Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-12-31 / 26. szám
Mire jó a csigaszív? LÁTOGATÁS A TIHANYI BIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETBEN Be-betévednek pompás kertjébe Tihany hazai és külföldi vendégei. Sétálnak a virágágyások között, megcsodálják Schaár Erzsébet lenyűgöző, ugyanakkor bizarr szoborkompozícióját, aztán értetlenül állnak az elegáns épület zárt kapuja előtt. „Hogyan? Hát nem szálloda?" „Azt hittem, játékkaszinó vagy étterem .. Útbaigazító tábla híján hogyan is sejthetné a gyanútlan idegen, hogy nemzetközi hírű kutatóintézet, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének parkjában nézelődik. Az árkádsor egyik oszlopfőjén kecses halak fogják közre az 1927-es évszámot, ötven éve kezdte meg működését itt, az apátság tövében hazánk első, önálló biológiai kutatóintézete. A jeles évforduló alkalmából megjelent újságcikkek jóvoltából a jövő nyáron bizonyára már kevesebben vélik majd szállodának a tudomány Balatonparti műhelyét. Am nem csupán a jubileumi hírverés tette, hogy az intézet munkája egyre inkább számít a nagyközönség érdeklődésére: a huszonhárom kutató izgalmas témákon dolgozik a laboratóriumokban. Az intézet elődje a révfülöpi Biológiai Állomás volt, ahol a Balaton élővilágát tanulmányozták. Tihanyban tovább folytak a kutatások, és megszervezték az általános biológiai osztályt is, ahol a hatvanas évék elejéig rendkívül sokrétű munka folyt. Vizsgáltak itt szívhormonokat, fürkészték az öröklődés titkait, foglalkoztak a növények szárazságtűrésével, és még hosszan sorolhatnánk a témákat. A kísérleti állatok között a selyemhernyót éppúgy meg lehetett találni, mint a majmot. (Mesélik a tihanyi öregek, hogy egy alkalommal néhány elszabadult kísérleti majom után végigcserkészték az egész félszigetet.) Neves kutatók sora alapozta meg itt, a Balaton partján tudományos hírnevét Igazgatóként, főmunkatársként egyideig Tihanyban dolgozott Soó Rezső, a növényrendszertan Kossuth-díjas professzora, Győrffy Barna, az MTA Genetikai Intézetének későbbi igazgatója, a Baselban működő Verzár Frigyes, meg Koller Piusz, aki Angliában lett egyetemi tanár. A kutatási szabadság, a jól felszerelt laboratóriumok, a kellemes környezet hamarosan az ország egyik legnépszerűbb kutatóhelyévé avatta a tihanyi intézetet, egymásnak adták a kilincset a hazai és a külföldi vendégkutatók. Gyakorta van telt ház a kutatóintézet 34 személyes szállodájában. Évről évre itt rendezik meg a 'hidrobiológus napokat, továbbképzést tartanak fiatal szakembereknek, vendégkutatókat fogadnak a Szovjetunióból és Jugoszláviából, egy svéd tudós a kagylókkal végzett élettani kísérletekre kíváncsi, a Német Szövetségi Köztársaság-beli Heidelberg egyik kutatója balatoni iszapmintákat vizsgál. Persze napjainkban — amikor a biológia egy-egy részproblémájával is könyvtári irodalom foglalkozik — Tihanyban sem foglalkoznak már oly sok kutatási területtel. Az idegélettani alapfolyamatokat kutatja az egyik osztály, a másik a Balaton és vízgyűjtő területének élővilágát tanulmányozza. A szorgos munka, a bonyolult műszerek, a lombikok, kémcsövek és vegyszeres üvegcsék serege láttán a hozzá nem értő idegen is egykettőre kíváncsi lesz. Vajon mire jó a csigaszív? Miért, hogy a tihanyi kutatók — más, közismert kísérleti állatok helyett — éticsigát, tavi kagylót, marokkói sáskát vizsgálnak dollár ezreket érő műszereikkel? A magyarázat egyszerű. Ezeknek a gerinctelen állatoknak a szervei — például a csiga vagy a sáska szíve — egyszerűbben és tovább tarthatók életben, mint a gerinceseké Azt is