Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-12-31 / 26. szám
A NYELV DÉVA VÁRA IV. Amint ígértük, ez alkalommal a szerencsejátékokból s a szórakoztató játékokból nyelvünkbe került kifejezéseket, szólásmondásokat pillantjuk át. Itt van mindjárt a kockáztat szó, vagy a kockára veti a szerencséjét, amely a kockajátékból eredt, akárcsak a régi „hatot vagy vakot” szólás, amelynek modernebb párja a „dupla vagy semmi!’’. A disznója van (’szerencséje van’) szólás egyes magyarázatok szerint a kártyázásból terjedt el: a XVI. és XVII. században használt játékkártyákban az ász, az ún. „kétszem” vaddisznót ábrázolt; márpedig, akinél a legtöbbet érő lap, a disznó volt, annak szerencséje volt. E régi szólás maibb párja az „előjön az adu-val”, előáll az aduval”. De a megtromfol ige, a kibicel (a kíbicnek semmi se drága), a csibésznyelvből ismert „bemondja az ultimét” szintén a kártyás nyelvből terjedt el, akárcsak a Németh Lászlótól gyakran használt skartba tesz” (’ideiglenesen félretesz, mellőz’: az olasz eredetű skart az ideiglenesen félretett kártyákat jelenti). Tökfilkó Kockázat, sakkban tart De még a sokat emlegetett filkó, tökfilkó is a kártyázásból fejthető meg. Ennek kissé szövevényesebb az útja, de érdemes nyomon követnünk, mert igen érdekes és tanulságos. Mint tudjuk, a kártyajátékokban a filkó a „felső”-t, a „bubi”-t jelenti. A szó alapalakja megvan — illetve megvolt — több európai nyelvben: a franciában a pamphile azt jelenti: ’simulékony, szolgalelkű ember, udvaronc’, illetőleg a ’treff bubi mint a kártyajáték legerősebb figurája’. A francia szó végső forrása a görög Pamphilosz tulajdonnév, amely annyit jelent ’mindenki által szeretett, kedves’ s ez a név került át irodalmi úton a franciába s vette föl a ’simulékony ember’, majd a ’kártyafigura’ jelentést, s innen terjedt el mint kártyaműszó Európa-szerte. Adja a bankot Mészáros András karikatúrái De hát hogyan lett a „pamphil”-ból filkó? Ha megnézzük, az első szótag a szláv nyelvekben tűnt el, ahonnan hozzánk is átkerült a szó. Az oroszban a fiika, a csehben a filek, a szlovákban a filkó egy kártyajáték, ill. kártyafigura (a felső) neve. A magyarázat az, hogy a szláv nyelvek egy részében a pan jelentése: úr. A végső soron görög eredetű panfil-1 így elemezték e szlávok nyelvérzékük szerint — úgynevezett népetimológiával — Pan Fii: ’Fii úr’, s a szlovákban még egy kicsinyítő képzőt is kapott a szó: így született meg a filkó, majd a tökfelsőből a tökfilkó. A mai veszi a lapot (’érti, reagál rá’), a beletekint a kártyáiba (’kilesi a titkait’), vagy az adja bankot (’nagyképűsködik, nagyzol’) kifejezés is „az ördög bibliájá”-ból veszi eredetét. ,,A’ Frantzok nagyon bé-kezdenek az Istennek kártyáiba tekénteni” — olvashatjuk egy XVIII. századi kiadványban a franciák eget ostromló „levegő golyóbis”-áról, azaz léggömbjéről. Jean-Paul Sartre regényének magyar fordításában meg ezt találjuk: „Az orvos nevet, biztatón, cinkosul rám néz... szívesen bevenne a tréfába. De én nem nevetek, nem veszem a lapot...” S a legújabb játékok: a sportfogadás meg a lottózás is rajta hagyta nyomát a nyelven. Ámbár a lottó nem is ilyen új, mint gondolnánk: már 1787-ben említik írásaink „az lottó Játéknak regulatiója”-t. (A számsorsjátékot különben Genovában találták fel, s az olasz eredetű lotto eredeti jelentése: ’rész, részesedés’.) A régi nyelvben lottéria, lutri alakja is volt a szónak. Innen ered a ma is élő nagy lutri, lutri az egész kifejezés (’bizonytalan, kockázatos, veszélyes dolog’) vagy a kihúzza a lutrit (’kellemetlen helyzetbe kerül, bajt idéz magának’); s a számsorsjátékból terjedt el az ötöse van, öttalálatosa van (’nagy szerencséje van’) vagy a nem lottón nyertem (’nem könnyen jutottam hozzá’) szólás is. A sakkjátékból is elterjedt néhány színes, szemléletes kifejezés: a sakkban tart (’sarokba szorít’), a beadja a mattot, megmattol (’lehetetlen, tehetetlen helyzetbe hoz’) vagy a sakk-matt! (’vége, legyőztelek!’) s a lóugrás szerint (’szökdelve, csapongva’) való haladás (pl. logikátlan észjárás). (Folytatjuk) Szilágyi Ferenc A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A LONDONI EGYETEMEN Cushing professzor budapesti nyilatkozata Az első világháború alatt létesült a londoni egyetemen a Közép- és Kelet-Európa iránt érdeklődő angolok oktatására és tájékoztatására a Szláv Intézet. Éppen négy évtizede indult meg a magyar nyelv és irodaiam tanítása. Az iskola neve ekkor már Szláv és Kelet-Európai Intézet volt. Itt a magyarságtudomány mostani profeszszora, egyúttal az Intézet aligazgatója, a tanári kar elnöke és a