Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-08-13 / 16. szám

t ! Jz Oeeámtél az mg "V E cím nem elírás vagy sajtóhiba, s nem is idézet, bár négy szavával Ady­­sorokra utal. Az eszméletünkbe ivódott sorrendet azonban fölcseréltük, hogy Ady-szavakkal mondjuk el — ha fordí­tott sorrendben is — azt, ami történt. Ö a hepehupás Szilágyságból, az érmind­szenti Értől indult el — „Valaki az Ér­től indul el / S befut a szent, nagy Óceánba” —, s nagy sorskérdéseink föl­vetésével jutott el valamennyiünk em­lékezetének mindenség-óceánjáig. És most a messzi óceánok partjairól verő­dött vissza mindent túlélő hangja a for­ráshoz, az elindító Érhez, e „nagy, ál­mos, furcsa árok”-hoz_ Költőnek szebb beteljesülés alig adatott. Tizennyolc or­szágból — Ausztria, Belgium, Hollan­dia, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Svédország, Olaszország, Svájc, Anglia, Ausztrália, Izrael, Kanada, az Egyesült Államok, Argentína, Chile, Brazília, Venezuela — százötven pályamunka érkezett arra a nemes vetélkedőre, amelyet az óhaza tű­zött ki, ezzel a címmel: — Melyik Ady-vers áll a legközelebb a szívéhez és miért? A magyar diaszpóra tagjai — száz év­vel a költő születése, ötvennyolc esz­tendővel a halála után — napjainkban is benne látják azt, aki válaszolni képes kérdéseikre, s tőle várják a feleletet mindarra, ami foglalkoztatja őket. A legnagyobb hatású, a legszorongatóbb régi gondjainkat fölvető Ady-versek — A grófi szérűn, a Csák Máté földjén, a Dózsa György unokája, Az öreg Kén­né, az Elűzött a földem, A Hortobágy poétája vagy a Sírni, sírni, sími — a zsarátnoknál nagyobb tűzzel, szinte láng-erővel élnek svájci vagy amerikai magyar otthonokban, ausztráliai csalá­dok körében. Még az sem várt ilyen elemi erejű hatást, aki részt vett a világ minden részéből érkező pályamunkák elbírálásában. És most arra szeretnék válaszolni, hogy mi fogta, mi ragadta meg e pálya­munkák első olvasóját, amikor az igen nehéz javaslatot kellett elkészítenie, hogy a nagyon sok, a számos jó, megra­gadó, kitűnő pályamunka szerzői közül kiknek juttassuk az óhaza díjait? Az első díjat nyert amerikai Czakó Piroska valósággal egy lélek fejlődését rajzolta meg, attól a pillanattól kezdve, amikor egy hétéves kislány, a második világháború végén, a kőbányai Ihász utcai iskola folyosóján először találko­zik a falon függő képpel, Ady Endre „meleghomályú szemeivel”. A második díj nyertese, a Német Szövetségi Köz­társaságban élő Prof. dr. Gallus Tibor pályamunkája nagyszerű példája annak, hogy Ady mennyire hatott és hat vallá­sos meggyőződésű emberekre is. Gallus professzor azt írja erről az öntépő, lel­kiismeret-zaklató, az elvesztett szűzi tisztaságot sirató Ady-himnuszróL hogy A Patyolat üzenete belekerült volna a katolikus egyház liturgiájába, ha a költő a középkor virágzó himnusz-szerzésé­nek az idején él. Gránicz Lászlóné, a harmadik díj jutalmazottja gyermekko­rában, Svájcban, a szüleitől hallotta elő­ször az Elűzött a földem című Ady-vers sorait, s még ma, asszony-korában is ezzel a verssel viaskodik, ezek a sorok kísérték haza, amikor az óhazában járt, s ezzel a verssel kéri, szinte esdekli azt, hogy gyermekeinek, ha haza-hazatér­nek, soha ne mondják azt Magyar­­országon. hogy „Én idegennek ágyat nem vetek”. Otthonuk ugyan Svájc, de Magyarországon, itt is szeretnének itt­hon