Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 8. szám
KRÓNIKA Dr. Johannes Balser, a Német Szövetségi Köztársaság új magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. * Ausztriába látogatott dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Tárgyalásai során a két ország oktatásügyének főbb kérdéseit és az együttműködés további feladatait tekintette át dr. Hertha Firnberg tudomány- és kutatási, valamint dr. Fred Sinowatz közoktatási és művészeti miniszterrel. A bécsi Collegium Hungaricumban bemutatkozó ankétot rendezett a Budapester Rundschau, a Budapesten megjelenő német nyelvű hetilap. A lap főszerkesztője, Nemes János és vezető munkatársai beszélgetést folytattak az osztrák politikai élet, valamint az osztrák és a külföldi sajtó képviselőivel. A World Press Photo nemzetközi fotóverseny „művészet és tudomány” kategóriájában Benkő Imre, a Magyar Távirati Iroda fotoriportere nyerte el az első díjat és a vele járó diplomát. A kanadai gépipar és mezőgazdasági gépipar tíztagú piackutató delegációja járt hazánkban, Davor Martinovichnak, Ontario tartomány iparügyi és idegenforgalmi minisztériuma kelet-európai irodája igazgatójának vezetésével. * Perui oktatási küldöttség tárgyalt hazánkban Otto Eléspuru Revoredo brigádtábornok, oktatási miniszter vezetésével. A delegáció — Polinszky Károly oktatási és Bíró Jó.zsef külkereskedelmi miniszterrel — az oktatási kapcsolatok fejlesztéséről és a gazdasági együttműködésről folytatott megbeszéléseket. * Birgit Rodhe asszony, a svéd állami kulturális tanács elnöke hazánk kulturális életével ismerkedett, s a kulturális élet aktuális kérdéseiről folytatott tapasztalatcserét Pozsgay Imre kulturális miniszterrel és a Kulturális Minisztérium vezetőivel. * A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meghívására hazánkban járt Lorenz Falkenstein, a Német Szövetségi Köztársaság Raiffeisen szövetkezeti szövetségének elnöke és Arthur Schiffgen, a szövetség nemzetközi kapcsolatokkal foglakozó igazgatója. Hivatalos tárgyalást folytattak Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával. A vendégek ellátogattak több mezőgazdasági nagyüzembe, s Nádudvaron, a Vörös Csillag Tsz-ben Szabó Istvánnal, a TOT elnökével is tárgyaltak. ♦ Szigeti József, a világhírű hegedűművész kottáinak gyűjteményét az 1973-ban Svájcban elhunyt mester leánya a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának ajándékozta. A hagyatékot jövő év júniusában, a Szigeti Józsefről elnevezett hegedűversenyen ünnepélyes keretek között adják át. • Hatalmas mennyiségű lignitet fedeztek fel Észak-Magyarországon, Gyöngyös és Füzesabony között. A vizsgálatok szerint a nagy területen fekvő lignitvagyon külszíni fejtéssel gazdaságosan kiaknázható, és bőségesen elegendő egy nagy teljesítményű hőerőmű ellátására. „Konstruktivista képzőművészeti törekvések Magyarországon” címmel kiállítás nyílt a hollandiai Hertogenboschban. A tárlat anyagát az év végéig Utrechtben és még egy holland város múzeumában is bemutatják. • Idén is szerepel magyar név az Oscardíjasok között. Vilmos Zsigmond, azaz Zsigmond Vilmos, a legjobb fényképezésért kapott Oscar-díjat. A Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa ünnepélyes, kibővített ülést tartott, amelyen megemlékeztek dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat lelkészi elnöke püspökké szentelésének huszadik évfordulójáról. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke az ünnepi ülést követően ebédet adott Bartha Tibor püspök tiszteletére. * Az észak-görögországi Xantiban magyar-görög közös vállalat alapkőletételére került sor. A Kohászati Gyárépítő Vállalat komplett ívkemencés acélöntődét tervez és épít a görög fél megrendelésére. Az üzembe állításra még ebben az évben sor kerül, s ezután két éven keresztül magyar műszaki vezető, fél évig pedig magyar technológus gárda dolgozik az öntödében. A legújabb rendelkezés szerint kiviteli engedély nélkül, ajándékküldeményként küldhetők külföldre az 1957. január 1. után Magyarországon kiadott magyar vagy idegen nyelvű könyvek, valamint a szocialista országokban 1957. január 1. után- megjelent magyar nyelvű könyvek. Új vezetőség került a Nemzeti Színház élére. Marton Endre igazgató-főrendező