Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-11-19 / 23. szám

olvas As-lnAs TANFOLYAM KISGYERMEKEK RÉSZÉRE Készült az Anyanyelvi Kon­ferencia Védnöksége megbí­zásából Összeállította: Frittman Lászlóné Rajzolta: Urai Erika Szerkesztette: Szende Aladár JÁTÉK A BETÜELEMEKKEL, BETŰK VÁZOLÁSA ÍRÁSTANÍTÁS: L A betűtanítás első szakaszában arról szólunk, hogyan in­dítjuk gyermekeinket az íráskészség kialakításában, ho­gyan segítjük a különféle betűtípusok felismerésében, majd leírásában. A betűk alakjának megkülönböztetésé­hez játékos módszereket választunk, pálcikából rakjuk ki a betűket, „építünk”, vagy „szerelünk”. Máskor színes áb­rákat vázolunk közösen, és abból emeljük ki (átírjuk, erő­sebb vonallal meghúzzuk) a betű jellegzetes alakját. A já­ték menetét így tervezzük: 1. Elkészítünk egy mintát, amely jól ismert tárgyat jut­tat eszünkbe. A tárgy (dolog, jelenség) neve azzal a betűvel kezdődik, amelyet vázolni szeretnénk. pl: T = televízió H = híd Ó = óra stb. 2. Beszélünk (mondatokat mondunk) a televízióról, híd­ról, óráról stb.-ről; egy dologról több mondatot mon­dunk. 3. A leglényegesebb mondatot elismételtetjük a gyer­mekkel. 4. Kiemeljük belőle a tárgy nevét jelentő szót, ezt is elmondatjuk többször. 5. A szó kezdőbetűjét megkeressük a tárgy alakján, át­írjuk színessel, leragasztjuk színes papírral, cellux­szal. televízió = T híd = H 6. A gyermek is kirakja, lerajzolja a mintát, munka közben kérdéseinkre felelve elmondja a tárgyra vo­natkozó fontos ismereteket. Szól a televízió. 7. A gyermek a saját munkáján megkeresi a betű alak­ját, felerősíti, hangsúlyozza színessel, átírással. 8. A betű alakját nézzük, olvassuk a betűt, a hozzátar­tozó szót és mondatot. Változatosságképpen adjunk a gyermek kezébe könyvet, újságot, nyomtatott betűs szöveget, arról keressük az újon­nan megismert betűt. Számláljuk meg. hányat találunk. Ismert tárgyak képét sorakoztassuk eléjük, a tárgyak neve kezdődjék a tanult betűvel (pl.: T = televízió, telefon, tás­ka. toll), és szerepeljen egy nem közéjük való kép is (pl.: könyv). Válasszuk ki, melyik a nem oda való tárgy. Ma­gyarázzuk meg, miért nem illik oda. A nagybetűk szemlélete, vázolása, építgetése jó alkalom arra. hogy a személynevek helyesírását vezessük be. Játszó gyermekeket vagy foglalkozásukat végző felnőtte­ket ábrázolunk rajzzal, képpel. Egy jellegzetesség szere­peljen a képen, ami elősegíti a kiemelendő betű felisme­rését. A jellegzetesség lehet ruhanemű, frizura, a szem színe, vagy akár egy szerszám is. Az F-hez például ilyen képet képzelünk: Feri fűrészel. Feri fát vág. A K-hoz: Kati kirándul. Kati csokrot köt. A V-hez: Vali 'vonatozik. Vali vonatot szerel stb. Amíg a nagybetűk alakjával ismerkedik a gyermek, való­jában nem ír, hanem épít, szerel, rajzol, húz, vagyis ját­szik a vonallal, amely egyenes (álló vagy fekvő, jobbra vagy balra dőlő), görbe (s ez minden bizonnyal csak sza­bálytalan alakúra sikerül). A betűk méretéről addig nem beszélhetünk, amíg a pál­cika hosszúsága jelenti a H-betű minden elemét, de ami­kor vastag színest adunk a gyermek kezébe, hogy vonallal alakítsa ki a H-betűt, rajzoljon hidat, akkor a segítségére sietünk. Meghajtjuk a papírlapot, vízszintes hasábokat ké­pezünk, ami a vonalrendszer előkészítése. Így már eliga­zodhat a gyermek a sík lapon, sínre keiül nek a betűk. NEGYEDIK LECKE ITT REPÜL A MADÁR Játék a nyomtatott nagybetűkkel. A betűk megismerése, kirakása pálcikákkal. Az álló és fekvő egyenesekből álló betűk hasonlítása valóságos tárgyakhoz, azok helyzeté­hez. Játékos feladatmegoldás a betűk alkalmazására, nevek gyűjtése, mondat mondatása képről. Szükséges eszközök: színes pálcika, színes ceruza, színes zsírkréta, rajzolópapír 1. Beszélgessünk a gyermekkel egy képről, amelyet élőre megrajzoltunk, vagy a beszélgetés közben alakítunk ki. A kép témája: erdei kirándulás. Négy fiú játszik az er­dőben. Kettő labdázik a tisztáson, egy fára mászik, a negyedik fiú fényképez. a) Hogy hívják a fiúkat? Nevezzük meg őket! Imi, Lali, Tomi, Feri legyen a nevük. (I, L, T, F) b) Mit látunk az erdőben? Soroljuk fel a látható dol­gok nevét! Fa, labda, táska, fényképezőgép, fészek, fióka, fecs­ke. c) Mi történik a képen? Imi labdát dob. Lali várja a labdát. Tomi a fára má­szik. Feri fényképet készít A fészek a fán van. A fecske száll a fészkére. Négy fióka várja. 