lenni, ha hazatérnek. A világban szerteszóródott magyar anyanyelvű emberek, ennek a számunk­ra annyira fájdalmasan kedves, hoz­zánk közelálló közösségnek minden ré­tege, árnyalata, s valamennyi korosz­tálya megszólalt e pályázat során. Volt olyan ausztráliai család, amelynek min­den tagja — szülők és gyerekek — kü­lön pályázott, és felelt arra a kérdésre, hogy melyik Ady-vers... és miért? A negyedik díj nyertese, a Német Szö­vetségi Köztársaságban élő I. Homorodi az összebúvó félelem órái című Ady­­verset elemezte nagyhatású tanulmá­nyában: a kor szorongásaira keresett választ s Ady-költészetét vitatható mó­don. de vitathatatlan eredetiséggel tár­gyalja. Az ötödik díj Ady egykori és mai hívének, az izraeli Shafrir Mati­­tyahu-nak jutott; ő negyvennégy éve vándorolt ki Magyarországról, s utolsó vágya az, hogy még egyszer láthassa magyar szülőföldjét. Izraeli otthonában magyar költőket olvas, megindító mó­don vallva be, hogy azért, hogy „itt otthon érzem magam”. A belgiumi Tas­­nády T. Álmos Ady „kérő, lázongó, kö­vetelődző, kielégületlen szeretetvágyát” emelte ki; a pályázó, valahányszor sor­sa .kérdőjeleihez” ért, mindig a Szeret­ném, ha szeretnének soraival vigaszta­lódott Tasnády T. Álmos nyerte el a hatodik díjat, végül a hetediket az Egyesült Államokban élő Petrovics Gabriella, aki irodalmi igénnyel és szín­vonalon elemezte az Emlékezés egy nyár-éjszakára gondolati építkezését. A Magyarok Világszövetsége és a Szü­lőföldünk szerkesztősége a díjakon kí­vül még számos jutalmat is juttatott a pályázóknak, akik az Ér költőjét idéz­ték az óceánok partjain. Kimondatlanul is szólva arról, ami valamennyiünket összeköt. A fölülmúl­­hatatlan szépségű anyanyelvről és az anyanyelv égi magasságáról, költésze­tünkről. R. P. A Magyarok Világszövetsége és a Szülőföldünk szerkesztősége Ady-pályázatának nyertesei Első díj: Magyarországi utazás és 2 hetes tartózkodás a Szülőföldünk Szer­kesztősége és a Magyarók Világszövet­sége vendégeként, beleértve az oda­­vissza utazás költségeit is. 1977. augusz­tus 8-tól augusztus 21-ig. CZAKÓ PI­ROSKA, 445 East 78 r. h. Street APT: 4 C, New York City. N. Y. 10021 — USA Bylokeweg 73, Destelbergen 9120, Bel­­gie. Takach Benedek, P. O. Box 114, Wahroonga NSW 2076, Australia. Mol­­danné Váradi Júlia, Július Leber-weg 15., 632. Frankfurt/M., BRD. Arnold Margaret, 3705. Kenway St„ Silver Spring, Md. 20906, USA. Második díj: Magyarországi utazás és 10 napos tartózkodás a Szülőföldünk Szerkesztősége és a Magyarok Világ­­szövetsége vendégeként, beleértve az oda-vissza utazás költségeit is. 1977. augusztus 8-tól augusztus 17-ig. Dr. GALLUS TIBOR prof., D— 8441 Kos­tenz, Post St. Englmar, BRD Harmadik díj: Magyarországi utazás és 1 hetes tartózkodás a Szülőföldünk Szerkesztősége vendégeként, beleértve az oda-vissza utazás költségeit is. 1977. augusztus 8-tól augusztus 14-ig. GRÁ­­NICZ LÁSZLÓNÉ, Langjrietstr. 18. 8212, Neuhausen, Schweiz. A három vendég részt vesz a III. Anyanyelvi Konferencia ünnepi ren­dezvényein. Negyedik díj: 100 kötetes kézi könyv­tár. O. Homorodi, D— 8021 Strasslach Müblstr. 10. BRD Ötödik díj: 75 kötetes kézi könyvtár, Shafrir Matityahu, Kiryat Sprinzak, Yetsiat Europa 5 A, Haifa 33—301, Is­rael Hatodik díj: 50 kötetes kézi könyv­tár Tasnády T. Álmos, Kon. Elisabeth­­lei 61., 2300 Tumhout, Belgie Hetedik díj: 25 kötetes kézi könyv­tár Petrovics Gabriella, 5138 N. High St. Apt. 114 Colombus, Ohio 43214, USA 8.