helyére Nagy Péter akadémikus, egyetemi tanár, kétszeres József Attila-díjas kritikus került. Az új főrendező — Major Tamás utódjaként — Székely Gábor lett, aki a szolnoki társulatnak volt a főrendezője. Az új vezető rendező Zsámbéki Gábor, aki ez ideig a kaposvári színházban dolgozott. A svájci Roamer gyár megbízásából Roamer-órák készülnek Budapesten, az órások Szövetkezetében. Képünkön: műszer segítségével állítják be az órákdt MTI — Hadas János felv. Püspökszentelés Veszprémben Április 5-én, a veszprémi Szent Margit plébániatemplomban újonnan kinevezett főpapokat szentelt püspökké dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. Kádár László egri érsek, Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspök. Balról jobbra: Kádár László egri érsek, Paskai László püspök, új veszprémi apostoli kormányzó, Lékai László bíboros, Rosta Ferenc új székesfehérvári segédpüspök és Kisberk Imre. székesfehérvári megyéspüspök. Koós György felv. iiik&i Székesfehérvárott, a város központjában megnyitotta kapuit a „Fehérvár” Áruház, a „Skála” áruházhálózat tagjaként MTI — Tóth Gyula felv. A Filharmónia megrendelésére elkészült az az orgona, amelyet majd a Vigadó koncerttermében helyeznek el. Aki kipróbálja: Lehotka Gábor orgonaművész MTI — Fényes Tamás felv. BÚCSÚ ORTUTAY GYULÁTÓL RÉSZLET BOGNÁR JÓZSEF AKADÉMIKUSNAK A RAVATALNÁL ELMONDOTT BESZÉDÉBŐL Különös összefonódása az egyéni képességeknek, ha valaki egyrészt a politikában és a közéletben, másrészt a néprajzban válik avatott mesterré. A politika ugyanis természeténél és funkciójánál fogva a jelenségek és események azon összetevőit preferálja, amelyek a változást mozdítják elő, míg a néprajzban azon kulturális és társadalmi magatartások és értékes alkotások kerülnek előtérbe, amelyek az egyén és közösség identitását a változó világban megőrzik. Ortutay Gyula azonban a meszszetüntben is képes volt felfedezni a mait, és a mai jelenségekben is felfogta — Goethe kifejezésével élve — a múlt kibővült elemeit. Meggyőződése volt ugyanis, hogy minden hagyomány, amelyben érték rejlik, a jelent, az élő társadalmat gazdagítja; a mi életünket teszi szebbé, változatosabbá és igazabbá. Másfelől tudta azt is, hogy a jelen és a jövő kérdései sem oldhatók meg helyesen és értelmesen a magyar nép múltjának és karakterének ismerete nélkül. Kiemelkedő képessége mutatkozik meg abban is, hogy a néprajzot; ezt a legnemzetibb tudományt nacionalizmus, befeléfordulás és népieskedés nélkül tudta művelni, és ezzel a példával hazánkban iskolát teremtett. A magyarban és a népiben nemcsak a sajátosat látja, hanem az emberit és az európait is. Nem az elvont, vagy mindenkitől szeparált szigeteken élő népcsoportokban és kultúrákban, hanem azon a kapcsolatokban és kölcsönhatásokban gondolkodott, amelyek leginkább előmozdítják a különböző közösségek fejlődését. Ezt a gazdag életművet nem boríthatja el a feledés homálya, és ez az életmű élni fog nemcsak az emberek emlékezetében, hanem a magyar nép mindennapi életében is; a tudományban, mert művei hosszú időkre érvényes eligazítást adnak a magyar néprajz legfontosabb összefüggéseiben, a közművelődésben, ahol azok között fogják számon tartani, akik előmozdították a népi kultúrának a nemzetivel és mindkettőnek a szocialistával megvalósuló találkozását, és a magyar közéletben — a politikai alkotások továbbélési törvényeinek megfelelően —, azáltal, hogy életműve szerves részévé vált és válik mindennapi életünknek és törekvéseinknek. ' ★ 77 éves korában Londonban elhunyt Ignotus Pál író, újságíró. Élete utolsó hónapjaiban — a Times Literary Supplement megbízásából — családja történetét dolgozta fel. Nagyapja, Veigelsberg Leó, a „Pester Lloyd” főszerkesztője, apja, Ignotus Hugó, a „Nyugat” főszerkesztője, ő maga a „Szép Szó” egyik szerkesztője, József Attila közeli barátja volt. • ötvenhat éves korában váratlanul elhunyt Kishegyi Árpád, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- és SZOT-díjas magánénekese, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. New York-i turnéján érte a halál. Súlyos betegség után életének 65. évében elhunyt Rónay György Baumgarten- és József Attila-díjas író, műfordító, a Vigília című katolikus folyóirat főszerkesztője. 1