2. Jelöljük meg a képen a tárgyakat és a személyeket A nevük kezdőbetűje legyen a jelük. a) Ez a fiú Imi. I betű a jele. I betűvel kezdődik a neve. Ez a fiú Lali. L betűt teszek melléje. Tomi van a fán. T betűvel jelzem. A fényképezőgép kinél van? Ferinél. F betű a jele. b) Olvassuk a betűt, mondjuk a gyermekek nevét! Mi a neve? Mutassunk a gyermekekre! (Feri, Tomi, La­li, Imi) c) Mire illik a képen ez a betű? F = fű, fa, fészek, fióka, fecske, fényképezőgép L = labda T = táska, térkép I = i 3. Rakjuk ki pálcikákból ezeket a betűket! I betű = egy pálcika, álló vonal Olvassuk el! Mondjunk vele egy lánynevet! (Hi) L betű — két pálcika, egy álló meg egy fekvő Olvassuk el! Mondjunk olyan fiúnevet, amelyik L-lel kezdődik! (pl. Laci) F betű = három pálcika, egy álló meg két fekvő vo­nal Olvassuk el! Mi repül a fészkére? (fecske) T betű = két pálcikából áll Olvassuk el! Keressük meg ebben a mondatban a „T” be­tűt! ITT A MADÁR FÉSZKE. H betű = három pálcika Rakjuk ki, olvassuk el, mutassunk egy ké­pet a hídról vagy a hernyóról. Keressük a nagy „H” betűt! HALIÓ! HALIÓ! HOL VAGY?ITT VAGYOK! E betű = négy pálcikából áll Rakjuk ki, olvassuk el, mutassunk egy ké­pet az etetőről! Keressük az „E” betűt! EZ A JEL VEZET A HEGYRE! _ 4. Rajzoljunk egy madáretetőt, erősítsük meg az „1”, a „T”, az „E” betűk vonalát az etető rajzán. Rajzoljunk turista jelzéseket a fák törzsére! Melyik mit jelent? F = FORRÁSHOZ VEZET T = TURISTAHÁZ H = HEGYTETŐRE VISZ VENDÉG VAN A VÁRBAN Játék a nyomtatott nagybetűkkel. Az álló egyenesekből és dőlt egyenesekből összerakható nagybetűk megismerése, társítása tárgyakhoz, gyermekekhez. A betűk felismerése szavakban, mondatban, játékos feladatmegoldásban. A be­tűk vázolása, rajzolgatása. V, A, A, N, M, K, Z Szükséges eszközök: színes pálcika, színes ceruzák, raj­zolópapír 1. Beszélgessünk a homokvárat építő gyermekek képéről. A képet élőre készítjük el, vagy beszélgetés közben. Ez kisfiú, ez is, az lány, az is. Ez áll. Az lép. Ez megy. Ez jön. Ez térdel. Az guggol. Ez ás. Az fúr. a) Nevezzük el a gyerekeket! Ennek V-vel kezdődik a neve és fiú: Vili a neve. Ennek a kislánynak „A” a jele. Anna a neve. Ezen a kislányon „A” jel van. Ági a neve. Hogy hívják ezt a fiút? N-nel: Nándi. M-mel: Miki. Z-vel: Zoli. Ez megint kislány. „K” a jele. Katinak hívják. b) Mit csinálnak a gyerekek? Vili ás. Mit ás? Árkot. Anna fúr. Mit fúr? Alagutat. Hova megy Miki? Vízért Miben hoz vizet? Vödörben. Hova önti a vizet? Árakba. Nándi lapátol. Mit? Homokot. Mit épít belőle? Várat. Ki tűzi ki a zászlót? Zoli. 2. Jelöljük meg a gyerekeket és a tárgyakat a nevük kez­dőbetűjével! a) Ez Vili képe, Vili a neve, „V” a jele. Anna képe, Anna a neve, „A” a jele. Ez Miki. „M” a jele. Nándi mellé N betűt írunk. Zoli zászlót fog. „Z” a jele. b) Melyik tárgyra illik ez a jel, mit jelent? V = vödör, vár, víz A = alagút, autó A = ásó, árok K = kapu Z = zászló 3. Rakjuk ki pálcikából ezeket a betűket! V = két pálcikából áiL Olvassuk el! Keressük ki ebből a mondatból: VALAKI KOPOG! A = három pálcikából álL Mondjuk ki! Hol az „A”? AiNNA VAN AZ AJTÓBAN. A = négy pálcikából áll. Hasonlít az A-ra. Mondjuk ki! Hasonlítsuk össze az A-val. (rövid—hosszú) Jó NAPOT KÍVÁNOK! N = három pálcika. Olvassuk el, keressük ki! NAGYON VÁRTUNK! Z = fordítsuk el az N betűt! Olvassuk él! Keressük ki! — VIRÁGOT HOZTAM. — A VÁZÁBA TESZEM. KÖSZÖNÖM! (Vigyázzunk, meg ne tévessze a gyermeket az sz) VENDÉG ÉRKEZETT. IS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom