Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-15 / 1. szám
HALADÁSUNK IRÁNYA A karácsonyt megelőző héten jelentek meg a lapokban az utazási irodák 1977-es hirdetései, s az emberek szinte megostromolták a fiókokat, hogy befizethessék a nyári vagy őszi utazás előlegét. Sok mindenről tanúskodik ez a jelenség. Mindenek előtt arról, hogy az emberek ma már igényes és kulturált szórakozást nyújtó külföldi társasutakra is költenek és akarnak költeni pénzt. A jelenség azt is bizonyítja, hogy társadalmunk anyagi lehetőségei megengedik az életszínvonal ilyen jellegű fejlesztését — még akkor is amikor pedig a parlament téli ülésszakán a beszámoló szerint az életszínvonal nem a tervezett mértékben emelkedett. Jóllehet a bérek és jövedelmek növekedése nem érte el a tervezettet, az úgynevezett „borítékon kívüli’szociális juttatások terén mégis jelentős az előrelépés. Jelenleg minden 100 forint bérre csaknem 40 forint társadalmi juttatás esik. Köztudomású, hogy a családok egy főre jutó jövedelmét befolyásolja az eltartandó gyermekek és öregek száma. Az állam mindinkább magára vállalja a keresőképtelenek eltartásának terheit — elsősorban pénzbeni juttatások útján. Ennek egyik megnyilvánulása az egységes, az egész lakosságra kiterjedő társadalombiztosítás. Államunk minden tervciklusban tovább tökéletesíti a szociális gondoskodás formáit. Ezt az igényt fejezi ki a vállalati középtávú gazdasági tervek szociális programja, valamint a kormány intézkedése: 1977-től 800 forintra emeli a vállalati jóléti és kulturális alap egy főre jutó összegét. Fejlődésünk — ezen belül a szociális ellátás színvonala — kedvezően formálja a családi életet. Az anyai hivatás társadalmi megbecsülése és az erkölcsi elismerés anyagi erővé válik: a családoknak juttatott mindenféle anyagi segítség kiegyensúlyozott életüket alapozná meg, illetve erősíti. Népesedéspolitikai céljainkkal összhangban például a következő öt év alatt mintegy 17—18 ezer bölcsödéi és 75 ezer óvodai helyet építünk. A kedvezményes üdülés szintén fontos szociális juttatás. 1976-ban több mint 375 ezer dolgozó és családtagja pihent szakszervezeti üdülőben. Az utóbbi években a családosok, főként a nagycsaládosok részére több, korszerű üdülőtelep épült. Az ötödik ötéves tervben újabb üdülőkben pihenhet majd együtt a család apraja-nagyja. A fejlődés anyagi oldalán túl azonban fel kell figyelnünk az emberek tudatában végbemenő változásokra is. Egy-egy hangversenyre hetekkel korábban már nem lehet jegyet kapni, a perui vagy mexikói kiállítás előtt ugyanúgy álltak a sorok, mint az említett utazási irodáknál. Igaz ugyan, hogy ízlésnevelő munkánk még korántsem érte el a kívánt eredményeket, a jó magyar filmek még gyakran félig üres mozikban futnak, az általános lakáskultúra még alacsony színvonalú, de az írók, képzőművészek s általában a szellem emberei szüntelenül viaskodnak ezekkel az ellentmondásokkal, vitatkoznak a közvéleményről és a közvéleménnyel, kutatják az okokat, és keresik a megoldásokat. Pozsgay Imre kulturális miniszter egyebek között ezt írta karácsonyi cikkében: „Bizakodással tölthet el minden felelősségtudattal élő alkotót, értelmiségit az a tudat, hogy a fejlődésünk jelenlegi szakaszán szükségszerűen létrejött kulturális ellentmondások, feszültségek feloldásának útja nem visszafelé, hanem előre vezet. Előre vezet mindenekelőtt abban az értelemben, hogy vállalva harminc év vívmányait, az emberiség és nemzetünk kultúrájának eddig megteremtett értékeit, messzemenően támogatva a szocialista alkotások létrejöttét, ezentúl mindinkább közvetlenül a néphez, a tömegekhez fordulunk. Mára elért társadalmi fejlettségünk szintjén nemcsak arról kell beszélni, hogy a nép a hatalom és a gazdaság birtokosa, hanem arról is, hogy a nép egyre inkább birtokába veszi a kultúrát is.” A közművelődés mindenkelőtt az egész emberrel törődik, a személyiséget formálja — olyan tényező, amely meghatározott, de közben átalakuló kulturális környezetben hat az egyénre, s az egyén is vissza hr ezekre a viszonyokra. Az egyén saját kultúrájával, a közösség részeként hat a másilc emberre! A gazdasági és művelődési változások egyaránt jelzik társadalmunk haladási irányát. Az egységpolitika évről évre újabb eredményeket hoz, a magyar társadalóm belső összetartó ereje nő, a családok életszínvonala emelkedik, a gondolkozásban, a kérdések megítélésében, a célok kijelölésében egyre nagyobb az egyetértés. Erre a szilárd alapra épül folyamatosan a fejlett szocialista közösség. Pethö