—20. díj: Magyar népművészeti dísztárgy Dembitz László, 54. Purley Avenue, London N. W. 2. Great Britain. Laurúnger Margit, Beierbachstr 1. 7505 Ettlingen 1., Baden, BRD. Andrásik Gyula, 369. Simpson St., New West­minster BC, Canada. Weiser Rozália, 5071 Wals-Grünav, 243 Österreich. Ör­kényi Sándor, 1472 Tjellhamar Hane­­borgon, 87., Norge Pál Katinka, 62. Ivanhoe Pde, 3079. Ivanhoe, Melbourne, Vic. Australia. Hernádi György, Espän­­nargatan 8., 162 33 Vällingby, Sverige. Padrah Sándor, Av. San Martin 2664., 1602 Florida, Rep. Argentina. Mikuska István, Waubach, Rumburgerweg 236, Nederland. Naudenhuyse-Hideg Anna, 21—50 díj: Könyvjutalom. Kemény Pál, Valbeygaards 59/2 th., Kopenhagen- Vaiby 2500. Danmark. Von Cziffra Gé­za, 8132. Tutzig Neustátla str. 3., BRD. Alich Éva, Kastalagatan 1., Kungälv 442 00, Sverige. Máthé Katalin, 61. Cent­ral Ave, Tranklin Park, N. J. 08823, USA. Grosz A. Gerald, 12742 SE 22nd Ave., Milwaukee, Oregon 97222, USA. Nemesek Erzsébet, 3, rue des Fossettes, Domont 95 330, France. Kohn Alexan­der, Bet-Avot-Efal 7/25., Kirjat-Sigal, Israel. Vándor Jaime, Córcega, 86., Bar­celona—15, Espana. Krumesz György, Bahnhofstrasse 60., 7012 Fellbach, BRD. Palásti Zsuzsa, Anaucaria, Villiers le Bel 95400, France. Kovács Péter, 33 Lenbury str., Toronto, M5N — 2Y8, Ca­nada. Van Eekel Elisabeth, Nekker­­svjver str. 125., St. Amandsberg, Belgie. Hartman Emilio, dr. Gómez Ferrer 15— 11°, Valencia 10. Espana. Csortos Má­ria, 26016. Spino D’Adda Quartiere Europa 4., Cremona, Italia. Mátyás Má­ria Rózsa, Rt. 82A Pine Plains, N. Y. 12567. USA. Singer Tamás, Naharya, Svil-Tena 10/1., Israel. Nestor Hilda, 820. Pleasant St., Reynóldsville P». 15851, USA. Balatoni Géza, Flugplatz Str. 26., Grevchen 2540., Schweiz. Dr. Kondor József, Alte Schloss str. 25., Schloss Apotheke, 545 Neuwid 21., BRD. Dr. Király László, (c/o Bishop Dr. John Butosi), 963 Laurel Ave., Bridgeport Conn 06604. USA. Niekerkné Hévízi Ju­dit, 15. Montanac., The Hillside, Lynn­wood, Pretoria, South Africa. Csikós Anna, 1534 Fairfield Ave., Bridgeport, Conn. 06605, USA. Révffy László, 13. Thoresby St., Leicester, Great-Britain. Pretz Péter, 35. Broom Lane, Salford. M. 7. Off. Landlashire, Great-Britain. Nody Lajos, 401 Washington Street, Peckskill. N. Y. 10566, USA. Cairesné Papp Ildikó, Rua do Bettencourt 10. Sala 12., Funchal — Madeira, Portugal. Dobai Thea, 70 rue de Paris, 92100 Bou­logne, France. Kocsis Judit, 6301. Lahn- Neuchelheim, Falken str. 14., BRD. Porát Efraim, Kibuc Máábárot, Israel. Sipos-Orp E. 39 Glencava St., Avondale Heights 3034, Melbourne-Vic., Australia, Magyarok közt Amerika földjén II. Torontó és Niagara Mint Montrealban, a torontói és niagarai tájelőadá­sunkon is több magyar nemzedék gyűlt össze, itt azon­ban — ellentétben az előző találkozóval — a rendezést az idősebbek vállalták magukra. Ök szervezték, rendez­ték a május 20-i és 21-i ünnepséget. Réges-régi intéz­ményük a Kossuth Betegsegélyző Egylet, s már negy­vennyolcadik esztendeje jelenik meg a haladó szellemű torontói hírlap, az Üj szó. Torontóban a közönség sajnos nem töltötte meg a Cranbrooke Avenue-n a tágas termet: nem a szervezé­sen múlhatott, inkább csak a nap megválasztásán — péntek