megtudtam, hogy a csigában olyan óriás idegsejtek vannak, amelyek tizenkétszer akkorák, mint az emberi szervezet legnagyobb idegsejtjei. Így könnyebben célba talál a mikroelektród, amellyel a csigaideg elektromos jeleit elvezetik az analizáló műszer felé. A kagylókat nem a Balatonból gyűjtik a kísérletekhez, hanem például egy Oroszlány környéki tavacskából. Ugyanis a laboratóriumokban csak a 30 centiméteres kagylóóriásoknak van keletje, s ilyen a Balatonban nem „terem”. A kutatások más területén az élettani osztály is részt vesz a Balaton élővilágának vizsgálatában. Például arra keresik a választ, hogy milyen — az iparban és a mezőgazdaságban használatos — vegyszereknek volt szerepük az emlékezetes balatoni halpusztulásban. Ebben a témakörben együttműködnek a hidrobiológiái osztállyal, ahol többek között figyelemmel kísérik, hogy mennyi egysejtű rákocska, szúnyoglárva és más rovar él a Balaton vizében. Azaz: van-e elegendő táplálék a halak számára? A Balaton és vízgyűjtő-területének élővilágát, a víz minőségét, a belekerülő vegyszerek mennyiségét az úgynevezett komplex környezetvédelmi program keretében vizsgálják az intézet munkatársai. Ebben a programban — a tihanyin kívül — még számos kutatóintézet vesz részt. Központja — a kutatásokat irányító-összehangoló környezetvédelmi titkárság — Tihanyban működik. Bonyolult, felelős és minden balatoni üdülőt érdeklő kérdésekben kell dönteniük. Mennyi nádas szegélyezze a Balatont? Mert igaz ugyan, hogy a nádasban szúnyog terem, ám ha a nádasokat kürtanánk, a halak elvesztenék ivó-helyeiket. — A műtrágya és a permetezőszer — ami nélkülözhetetlen a híres Balaton-melléki szülőknek, a Balaton vizébe kerülve a moszatok, algák túlzott elszaporodásához vezet. Mekkora az a vegyszer mennyiség, ami még nem rontja a víz minőségét? ötven esztendős a kutatóintézet, és mégis fiatal. Fiatalon tartja az a kutató szenvedély, amellyel napjaink problémáira keresik a választ. A laboratóriumokat járva mindenütt találkoztam fiatalokkal. Tihany ma is népszerű munkahely. Pedig szigorú követelményeket állít a kezdő kutatók elé. Mint elmondták, épp ezért népszerű. Röpke pár év alatt bizonyítani kell a rátermettséget doktorátussal, nyelvvizsgákkal. Itt, a Balaton partján, távol a városi forgatagtól, minden feltétel megvan rá, hogy a laboratóriumok, s a több mint négyezer kötetes szakkönyvtár csendjében a kezdő szakember kutatásaira, tanulmányaira összpontosíthasson. Persze az is vonzó körülmény, hogy a családalapító fiatalokat kényelmes szolgálati lakások várják. És természetes, hogy a Balaton, a Balaton vize nem csupán kutatásaik tárgya. Üsznak, vitorláznak, korcsolyáznak, vagy pecabotot tartva pihenik ki a szellemi munka fáradalmait. Bár ilyenkor is gondolataik óhatatlanul vissza-viszszatérnek munkájuk egy-egy megválaszolatlan kérdésére. T A többszázezer üdülővendég évről évre zavartalanul élvezheti a Balaton messze földön híres vizének simogatását. S megnyugtató érzés tudni, hogy tudományos kutatók, vízügyi szakemberek vigyázzák a tó tisztaságát, élővilágának épségét, hogy utódjainknak egy a mainál is vonzóbb Balatont hagyjunk örökül. Balázs István Az írószerkezet rajzolta „krikszkrakszok” azt jelzik, hogyan reagál a tavikagyló héjzáróizomzata 'a szívbe adagolt hormonokra if.. — f ‘ • ... Schaár Erzsébet szobra a kutatóintézet parkjában. A dombtetőn: a tihanyi apátság Az afrikai sáskajárások hírhedt főszereplői Tihanyban hasznos kísérleti állatok (Geszti Anna felvételei) Biológiailag aktív anyagok rovarszívre gyakorolt hatását vizsgálja az intézet egyik ifjú munkatársa