Tibor Téli fürdőzők a Széchenyi fürdő meleg medencéjében MTI — Soós Ijijos felv Régi és új pannóniai titkok minden francia vendégemnek azt szeretném megmutatni, hogy Magyarország évszázadokon át egy ütemre lélegzett Európával. S éppen ezért szinkronban van ma is, sőt egyben-másban talán egy ütemmel előttük. A Badacsonyt most kikerültük, zárójelbe tettem, most ne is nézzétek, majd visszajövünk még, siessünk tovább. Balatonrendes és Révfülöp között, az országúinak a tóval ellentétes oldalán van egy szerény (túlságosan szerény) figyelmeztető műemlék-tábla. Hányszor elmentem mellette, mig végül tavalyelőtt egyszer megálltam. Megint valódi nyílt titok. Még ötszáz métert se kell menni, még a kocsiból se kell kiszállni s egy tágas réten ott áll előttünk egyik legnagyobb román stílusú falusi templomunk. Ilyeneket építettek a 12. században a Rajna mindkét partján és a toszkán völgyekben is, meg a Csatornán túl a kis angol falvakban. Ott ma is állnak, épen. Ott nem járt a „török”, mondja most már magától, tanulékonyán a sógornőm. „Mikor dúlhatták fel a templomot?” Amikor nálatok a Napkirály a Versailles-i palotát építtette. Felégették, lerombolták Ecsér falut is. Itt, ahol a mezőn hepehupás a föld, a középkori falu házainak alapfalai húzódnak. Talán majd feltárják azokat is. Ilyesmi iránt még a beleérzésre képes és hajlandó rokon-idegennek sincs füle. Továbbmennek, nem próbálják meg elképzelni, milyenek is lehettek a sárral kevert, sövényfonású házfalak. Nyilván igazuk is van, az ecséri templom, csonkán is, romként is megkapó látvány, a hazafiúi emlékezés hőfoka nélkül is. Már a színe is olyan, mintha posztimpresszionista festő álmodta volna meg, átértékelve a maga ízlése szerint a természetet: lilás-rózsaszínűek. Itt vághatták ki őket valamelyik egykori tűzhányó lávatömegéből. Vagy magából az anyahegyből? Geológus kellene hozzá, de már nem is hallgatnánk rá, mert nem kőé most a figyelmünk, hanem azé, amivé lett. Három hajója van, szentélye félköríves, kissé magasabb a hajók szintjénél. Ide temethették a kegyurakat, a templom építtetőit. Kapujából nem maradt fenn semmi, de a kapubélleten freskó nyoma, a magyarázó tábla szerint az 1964-es helyreállításnál fedezték fel a vakolat alatt (az évszámnál kissé megállók és szótlanul a rokonokra pillantok). Férfialak, dicsfénynyel homloka körül, vállán kisfiúval. Nem lehet más, mint Szent Kristóf, az pedig egy újabb keletű pápai határozat szerint nem is élt. De a 15. században, amikor a freskót festették, talán jobban tudták? Tornya a porba hullt, de tulajdonképpen mind a négy fala áll, be lehet lépni a. templomba, az ember érzi az arányos épület belső, térbeli feszültségét, a mennyezet szinte nem is hiányzik. „Egy kis falusi katedrális”, mondja sógornőm. Érzi már a történelmi szinkront? Az új titkok legközelebbre maradnak. század kilencvenes éveiben a nagyhírű zenei főiskola első hegedűtanára volt. * * * Négy új nagyberuházás kezdődik 1977- ben. Bővítik a hazai bauxittermelést, ezt segíti majd a Bitó II. bauxitbánya. * * * A Ganz Villamossági Művek szereidéiben generátorok állórészei Lent: A szombathelyi vasúti csomópont var épül készülnek a finn exportra gyártott tnrbó-MTI — Bara István felv. tehermentesítésére új, ötvágányos pályaud-MT1 — Rózsás Sándor felv. A Magyar Nemzeti Bank 1976. december 6-i hatállyal 18 százalékkal felértékelte a forintot az ausztrál dollárhoz képest. * * * Az indiai Shankar nemzetközi gyermekrajz-versenyen Berencsi Irén, a hajdúnánási 2-es számú általános iskola tanulója Nehru aranyérmet nyert. A bíráló bizottság kilenc magyar gyermek rajzát ezüstéremmel jutalmazta és nyolcán kaptak oklevelet. * * * Szilveszterkor több mint tízezer külföldi vendég látogatott el hazánkba. Lengyel, török, japán, olasz, és más nemzetiségű turisták mellett mintegy 800 szakszervezeti tag érkezett Dániából, a Német Szövetségi Köztársaságból és Ausztriából. A márkushegyi szénbánya feltárása után évente 1 millió 680 ezer tonna barnaszénhez jut majd az ország. > * * * A nyomdaipar beruházása a Szikra Lapnyomda ofszet rotációs üzeme: a 2,2 milliárd forint költséggel épülő nyomdában a Népszabadságot és a Népszavát állítják majd elő. « * * 1979 végén kiegészül a húsipar vidéki hálózata, akkor készül el a szekszárdi húskombinát, ott dolgozzák majd fel a Tolna megyei gazdaságokban hizlalt 550 ezer sertést és 45 ezer szarvasmarhát. A tervek szerint évente közel 10 ezer tonna doboz sonkát és húskonzervet fognak készíteni, főként exportra.