könyvtári bizottság vezetője G. F. Cushing. A második világháború után két évig a magyar állam ösztöndíjasaként az Eötvös Kollégium tagja volt. Ezután lett először a londoni egyetem magyar lektora, majd magyar professzora. A magyar nyelvet szóban és írásban anyanyelvi fokon tudja. Ennek ékesen szóló bizonyítéka több kitűnő fordítása. Illyés Gyula Puszták népe című művét az ő fordításában használják egyetemi kézikönyvként az angol nyelvű tengerentúli országokban. Illyés Petáfi-jének fordítása során több mint kétszáz versidézetet fordított le, köztük teljes terjedelmében olyan költeményeket, mint a Szeptember végén-t és a Szörnyű időd;. Köpeczi Béla könyvét, a Petőfi: Röbel or Revolutionary-t is ő tolmácsolta. Van egy kitűnő magyar antológiája is, a tankönyvként használt Hungarian Prose and Verse. G. F. Cushingnak a magyar írók, művészek és tudósok között számos ismerőse van, hiszen az Angliába látogató csaknem minden jeles magyar egyéniség fölkeresi őt. A magyar külügyminiszter legutóbbi londoni látogatásán természetesen ő is jelen volt a londoni magyar nagykövetség fogadásán. Foglalkozása és ügyszeretete gyakran hozza Magyarországra. — Professzor úr, milyen gyakran volt az utóbbi években körünkben? — 1970 óta ez a nyolcadik magyarországi látogatásom. Tehát minden évben idejövök, néha kongresszusokra, néha magánemberként. — Mi újság az intézetében? — A fejlődés jelentős. Amikor először kerültem oda, egyedül kellett ellátnom mindent, az ábécétől kezdve a legújabb•kori magyar irodaiamig, beleértve a régi magyar nyelvet is. Most ketten tanítjuk, és nagy segítséget kaptunk a kulturális egyezmény alapján létesített magyar lektorátustól. Az utóbbi években pedig a rendszeres finn nyelvi, irodalmi és történeti oktatást is bevezettük. — Hány tanítványa van, és mivel foglalkoznak? — Jelenleg tizenöt hallgató tanul magyarul Közöttük olyan történelem szakos hallgatók, akik majd a magyar történelem kutatásával foglalkoznak. Az egyiket például a középkori magyar történelem érdekli, s van, aki Deák Ferencről ír disszertációt. A többiek a magyar nyelv és irodalom iránt érdeklődnek. Angliában a jó diplomás előtt minden út megnyílik. Van, aki nyelvtudását import-export cégnél használhatja. Novotta Ferenc felv. — Mekkora könyvtáruk könyvállománya? — Mintegy kétszázezer kötetünk van, és körülbelül ezer folyóiratot járatunk rendszeresen. Legnagyobb természetesen az orosz anyag, azután következik a lengyel, de a magyar könyvállomány is szépen fejlődik. Nem tudom pontosan, de 12—15 ezer magyar és magyar vonatkozású könyvünk van. — Ügy tudom, az Önök tulajdonában van az egyetlen jelentős külföldi angol nyelvű hungarika-gyűjtemény. — Igen, ez az Iványi-gyűjtemény rendkívül értékes. Külön katalógusa van. Nemcsak könyvekből és folyóiratokbóL hanem képekből, kottákból és plakátokból is áll, sőt, 50 kötet még a British Museumban sem található. Hallgatóink állandóan használják, néha külföldi 'kutatók is fölkeresik. Mindenki rendelkezésére áll a gyűjtemény, örömmel látjuk az érdeklődőket. — Milyen közvetítő szerepe van az intézménynek Kelet-Európa és az angol tudományos élet között? — Néhány hónapja a nemzeti- és egyetemi könyvtárosok konferenciáján azt javasolták, hogy egy angliai szláv és keleteurópai bibliográfiai központot kell létesíteni a mi intézetünkben. Ez rendkívül sok munkával jár, de már elkezdtük ezt a fontos nemzeti, sőt nemzetközi feladatot — Van-e Nagy-Britanniában — a fővároson kívül — egyetemi fokon magyartanítás? — Igen, Cambridge-ben is tanítják a magyar nyelvet és irodalmat a modem nyelvek osztályán. Ott azonban jelenleg nincs annyi hallgató, mint nálunk. — Ügy tudom, elhozta Ady válogatott prózai műveinek fordítását. — A Corvina kiadónál jelenik meg egy angol Ady-kötet. De ebben nem verseket talál az angol olvasó, hanem prózaválogatást. Sajnos, annyi rossz Ady-versfordítás jelent meg már angolul hogy nem akartam szaporítani számukat az Ady-centenárium évében. Szerintem érdemes foglalkozni Ady prózájával, mert szoros kapcsolatban van költészetével. S mi több, prózájából is 'kitűnik, hogy európai formátumú író volt és hogy mennyire figyelt a nagyvilág eseményeire. — Melyek további tervei? — Most hosszabb tanulmányt írok az erdélyi memoárírókróL ök különösen érdekelnek, mert sajátos fejezetet jelentenek a magyar irodalom történetében. És nemcsak irodalmi, hanem történelmi szempontból is fontosak. Azután — tekintettel a jövő évi Krúdy-centenáriumra —, Krúdy Gyulával szeretnék foglalkozni. Egy érdekes magyar népdalgyűjteménynek a feldolgozása is előkészületben van. Gál István 4
