspántot, a nagyméretű rátett zsebeket s az ujja szélét duplasoros tűzés díszíti. A második kép oldalnézetből mutatja a ruhát: a szoknyarész bal oldalt, egészen a zseb aljáig magasan felhasított. A minta innen ismétlődik. Megfordulva ismét kétszer 2 egyráhajtásos pálca, köztük 2 levegőszem, a levegőszem után a második pikóba leöltünk. Az utolsó sorban megfordulva a negyedik pikóhoz kapcsolunk. A harmadik kép a ruha puhán redőzött hátát mutatja: a derékvonalon a bőséget belső szegőzés osztja el, illetve fogja össze. A különleges ingruhamodell pesti nyári divatsiker. Amint Várnai Zsóka modellje is példázza, a nők kedvence minden évszakban és minden változatban divatos. Kedves nyári ötlet az ujjatlan ingruha is: blúzt, könnyű trikót vagy pamutinget viselnek alája. Egy másik modernizáló ötlet, mind a szűk, mind a bő ingruhánál, hogy az ujját felgyűrve viselik. Nem nehéz megjósolni, hogy az ingruha az őszi—téli divatban feltűnik majd. S megint csak sikere lesz. mint eddig mindig. (f. b.) VÍZSZINTES: 1. Fodor József Írja „A törvény” című versében (zári betűk: Z, Z, A, T). 14. Játékosan rsillogva, változékonyan fénylik. 15. Kolumbia fővárosa. IS. A bróm vegyjele. 17. A daru ad ilyen hangot. 19. Brunszvik ... (az első magyarországi óvoda megalapítónál. 20. Két névelő. 22. Számnév. 23. Hálóval fogja a legyeket. 25. Nem új. 2S. Lármáz. 28. A sas fegyvere. 30. Keskeny félsziget a Gdanski-öbölben. 31. Mókus. 32. Zola kezdte tgy Dreyfus védelmére irt cikkét. 34. R. L. 35. Szójárulék. 3*. Egy németül. 37. A Szovjetunió egyik népe. 39. Sportmez. 41. Szándékosan. 43. Eles bangót hallat. 45. Sima felületű. 46. Kutyaugatás. 47. Sértetlen. 49. Dalolás. 51. Nyomdai betűtípus (gyöngy). 52. Szól a trombita. 54. Pesti patak. 55. Királylány a görög mondában 58. Induló. 58. Nyári ház. $9. Kiss ... Kate (musical). 60. Y. M. L. Vízijármű hajtására való eszköz. 63. Ráfog (pl. a puska csövét). 66. Európa Kupa. 67. Becézett László. 69. Díszes kezdőbetű, a régi kéziratos könyvekben. FÜGGŐLEGES: 1. Es a többi. 2. A rend felbomlása. 3. Izomkötő szalag. 4. Vidéki egynemű betűi. 5. Az ágyú teszi. 6. Hirtelen fellépő (betegség). 7. Meg, Szögedében. 8. Folyása megszűnik. 9. ö. B. 10. Tengeri hal (fordítva). 11. Történelmi nevezetességű magyar város. 12. Kiváló operaénekes volt (basszus). 1906—1960. 13. A pesti Nemzeti Színházban szerepelt operaénekes. Erkeloperák és olasz operák kiváló előadója volt. 18. A szájüregből a garatba vezető nyílás. 20. A vtzsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: 0. Y, U). 21. Nagyon hideg (névelővel). 24. Trópusi növénynemzetség termése. 27. O. T. 28. Dzsingisz ... 29 Filmszínházak. 32. Ellenőrzés szempontjából megszemlél. 33. Végtag. 36. Az epilepszia elavult neve. 38. A 6. függőleges magyar neve. 40. Vágány. 42. Egetett cukor. 44. Befed. 45. Eszes! 48. Orvost fecskendő (feltalálója nevéből). 50. Hosszú ideig. 51. A Protaktinium vegyjele. 53. Hálószerű kézimunka (névelővel). 55. A lisztnél durvább szemű őrlemény. 57. Sokféleség, változatosság. 59. Frankfurt folyója. 62. 0. K. G. 64. T. N. É. 65. Tyúk tájszólással. 68. Névelő. 70. Ábel egynemű betűi. BEDNAY JÓZSEF Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 20. számú sorban levő versidézet megfejtése. Az itt közölt keresztrejtvényünk megfejtését és a nyertesek névsorát az 1978/21. számunkban tesszük közzé, amely 1978. október 21-én jelenik meg. A megfejtések beküldési határideje: 1978. október 11. A határidő után beérkező megfejtéseket nem vehetjük figyelembe. A 7. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Mars bele a cseresznyébe. Küldi fiát a vén kukac. Addig rágod szépen, míg a Másik felén ki nem lukadsz. (Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató cimü verséből) RÉSZLETES BESZÁMOLÓ EGY INGRUHÁRÓL... A hasíték dísze is a ruhával azonos színű tűzés. Jávor István felvételei Könyvjutalmat nyertek: Balog Mária, Német Szövetségi Köztársaság; Bóna Mária, Svédország; Gáspár Rózsa, Ausztria; Perl Olga, Izrael; Mrs. R. Mertus, Kanada; A. Némethy, USA; Pirosak Helmuth, Német Szövetségi Köztársaság; dr. Radó Béla, USA; Temesváry Helén, Kanada; Varga M. Ilona, USA. Az oldalt összeállította: Hernádi Magda