volt, kezdődött a tavaszi hétvége s a városból a több sávos autópályákon beláthatatlan tömegben áram­lott kifelé Toronto népe. Azok azonban, akik eljöttek, lelkesen hallgatták, mit üzen nekik hat évtized távolá­ból Ady. Az előadás után sűrűn hangzottak el kérdések, még kottát is kértek Budapestről nagyon sürgősen, mert egy ukrán énekkar a programjába vette a Fölszállott a páva Kodály-féle földolgozását. Emlékül pedig megkaptuk a pickeringi Ady-mellszobor fotóját. Másnap sokat ígérő kirándulást szerveztek az Üj szó olvasótáborának. A Torontóból autóbuszon induló tár­saságon kívül személyautók és társaskocsik sok irány­ból, Ontario tartomány délkeleti csücskének magyar­lakta városaiból, településeiről tartottak a közös cél­pont felé. Mert e közös célpont neve nemcsak bennün­ket, messziről jöttékét vonzott-csábított, hanem hívta az errefelé lakó magyarokat is. A kirándulás célja Niagara volt. A hatalmas vízesés és a látványhoz odaépült fürdő­hely, ez a vonzerő — gondoltuk ott, az autóbuszban, ám egyszerre váratlan élményben lett részünk. Autó­buszunk letért a föútról, egy széles épület felé kanyaro­dott, fékezett és — előttünk átüt egy Petőfi-mellszobor. Ott áll a mellszobor, sok ezer mérföldre Kiskőröstől és Segesvártól, hirdetve, hogy mindaz, ami e két helység­név közé esett, Petőfi életműve a maga szikrázó ma­gyarságával, idáig sugárzik, és még messzebb is, szerte a világba. Miközben lekászálódtunk az autóbuszból, megtudjuk, hogy ahol a szobor áll, az a Petőfi-liget, a széles épület pedig, amelybe belépni készülünk, a niagarai Petőfi­­csarnok. Sok gépkocsi parkol már a Petőfi-csarnok körül, és amint belépünk, hosszú asztalokat látunk: vagy kétszáz személyt várhatnak. A szomszéd helyiségben nagy a sü­tés-főzés. Magyar asszonyok sürgölődnek odabent és perdülnek ki ezért-azért a hosszú asztalok elé — ma­gyar asszonyok, akik ugyan egymást Marynek vagy Mrs. Kovácsnak szólítják, de olyan rántott csirkét és almás­rétest sütnek, hogy a Duna—Tisza közén a Mariskák és Kovácsnék se különbet. séget, a víg esztendőt... Ebben a gondolatban kapcso­lom bele a magyarság külföldi képéről is Ady Endréről szőtt gondolataimat. Szavaim közben időnként felesé­gem felé nyújtom a mikrofont, s ö idézi Ady sorait: Ifjú szívekben élek s mindig tovább ... (Folytatjuk) Radó György Látnivaló: népünnepély készül itt, s most felejtsük el ennek a szónak minden tréfás vagy lekicsinylő mellék­izét. A komoly odaadás, a szerető igyekezet, az élmény­re várás, ami ezt a gyülekezést jellemzi, a legjobb érte­lemben vett „nép" és „ünnepély” szavak összetételét sugallja. Még csak az ízeket élvezzük, amikor a terem sarká­ban, a dobogón megjelenik a Schweitzer—Baló muzsi­kus duó, és egymás után csendülnek fel a harmincas évek örökzöld táncdalai... Majd valaki, megilletődötten arra kéri a közönséget, hogy ismét együtt, de ezúttal felállva énekeljünk. S felcsendül az Isten áldd meg a magyart... Zeng a magyar himnusz Kanadában, a nagy vízesés­nél, kétszázan énekeljük. Aztán bennünket kér mikrofonhoz a rendezés. A Him­nusz-élménybe kapcsolom első szavaimat: a nagyvilág különböző pontjairól magasba szárnyaló himnuszunkfa megvalósulás erejével hívja-hirdeti a jó kedvet, a bő-Ady-park. Pickering, Ontario (Kanada) Geszti Anna reprodukciója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom