Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-10-22 / 21. szám
y BEVEZETÉS Most induló sorozatunkban az olvasás-írás tanítását tervezzük 6—8 éves gyermekek részére. Ez a sorozat szerves része annak a programnak, amelynek célja megőrizni a magyar nyelvet félig, vagy teljesen idegen környezetben. Közleményeink a „Tarka lepke” című képes nyelvkönyvvel párhuzamosan is követhetők, de önállóan is taníthatunk belőle. Célunk: 1. A beszédkészség fejlesztése: játékos helyzetek, mindennapi események beszélgetési mintájának alapján; versek, dalok, mesék hallása, tanulása, olvasása segítségével. 2. Szókincsbővítés-bemutatással, szemléltetéssel, magyarázattal; a tanult szavak, kifejezések rögzítése képpel, rajzzal. 3. Olvasás a képről, rajzról. A szókép megfigyelése, a szó jelentésének vizsgálata: szóképolvasás a felnőtt segítségével és önállóan; a szó mondatba helyezése, a toldalékok szerepe, a mondatok bontása, a mondat részeinek kiemelése játékos módon. 4. Betűismertetés a szóképek bontásával — a játékos gyakorlatok a betűk ismertetésére, összehasonlítására, csoportosítására; a betűk olvasása, a hangok kiejtése, megfelelő ideig tartó hangoztatása. 5. Kiejtési és olvasási gyakorlatok a „Másképp ejtjük, másképp írjuk” esetei megfigyelésére. 6. Iráselőkészítés a betűk alakjának megfigyelésével; utánzó és egyéb játékok ismertetése a betűelemek kirakásához, rajzolásához; képek elemzése vonalelemek vázolásával. 7. írás, betűk másolása (pótlás, kiegészítés céljából); szavak másolása (szókártya készítés, mondat kiegészítés, feladatkészítés, ill. megoldás céljából); rövid mondat másolása (lényegkiemelés, vázlat, eseménvrögzítés céljából). 8. írás tollbamondás alapján és emlékezetből, rövid szavak írásából kiindulva a rövid mondatos tollbamondásig; a felnőtt segítségével, kép, szókép, hangemlékeztetéssel a problémák leírás előtti megbeszélésével. Mit tanítunk a sorozat leckéiben? 1. A leckékben népi játékokat írunk le, népdalokat és néhány egyszerű szövegű népmesét közlünk az olvasás tanítására, gyakorlására vagy a magyar beszéd hallgatására. A játékok tanítása közben mozgásfajtákat ismertetünk meg, és ezek kifejezéseit sajátíthatjuk el. Játszás közben ugyanis megrögződnek azok a sokszor hallott kérések, felszólítások és más típusú mondatok. Ha a mondatmodelleket begyakorolják, más helyzetben is alkalmazni tudják őket gondolataik közlésére. 2. Megismerkedhet a gyermek a könnyebb nyelvezetű régi és mai magyar költők gyermekekhez vagy róluk írt verseivel. Róluk beszélgetést kezdeményezhetünk. A verseket hallás után tanítjuk, majd később egy-egy részletet olvastatunk el belőlük, különféle feladatok megoldása közben a költemény ritmusa sugallja a szót, ezzel együtt a gondolatot, és érzékelteti a bennük rejlő szépséget. 3. A mesék és rövid történetek megindítják a gyermek játékos képzeletét akkor is, ha édesapa mesél vagy vetít, lassanként azonban maga is belejön az olvasásba. Eleinte talán csak a felét érti, s a kép többet mond, mint a szó, mégis célhoz érhet. Aztán lassan megtanul olvasni, ezzel az olvasott szöveg tartalmába is behatol, a szöveg mondatait kezdi használni, a szövegben olvasott szavakat máskor, más összefüggésben alkalmazni. 4. A kisgyermek mindennapi életének apró eseményeiből ellesett beszélgetések egészítik ki a sorozat „tananyagát”. A szülő gyermekhez intézett kéréseit, tanácsait közöljük a gyermek válaszaival együtt. Más helyzetben a gyermek kér, kíván, óhajt, szeretne valamit, vagy kíváncsi valamire. amit a felnőttek adhatnak meg, ők tudják, ők mondhatják meg; de a gyermekek egymás közötti beszélgetéséből is szeretnénk példamondatokat mutatni. Ezek a rövid, néha párbeszéd formájában közölt beszélgetések a családi beszélgetés, a gyermek megszólaltatásához nyújtanak segítséget, kiválasztjuk belőle a tanítandó szót, mondatot. Feladatok megoldására is felhasználhatjuk, rajzot készíttetünk megadott szempont szerint, vagy írásbeli munkát tervezünk belőle. Hogyan tanítunk olvasni magyarul nem tudó gyermeket? 1. Olvasás előtt megértetjük a szöveget Az olvasásra kiválasztott szöveg tartalmának megfelelő beszélgetést indítunk, mely lehetőséget teremt az esemény bemutatására, eljátszására, levetítésére, utánzására. Beszélgetés közben lerajzoljuk a szereplőket, képet mutatunk azokról a tárgyakról, dolgokról, amelyekről még nem hallott vagy nem beszélt. így ismertetjük meg a szöveg mondanivalóját és tisztázzuk az ismeretlen fogalmak jelentését. Lássunk egy példát! Tóth Elemér: Csacsi versét fogjuk olvastatni, de előbb — beszélgetünk a versben szereplő állatokról, — lejátszunk egy eseményt, amely megérteti a vers lényegét. A versike így hangzik: „A tó partján a halak láttak egy kis szamarat. Szóltak néki: Gyere hozzánk, míg az ólad rendbe hozzák. Szólt a csacsi: Nem megyek! Olyan szamár nem leszek! Rajzolunk egy tavat, amiben víz van és halak úsznak benne. (Itt egy tó. A tóban víz van. A vízben úszik a hal.) A tó mellé rajzolunk egy kis házikót. Ez az ól. Itt alszik a csacsi. A csacsit is lerajzoljuk a házikó és a tó közé. A csacsi sírdogál, s ettől kezdve játsszuk az eseményt: — Álmos vagyok, iá! — sír a csacsi. — Mindjárt lefekszel! — szól a mamája. — Hol alszom? — nyög a csacsi. — Az ágyadban — vigasztalja a mama. — Gyere ide! — hívják a halak. — Nem megyek! — Olyan szamár nem leszek! — feleli a csacsi. A csacsika és a mamája beszélgetése lehetőséget teremt a lefekvéskor használatos kifejezések gyakoroltatására, összegyűjtjük és rendezzük az új kifejezéseket és szavakat: Ezek: tó víz seper úszik ól hal legel alszik — Gyere ide! — Nem megyek! A szavak jelentését egyenként tisztázzuk, a gyermek is lerajzolhatja egy papírra, amikor a szót hallja. Ezután elolvassuk vagy elmondjuk a verset, amelyből sokat érthet első hallásra is a gyermek. 2. A képecskék alá egyenként aláírjuk a szavakat. Ezek a szóképek. Amikor írjuk a „hal” szót a kép alá, ezt mondjuk: „A tóban sok hal van.” Tehát a gyermek mondatot hall, amelyben lehetőleg toldalék nélkül (azaz tőalakban) szerepeltetjük a kiemelt szót. így járunk el mindegyik szóval (mondatban hallatjuk). Elolvassuk a szót külön, és a gyermek — aki látja a hal képét, az alá írt szót „hal”, és hallja a hangot — utánunk mondja. Letakarjuk a képet, csak a szókép marad előtte. így olvastatjuk el segítséggel, majd önállóan. Ha használni akar-OLVASÁS-ÍRÁS TANFOLYAM KISGYERMEKEK RÉSZÉRE Készült az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége megbízásából Összeállította: Frittmann Lászlóné Rajzolta: Urai Erika Szerkesztette: Szende Aladár juk ezeket a szavakat, rögtön észrevesszük, hogy szükség van a toldalékokra, amelyek nélkül nehéz mondatba foglalni a szavakat. Hol van víz? A tóban — feleljük. Hol van hal? A vízben — mondjuk. Hol alszik a csacsi? Az ágyban. Az ólban — mondják. A szókép olvasása után rövid mondatot írunk, és elolvassuk közösen. Például ezeket: A vízben úszom. Az ágyban alszom. Gyere! Ne gyere! Megyek! Nem megyek! Végül megtanuljuk a verset hallás után, s amikor már a betűismertetés idején is túljutott a gyermek, akkor újra elővesszük az „olvasnivalót”, és ismétlésképpen elolvassuk. Játékos beszélgetési gyakorlat a szabadban. A beszélgetés célja egy játék menetének megértetése, a játékszabályok megtanítása, a játékosok megválasztásához szükséges mondóka értelmezése és mondogatása. A játék mozzanatait bemutatással értetjük meg; a játék részleteit mondatba foglaljuk. 1. Hogy kezdődik a játék? Mondjuk, amit csinálunk, a gyermekkel is mondassuk a beszédet, a verset. Utánozza a cselekvést. Elmondjuk a játék kezdetét. Kezet fogunk. Körbe állunk. Verset mondunk. Kiszámoljuk a fogót. Például ezzel a verssel; Ecc, pecc, kimé — hetsz, holnap — után bejö — hetsz, cér — nára, cine — gére, ugorj, cica az egerre! Fuss! Kiválasztjuk az egeret és a cicát' Itt áll az egér. Állj be a körbe! Ott áll a cica. Állj ki a körből! Kezdődhet a játék. Tapsolunk. Hogy játsszuk a játékot? 2. a) Mit csinál az egér? Mondjuk: Az egér fut. Itt kifut. Ott a cica. Ott befut. Itt a cica. Bíztassuk az egeret! Például így: Gyere ide! Menj oda! Fuss ki! Fuss vissza! b) Mit csinál a cica? A cica is fut. Itt befut. Nincs itt az egér. Ott kifut. Nincs ott az egér. Bíztassuk a cicát is! Például így: Fogd meg! Fuss! 3. Hogyan folytatjuk a játékot? A cica megfogta az egeret. Ezt mondja: Meg vagy! Győztem! Ezt mondjuk: Ügyes vagy! Győztél! A cica nem tudja megfogni az egeret. Az egér mondja: Győztem! Ezt mondjuk az egérnek: Ügyes vagy! Győztél! Válasszunk új fogókat! Gyakoroltassuk a beszélgetést! — Hol fut a cica? — Az egér után. (A körben.) — Hol fut az egér? — A cica előtt. (A körön kívül.) 4. Hogy fejezzük be a játékot? Miről beszélünk? — Mi voltál a játékban? — Cica voltam. — És te? — Egér. — Mit csináltál? — Én futottam. — Megfogtam őt. — Győztem. — Játsszunk ilyet? — Játsszunk! — Miért? — Ez jó játék. (Tetszett stb.) — Köszönjük a játékot! 13