Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-29 / 2. szám

Tallózás a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójából A Jugoszláviában megjelenő Magyar Szó január 5-i szá­mában olvastuk: „A Szabadkai Népszínházban Domokos István vajdasági magyar író „Én lenni..című mono­drámájának ősbemutatójára készülnek. A Szabadkai Nép­színház már eddig is vállalkozott több jelentős, emlékeze­tes monodráma bemutatására. A. jugoszláviai Magyar Képes Újság írta januárban: „Ara­nyos dolog egy óvodaavatás. Lelkes óvónénik meg akar­ják mutatni, hogy az egymást alig ismerő kisgyerekek, lám, milyen szép közös műsorra képesek. Kedvesség, derű. meghatódás ötvözete — ezt jelenti az óvodaavatás. Decem­berben mindez az érzelmi jelző sokszorosára nőtt Pécsett. A gyerekek báját itt a három nyelvű műsor okozta, a hi­vatalos emberek örömét pedig egy fontos magyar alkot­mányjogi és politikai feladat szolgálata növelte. Pécsett a Kóczián Sándor utca 17. szám alatti házat két esztende­je állami tulajdonba vették, s két és fél millió forintért át­alakították, berendezték, majd átadták 56 kisgyereknek. Az 56 gyerekből 28 délszláv, 28 pedig német nemzetiségű. (...) A magyar óvónői kultúra pici remeke volt a nyitó­kép: kilenc kislány jött be a gyermekkor egyik legszebb nevelőeszközével: kilenc babával. Ez a kilenc baba egyet­len szempillantás alatt kifejezte az avatóünnepségen az óvoda nemes célját, a Duna menti népek békés egymás mellett élését. Mert a kilenc babából három délszláv, há­rom magyar és három pedig német népviseletben ült a kis­­lánykák karján.” HÍREK Szervátiusz Jenő romániai magyar szobrászművész alkotá­saiból nyílt kiállítás Kaposvárott, a Somogyi Képtárban. • A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörben balladaestet tartott Dudás Anikó. A szlavóniai, gömöri, beregszászi kis- és nagykunsági, Tisza-menti és más balladák, be­tyárnóták előadásával nagy sikert aratott. A zenei-irodalmi esten jelen voltak Bogdánfi Sándor, Deák Ferenc és Gion Nándor vajdasági írók, akik felolvasták legújabb művei­ket. * Szlovákiában, Nyitracsehi községben nagy gondot fordí­tanak a néphagyományok és szokások ápolására. A köz­ség tanítói csoportot szerveztek a lelkes érdeklődőkből. A csoport tagjai szombatonként találkoznak és felidézik a régi népszokásokat, azokból műsort állítanak össze. POSTALÁDÁK — MAGYAR NEVEKKEL Egyik kedves olvasónktól kaptuk az alábbi levelet: „Ezen a nyáron New Orleans körül csatangoltunk és kb. 20 mérföldnyire északra a várostól egy Albany (L) ne­vű kis falu határában a következő történelmi nevezetes­séget jelölő táblát találtuk. Keresztül hajtottunk a városon és a főutcán négy magyar család postaládáját láttuk (ket­tő Kovács, Szabó és Erdey). Sajnos vasárnap lévén o vá­ros amerikai szokás szerint zárva volt, máskülönben be­mentünk volna a real estate broker hivatalába, hogy va­lami érdekes történelmi kuriózumot tudjunk meg, ha le­het. A két fénykép azonban így egymagában is érdekes." Hütter Gyula BÖLCSKÉRŐL — COLMARBA .. Nagyon szeretnék hallani szeretett édes szép szülőfalumról, Bölcskéről, és régi osztálytársamról, Hütter Gyuláról.:— írja többek közt a franciaorszá­gi Colmarban élő honfitár­sunk, Rojer Pál. Ha föllapozzuk az Űj Ma­gyar Lexikon első kötetét, a 352. lapon ez olvasható: „Bölcske önálló tanácsú község Tolna megyében, a paksi járásban, a Duna jobb partján, lakosa 4170. Gépállomás.’’ De ha megkérdezzük Hütter Gyulát, az egykori osztálytársat, a Magyar Rá­dió és Televízió Szimfoni­kus Zenekarának szólamve­zető első hegedűsét, akkor ö így mutatja be a faluját: — Hát ahhoz fogható nincs még egy a világon. Pedig a zenekarral bejár­tam majd az egész földgo­lyóbist. De például Nizzá­ban, a tengerparton is csak Bölcske járt az eszemben. Hogy állok a Dunánál, és nézek át a szigetekre, ami­ket emberi kéz még nem bántott. Nem úgy, mint a falu szőlőjét. Mert azt aztán kezelik. Olyan a hangulata a bornak mifelénk, hogy ágaskodik benne az öröm. Kérjük, vágja ki, és küldje el címünkre! MEGRENDELÉS Megrendelem Önöknél a Magyar Hírek című lapot í_j egyévi időtartamra M kétévi időtartamra Az előfizetési díjat ...................... egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz az MVSZ 232—90 171—2246 számú számlájára. Kelt: ............................................................ CÍM: ........................................................... NÉV: ............................................................... Az előfizetési díjat ............................. egyidejűleg csekken küldöm. aláírás De van másfajta öröm is persze. A kultúrház, a gyö­nyörű kultúrterem. Odajár a Déryné Színház társulata, vagy filmeket vetítenek. Hogy milyen sportot űznek, nem tudom. De hogy ver­senyfutás van, az bizonyos. A házépítésben. Kinek van nagyobb, szebb háza. Egy fürdőszoba már nem is elég, kettőt építenek. írják meg Palinak azt is, ha csak tehetem, hazamegyek. De egy óra alatt legfeljebb öt métert tehetek meg. Mert megállítanak. • A múltkor megyek az úton. Kérdi egy öreg: Gyuluskám, most hol hangászkodsz? A Rádió ze­nekarában — felelem. — Ajha! — bólint elismerően, és tovább megy. Én meg utána szólok: — Hallom, zongorát vásárolt. Minek az magának? — Hát hogy legyen! — h — HONFITÁRSAINKAT keressük SZILAGYI TIBOR (született Buda­pesten, 1937. február 28-án, anyja neve Frie­diger Regina) 1938-ban külföldre távozott. 1967-ben New Yorkból irt utoljára. Keresik szülei és testvérei Budapestről. BALOGH S ANDORNE született KOCSIS JULIANNA-t, aki OROS községben (Nyirjes tanyán) született 1894-ben (anyja neve Zsecz Anna) és kb. 1912 óta külföldön él, keresi unokahúga Kocsis Mária Nyíregy­házáról. VASS MIHÁLY (született Bicskén. 1934. február 14-én, anyja neve Roik Juli­anna) 19S6-ban Kanadába távozott. Keresi Budapestről édesanyja, mert 1968 óta nem tud fiáról. DOBOS JÓZSEF (született Kecskeméten, 1942-ben, anyja neve Mészáros Mária) 1956-ban külföldre került, 1971-ben (ÓRÁN, Algéria) írt utoljára. Keresi testvére István, Kecskemétről. SZŐKE GYULA (született Vekerden, 1921. december 14- én, anyja neve Nemes Julianna) 1965. augusztusában külföldre távozott. Keresi Budapestről keresztlánya Nyolczas Erzsébet, aki­nek 1969-ben SINGAPORÉ-ból írt utoljára. DÉRI GYÖRGY (1930. december 31-én született Gersen. anyja neve Kaczor Gizella) feleségével és kisleányával 1956-ban külföldre távozott. Az USA-ban telepedtek le, utolsó címük: 52 High St. NEW BRUNSWICK, N. J. USA. Déri Györgyöt édes­anyja Gersekarátról és bátyja Lajos, Angliából keresi. SZABÓ DANIÉ L-t (Kiskörmöndön született 1929-ben, utolsó ismert lakhelye Kispesten volt) keresi régi jó barátja, Harcsa Ilona Angliából. A keresettről 1956 óta nem tud semmit. ZSARNOTI PÉTÉ R-t keresi édesanyja Budapestről. Zsarnóti Péter 1946-ban született Budapesten, édesanyja neve Brádi Zsuzsanna. Alig volt tízéves, amikor édesapja 1956-ban magával vitte külföldre. Az USA-ba kerültek és CHICAGO-ban letelepedtek. 1969-ben Festészeti Akadémiát végzett. A kerestető édesanyja feltételezése szerint fia azért nem ad magáról életjeh, mert édesanyját halottnak hiszi. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársain­kat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VI­LÁGSZÖVETSÉGE H—1905 BUDAPEST. SZILAGYI TIBOR RENTACAR 1073 BUDAPEST VII.. KERTÉSZ U. 24-28 TELEFON: 221-471 TELEX: 22-6222 BUDAPEST AIRPORT, FERIHEGY Könyvajánlataink az édesanyáknak és gyermekeiknek! Kocsisné Szirmai Fóris Mária TISZA VIDÉKI KERESZTSZEMES HfMZÉSMINTÁK Fűzve, 220 színes hímzésmintával. 104 old. 26.— Ft. Cser Ferencné SZABÁS, VARRÁS Fűzve, 505 oldal, 38,— Ft. Fél Edit MAGYAR NÉPI VÁSZONHfMZÉSEK Kötve, 65 fekete-fehér fényképpel illusztrálva, 38,— Ft. Faragó Györgyné VARRÓISKOLA Fűzve, 78 oldal, 20,— Ft. Gáborján Alice MAGYAR NÉPVISELETEK Kötve, 68 oldal, színes képekkel gazdagon illusztrálva. 28,— Ft. Herczeg Beáta SZÍNESEN, SZÉPEN Kötve, 214 oldal, színes képekkel, ill. rajzokkal illusztrál­va, 45,— Ft. Lengyel Györgyi NÉPI BATIK Fűzve, 94 oldal, számos rajzzal és ábrával kiegészítve, 25.— Ft. A KÉPES TÓRTÉNELEM-sorozat átfogó és szemléletes képet ad a történelem legjelentősebb korszakairól, esemé­nyeiről, embereiről, életkörülményeikről, munkájukról, kultúrájukról. A kötetenként 200—500 fényképet és rajzot tartalmazó sorozat Magyarország és az emberiség történe­tének legizgalmasabb és legérdekesebb állomásait, fejeze­teit mutatja be. Fekete Sándor FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT (Magyarország törté­nete 1919—1945 között) Kötve, 160 oldal, 224 fekete-fehér fényképpel, és 4 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel, 33,— Ft. Hegedűs Géza KORONA ÉS KARD (Magyarország a XI—XII. században) Kötve, 160 oldal, 224 fekete-fehér fényképpel, ill, rajzokkal illusztrálva, mellékletekkel, színes reprodukciókkal kiegé­szítve, 33,— Ft. R. Várkonyi Ágnes KÉT POGÁNY KÖZT (A Rákóczi-szabadságharc története) Kötve, 160 oldal, több mint 200 fekete-fehér fényképpel, ill. 7 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel, 33,— Ft. Az itt felsorolt kötetekre szívesen adnak árajánlatot, illet­ve megrendeléseiknek készséggel tesznek eleget a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi cégek, vagy a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. H—1389 Budapest, Pf. 149. Magyar népviseletek magyar mondák :t pogány közt ! KÉPES ; TÖRTÉNELEM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom